Figyelmeztetett, látszanak olyan törekvések is, amelyek szétválasztanák az európai és a kínai gazdaságot, ami a tüdőlövés után még egy lefejezéssel lenne egyenértékű. Kijelentette, ezt a magyar kormány nem támogatja. A kabinet nem akarja, hogy az Európai Unió és a NATO Kína-ellenes blokká váljon. A rendszerszintű versengés helyett a Kínával való stratégiai együttműködést, a blokkosodás helyett a konnektivitást, az összeköttetést támogatja a magyar kormány – fejtette ki az államtitkár.
Menczer Tamás rámutatott arra, Kína és a Kelet felértékelődését mutatja, hogy míg 15 évvel ezelőtt világszinten a beruházások 80 százalékát nyugati tőke finanszírozta, és 20 százalékát keleti tőke, addig mára ez az arány megfordult, a globális beruházások 70 százalékát finanszírozzák keleti tőkéből, és 30 százalékát nyugatiból. Kína a világ GDP-jének 2010-ben 9, az Európai Unió a 22 százalékát adta, mára ez is megváltozott, Kína a világ GDP-jének 18, az EU a 17 százalékát állítja elő.
A KKM államtitkára elmondta, tavaly az EU és Kína kereskedelmi forgalma 860 milliárd euró volt, ennek harmada Németországhoz köthető. Megjegyezte, ez mutatja, hogyan válik el a politikai kommunikáció a realitástól.
Menczer Tamás kiemelte, Magyarország büszke arra, hogy 2017-ben a magyar-kínai kapcsolat a legmagasabb szintre, az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett. Mára Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Közép-Kelet-Európában, a kínai befektetések összértéke Magyarországon elérte a 8 milliárd dollárt, 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett, illetve érkezik a legtöbb befektetés Magyarországra – közölte az MTI.