A világ a multipoláris rend felé tart, ez pedig Európa számára komoly biztonságpolitikai kihívásokat jelent – hangsúlyozta lapunknak Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke, aki szerint pragmatikus együttműködésre van szükség a Nyugat és Kína között, és törekedni kell az ukrajnai háború mielőbbi békés lezárására.
„Az úgynevezett derisking, vagyis a Kínától való leválásra irányuló törekvés véleményem szerint hibás, és újabb példája az EU rövidlátó, ideológiailag motivált külpolitikájának, amely figyelmen kívül hagyja az európai országok, különösen a német gazdaság érdekeit. Ahelyett, hogy az EU ápolná gazdasági kapcsolatait Kínával, szankciókat és büntetővámokat vet ki, amelyek elsősorban az európai fogyasztókat és ipart terhelik. Különösen a kínai piacra erősen támaszkodó német autóipar szenved jelentős hátrányokat e politika miatt.”
„Kína attól tartott, hogy ha egyszer enged, Trump újabb követelésekkel áll elő – úgy éreztük, világossá kell tenni, hogy kiállunk magunkért” – interjúnk Yan Xuetong professzorral, a pekingi Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánjával.
„Fellendülést és elhidegülést hozó időszakok egyaránt voltak Kína és az Európai Unió fél évszázados kapcsolatában. Összességében azonban az együttműködés egyre összetettebbé és intenzívebbé vált” – Salát Gergely sinológus, a PPKE BTK Kínai Tanszék tanszékvezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
„A vámháborúk negatív hatásai következtében egy új kereskedelmi stratégia az EU számára csak Kína bevonásával lehetséges” – írja Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője.
„A Kína és az EU viszonya globális szinten is jelentős, ráadásul nem terhelik geopolitikai biztonsági ellentétek” – Song Lilei, a sanghaji Tongji Egyetem professzora.
„Magyarország, a rejtett erőforrás” – Kohán Mátyás külpolitikai újságíró cikke.
„A 21. századi digitális és zöldtechnológiai forradalom számos vívmánya nem létezne ritkaföldfémek nélkül” – állapítja meg Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
„Berlin jól láthatóan kevésbé törekszik a teljes leválásra, Brüsszeltől eltérő stratégiát alkalmaz az ázsiai óriással való viszonyában” – írja Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója.
„Peking érdekelt a mielőbbi békében, ám semmiképpen sem a háború Oroszország érdekeit figyelmen kívül hagyó lezárásában” – Stier Gábor, a Moszkvater.com főszerkesztőjének írása.
„Mindkét kultúrában jelentős a hagyományok tisztelete, hangsúlyos a család és közösség szerepe, valamint a generációk közötti kapcsolatok ápolása” – nyilatkozta lapunknak Merényi Krisztina, a tokiói Liszt Intézet igazgatója.
„Több mint 150 országban játszanak teqballt, és a világ legismertebb futballklubjai, mint például az Arsenal, külön dedikált edzőteret tartanak fenn az asztaloknak” – interjúnk Murányi Gergely sportdiplomatával.