Fotó: ISTOCK
Sári Otília
01/04/2025 22:00
A repülőgép-alkatrészek gyártási piacának mérete az előrejelzések szerint 210,2 milliárd USD-vel nő globálisan, ami 4,4 százalékos összetett éves növekedési rátát (CAGR) jelent 2024 és 2029 között. A piac jelentős növekedést tapasztal az új kereskedelmi és védelmi repülőgépek iránti növekvő kereslet miatt. Az ázsiai– csendes-óceáni térség a leggyorsabban növekvő repülőgéppiac a növekvő légi utazási igények miatt.
A kritikus repülési komponensek nagymértékben támaszkodnak Észak-Amerikára és Európára, lévén, hogy az iparág meghatározó szereplői ezekből az országokból származnak, mint a Boeing, az Airbus, a Honeywell és a Raytheon. Az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai háború jelentős exportellenőrzésekhez és szankciókhoz vezetett a repülőgépiparban, különösen a csúcstechnológiás alkatrészeket érintve, amelyek kritikusak mind a kereskedelmi, mind a katonai repülőgépgyártásban.
Ennek válaszául Kína létrehozta a COMAC C919 keskenytörzsű repülőgépét, ami kihívások elé állítja a Boeinget és az Airbust. A kínai repülőgép továbbra is nagymértékben támaszkodik az importált alkatrészekre, mint például a CFM International hajtóművei, a Honeywell repüléselektronikája és futóműrendszerei. Kína igyekszik ezeket az importokat saját gyártású alternatívákkal helyettesíteni, de a fejlődés lassú a technikai bonyolultság miatt.
Egy átlagos utasszállító repülőgép 500 ezer és 1,2 millió alkatrészből áll. Műszaki meghibásodás miatt a repülőgép földön töltött ideje 150 ezer dollár/órába kerül egy légitársaságnak, ezért igencsak fontos az alkatrészek gyors cseréje – tehát az infrastruktúra jelent mindent.
Az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai háború hullámzó hatásokat váltott ki a globális repülőgép-ellátó láncokon, és átformálta a globális logisztikát. Ennek eredménye az ellátási lánc megszakadása, a költségek növekedése és a beszállítók globális átrendeződése. A gyártás áttér a barátságos nemzetek országaira („friendshoring”), mint India, Vietnám, Mexikó és a kelet-európai országok, amelyek repülőgép-alkatrészek gyártási alternatív központjaivá válhatnak.
India az ellátási lánc átrendeződésének egyik fő haszonélvezője, hidat képezve az Egyesült Államok és Kína között. A Boeing, az Airbus és a Lockheed Martin partnerkapcsolatokat épít a helyi gyártókkal. India repülőgép-szektora növekszik a kormány által támogatott kezdeményezésekkel, mint a „Make in India” és a védelmi termelést és exportot elősegítő politika (DPEPP), amelynek célja fellendíteni a repülőgép-alkatrészek exportját is.
Emellett az indiai kormány adókedvezményeket, támogatásokat és egyszerűbb szabályozást kínál a külföldi repülőipari befektetők számára. A szakképzett munkaerő és a globális repülési szabványoknak való megfelelés azonban továbbra is kihívást jelent az új ellátási lánc csomópontja számára.
Ebben az összefüggésben India és más feltörekvő piacok találhatnak lehetőségeket a geopolitikai feszültségek által hagyott hiányosságok pótlására, de a hosszú távú kimenetel továbbra is bizonytalan.
A szerző egy dubaji konglomerátum kereskedelmi osztályának helyettes vezetője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!