Már kapható az Eurázsia legújabb száma!
Az Európai Unió és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója áll a júniusi Eurázsia középpontjában. Neves magyar és kínai szakértők segítségével mutatjuk be az elmúlt fél évszázad eseményeit és a jelenlegi kilátásokat. Címlapos interjúnkban Alice Weidelt, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnökét kérdezzük a változó világrend geopolitikai kihívásairól és arról is, miért indít Brüsszel eljárásokat Magyarország ellen.
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!
Tükör

Már kapható az Eurázsia legújabb száma!


02/06/2025 23:10

Az Európai Unió és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója áll a júniusi Eurázsia középpontjában. Neves magyar és kínai szakértők segítségével mutatjuk be az elmúlt fél évszázad eseményeit és a jelenlegi kilátásokat. Címlapinterjúnkban Alice Weidelt, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnökét kérdezzük a változó világrend geopolitikai kihívásairól és arról is, miért indít Brüsszel eljárásokat Magyarország ellen.

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete

Visszatekintve a Kína–EU-kapcsolatok 50 éves fejlődésére, a legfontosabb tanulság az, hogy mindkét félnek fenn kell tartania a partnerségre épülő megközelítést, tiszteletben kell tartania egymás társadalmi rendszerét és fejlődési útját, valamint egymás alapvető érdekeit és fontos aggodalmait. Ahogy Xi Jinping elnök is rámutatott, Kína és az EU között nincs alapvető érdekellentét vagy geopolitikai rivalizálás – partnerek vagyunk, akik segíthetik egymás sikerét.
Fotó: Hegedüs Róbert
Fotó: AfD

Alice Weidel: Vissza a józan észhez

A világ a multipoláris rend felé tart, ez pedig Európa számára komoly biztonságpolitikai kihívásokat jelent – hangsúlyozta lapunknak Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke, aki szerint pragmatikus együttműködésre van szükség a Nyugat és Kína között, és törekedni kell az ukrajnai háború mielőbbi békés lezárására.

„Az úgynevezett derisking, vagyis a Kínától való leválásra irányuló törekvés véleményem szerint hibás, és újabb példája az EU rövidlátó, ideológiailag motivált külpolitikájának, amely figyelmen kívül hagyja az európai országok, különösen a német gazdaság érdekeit. Ahelyett, hogy az EU ápolná gazdasági kapcsolatait Kínával, szankciókat és büntetővámokat vet ki, amelyek elsősorban az európai fogyasztókat és ipart terhelik. Különösen a kínai piacra erősen támaszkodó német autóipar szenved jelentős hátrányokat e politika miatt.”

Ízelítő a magazin további tartalmából

„Kína attól tartott, hogy ha egyszer enged, Trump újabb követelésekkel áll elő – úgy éreztük, világossá kell tenni, hogy kiállunk magunkért” – interjúnk Yan Xuetong professzorral, a pekingi Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánjával.

„Fellendülést és elhidegülést hozó időszakok egyaránt voltak Kína és az Európai Unió fél évszázados kapcsolatában. Összességében azonban az együttműködés egyre összetettebbé és intenzívebbé vált” – Salát Gergely sinológus, a PPKE BTK Kínai Tanszék tanszékvezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

„A vámháborúk negatív hatásai következtében egy új kereskedelmi stratégia az EU számára csak Kína bevonásával lehetséges” – írja Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője.

„A Kína és az EU viszonya globális szinten is jelentős, ráadásul nem terhelik geopolitikai biztonsági ellentétek” – Song Lilei, a sanghaji Tongji Egyetem professzora.

„Magyarország, a rejtett erőforrás” – Kohán Mátyás külpolitikai újságíró cikke.

„A 21. századi digitális és zöldtechnológiai forradalom számos vívmánya nem létezne ritkaföldfémek nélkül” – állapítja meg Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

„Berlin jól láthatóan kevésbé törekszik a teljes leválásra, Brüsszeltől eltérő stratégiát alkalmaz az ázsiai óriással való viszonyában” – írja Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója.

„Peking érdekelt a mielőbbi békében, ám semmiképpen sem a háború Oroszország érdekeit figyelmen kívül hagyó lezárásában” – Stier Gábor, a Moszkvater.com főszerkesztőjének írása.

„Mindkét kultúrában jelentős a hagyományok tisztelete, hangsúlyos a család és közösség szerepe, valamint a generációk közötti kapcsolatok ápolása” – nyilatkozta lapunknak Merényi Krisztina, a tokiói Liszt Intézet igazgatója.

„Több mint 150 országban játszanak teqballt, és a világ legismertebb futballklubjai, mint például az Arsenal, külön dedikált edzőteret tartanak fenn az asztaloknak” – interjúnk Murányi Gergely sportdiplomatával.

Gasztronómia rovatunk e hónapban a Red Lantern étterem mutatkozik be

Az Eurázsia elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások