Eurázsia Fórum 2023: Átmenetek a fenntarthatóságért
Kezdetét vette csütörtök reggel Budapesten a kétnapos Eurázsia Fórum, amelynek idei mottója Átmenetek a fenntarthatóságért (Transitions for Sustainability). A negyedik alkalommal megrendezett konferenciára több mint 50 előadó érkezett 15 országból.
Eurázsia Fórum 2023: Átmenetek a fenntarthatóságért
Tükör

Eurázsia Fórum 2023: Átmenetek a fenntarthatóságért

Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann 23/11/2023 12:55

Kezdetét vette csütörtök reggel Budapesten a kétnapos Eurázsia Fórum, amelynek idei mottója Átmenetek a fenntarthatóságért (Transitions for Sustainability). A negyedik alkalommal megrendezett konferenciára több 52 előadó érkezett 15 országból.

Grafika: Érsek-Csanádi Alexandra

Nyitóbeszédében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke felidézte, a Fórummal az elmúlt években új keretrendszert épített fel a jegybank az eurázsiai párbeszéd, az Ázsia, Kína és a nyugati világ közti megértés elősegítésére. Hangsúlyozta, Eurázsia és a fenntarthatóság koncepciója ugyanazon érme két oldala, elválaszthatatlanok egymástól, egyaránt szükségesek ahhoz, hogy felépítsük a mindenki számára előnyös, „win-win-win-win” világrendet.

A fenntarthatóság a jegybankelnök szerint azt jelenti, hogy vissza kell állítani a harmóniát a természettel, egyensúlyt kell teremteni a társadalmainkban, mindenkinek hozzáférést kell biztosítani az új technológiákhoz, valamint fel kell építeni a stabil és kiegyensúlyozott pénzügyi rendet.

Matolcsy György (Fotó: Hegedüs Róbert)

Matolcsy György hangsúlyozta, ki kell használni a digitalizáció előnyeit, ugyanakkor a technológiában is fenntarthatóságra van szükség, ez pedig azt jelenti, hogy előnyt kell kovácsolnunk az új technológiákból, de közben biztos kezekben is kell tartanunk azokat – azaz, miközben például a mesterséges intelligencia (AI) az élet minden területén hozzá fog járulni a jólétünkhöz, nagyon fontos, hogy a veszélyeit kiküszöböljük. Az energia terén kiemelte, hogy fel kell gyorsítani az átállást, a régi energiamixről át kell térni az új, fenntartható energiaforrásokra, mindenekelőtt a napenergiára. „Az energiaátmenet területén Kína Európa és a világ előtt jár, de minden országnak lépéseket kell tenni a folyamat felgyorsítására, hogy az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívást, a klímaváltozást kezelni tudja” – magyarázta.

A jegybank elnök szerint Magyarország intellektuális hub (csomópont) az eurázsiai összeköttetésben és így az Övezet és Út kezdeményezésben is. Hangsúlyozta, a tudásmegosztás alapvetően fontos az átállás felgyorsításához, a legfontosabb forrás a „win-win-win-win” világrend megteremtéséhez.

Matolcsy György kitért a történelmi ciklikusságra is, kiemelve, hogy az ötszázéves atlanti korszakot éppen ezekben az évtizedekben váltja fel Eurázsia korszaka.

Varga Mihály (Fotó: Hegedüs Róbert)

A kormány az elmúlt évtized munkájával Magyarországot Európa és Ázsia kapujává tette, amit az egyre nagyobb arányban érkező keleti beruházások is visszaigazolnak – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. Kiemelte, „a kormány a magyar érdekeket helyezi előtérbe a gazdaságpolitikában is, ezért a blokkosodás helyett a konnektivitást, a szuverén, független országok közti széleskörű együttműködést támogatja”.

Varga Mihály hazánknak a nyugati szövetségi rendszerekben betöltött szerepével kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország a NATO-ba, mint védelmi szervezetbe lépett be, ennek megfelelően Ukrajnában is a békét támogatja, nem a háborút. Kiemelte azt is, hogy hazánk elutasítja a politikai központosítási törekvéseket az Európai Unióban. Emlékeztetett, Magyarország földrajzi helyzete okán függ az orosz energiahordozóktól, de ezt a kapcsolatot nem elvágni akarja, hanem más ázsiai forrásokat igénybe véve diverzifikálni, hiszen annak sem lenne értelme, ha az egyik függőséget egy másikra cserélné.

Wu Hongbo (Fotó: Hegedüs Róbert)

Wu Hongbo, a kínai kormány európai ügyekért felelős különleges képviselője hangsúlyozta Kína elkötelezettségét a béke, a fenntarthatóság és a multilaterális együttműködés iránt. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a nemzetközi közösség nem tudja megállítani a humanitárius válságot Gázában.

A nemzetközi együttműködés kérdésére térve bírálta az olyan jelenségeket, mint az unilateralizmus, a protekcionalizmus és a zero-sum felfogás (vagyis az, hogy egy játszmában amennyit nyer az egyik fél, annyit veszít a másik). Mint mondta, ezek a jelenségek mind veszélyeztetik a multilaterális együttműködést. Megjegyezte, egyes nagy országok visszaélnek a nemzetbiztonság koncepciójával, új kockázatokat teremtenek a kockázatmentesítés (derisking) jelszavával, a kínai és a nyugati gazdaságok szétválasztása (decoupling) zászlaja alatt pedig akadályozzák a kulturális és technológiai cserekapcsolatokat is. Mint mondta, nyitott világgazdaságra van szükség, ezért Kína határozottan ellenzi a fenti nyugati törekvéseket.

Kiemelte azt is, hogy Kína elkötelezett az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok teljesítése iránt, segíti a fejlődő országokat a szegénység felszámolásában és prioritásnak tekinti a klímaváltozás elleni küzdelmet is.

Wu Hongbo szerint együtt kell dolgozni a világbéke érdekében, meg kell akadályozni, hogy a világot újra a hidegháborús mentalitás és a zero-sum hozzáállás dominálja.

Sung-han Kim (Fotó: Hegedüs Róbert)

Sung-han Kim, a Koreai Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Felsőfokú Iskolájának professzora és a Koreai Köztársaság elnökének korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója Dél-Korea nemzetközi fejlődéshez és békéhez való hozzájárulásáról beszélt. Álláspontja szerint a nemzetközi kapcsolatokban inkluzivitásra és kölcsönösségre van szükség, azaz mindenki számára nyitott együttműködésre van szükség, ami fenntartható, és kölcsönös előnyökkel jár.

Mint mondta, Dél-Korea számára is fontos, hogy diverzifikálja a stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátását, hiszen az erőforrások és az adatok már fegyverré váltak, országa pedig csökkenteni akarja függőségét az egyes országoktól.

Cai Xuejun (Fotó: Hegedüs Róbert)

Cai Xuejun, a kínai Selyemút Alap (Silk Road Fund) vezérigazgatója hangsúlyozta az alap elkötelezettségét a nyílt együttműködés és a zöldítés iránt. Rámutatott, növelték a fenntartható befektetéseket a digitális infrastruktúrába, megújuló energiába és egészségügybe is. Kiemelte ezenkívül a zöld energiára való átállás fontosságát. Cai Xuejun szerint a tudomány, a technológia és az innováció a fenntartható fejlődés motorjai. Az előző hozzászólókhoz hasonlóan ő is kitért arra, hogy a geopolitikai feszültségek hátráltatják a konnektivitást, Kína azonban továbbra is a multilaterális együttműködést támogatja. Kitért arra is, hogy Magyarország és Kína stabil együttműködést folytat olyan területeken, mint az elektromosjármű-, és akkumulátorgyártás, valamint a digitális infrastruktúra.

Cai Xuejun (Fotó: Hegedüs Róbert)

A magas szintű megnyitót követően az Eurázsia Fórum pénzügyi, technológiai, geopolitikai, gazdasági és oktatási-innovációs panelekkel foglalkozik, tekintélyes magyar és külföldi felszólalókkal. A konferencia élőben követhető az MNB YouTube-csatornáján. Az egyes panelekről később számolunk be részletesen az Eurázsia oldalán, rövid tudósításainkat folyamatosan követhetik a közösségi oldalainkon.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások