Eurázsia innovációs jövőtengelye
Ha ránézünk a világ ötven legjobb tudományos és technológiai központjának térképére, akkor láthatjuk Kelet-Ázsia dominanciáját. A tavalyi évben először Kína lett az az ország, amely a legtöbb, a top 100-ba tartozó tudományos és technológiai klaszterrel rendelkezik, összesen huszonnéggyel. Az Egyesült Államokban huszonegy, Németországban pedig kilenc ilyen klaszter található.
Eurázsia innovációs jövőtengelye
Vélemény

Eurázsia innovációs jövőtengelye


Csizmadia Norbert 03/04/2024 22:00

Ha ránézünk a világ ötven legjobb tudományos és technológiai központjának térképére, akkor láthatjuk Kelet-Ázsia dominanciáját. A tavalyi évben először Kína lett az az ország, amely a legtöbb, a top 100-ba tartozó tudományos és technológiai klaszterrel rendelkezik, összesen huszonnéggyel. Az Egyesült Államokban huszonegy, Németországban pedig kilenc ilyen klaszter található.

Ian Morris angol történész a Kelet és Nyugat fejlődését az elmúlt tizenötezer évben vizsgálva azt az eredményt kapta, hogy a történelem menete a szélességi körök mentén változott, azaz földrajzi okok határozzák meg. Ha a leginnovatívabb térségeket, globális központokat és országokat térképen ábrázoljuk, akkor ugyanazon földrajzi sávban helyezkednek el. Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Dél-Korea – azaz a KIDS-országok – és három kínai globális központ, Sanghaj, Sencsen és Csengdu-Csunking. Ez az új eurázsiai korszak jövőtengelye.

A KIDS-országok közös pontja, hogy kis területű országokról van szó, amelyek 50 év alatt építették fel a világ leginnovatívabb nemzetét, természeti erőforrásban szegények, ezért tudásban, innovációban, és technológiában váltak naggyá, továbbá kihasználva földrajzi helyzetüket, fontos közlekedési csomópontot (hubot) építettek ki. Dél-Korea, Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína a szellemi-kulturális vagyonból merítenek. Ezek a minták azért is értékesek, mert a szellemi források exponenciális gyarapodása végül a fenntartható fejlődés irányába tereli a modern gazdaság és társadalom működését.


Mi a közös ezekben az innovációs jövőtengelyen fekvő országokban? Az, hogy hosszú távú vízióval rendelkeznek. Minden mai siker egy különlegesen erős jövőképre épül. A jövőkép mögötti erős értékrend áll, ami döntően hagyományos értékekre épül. A család tisztelete, a tudás és a tehetségek értékelése, a vallás, az erős nemzettudat, a közösség és a világ segítése, a természettel való harmonikus együttélés. A hagyományosat ötvözik a modernnel. Az ősi forrásokból táplálkozó értékek és a modern gondolkodás együtt dolgoznak. Mindig kutatják az új technológiákat. Az oktatást helyezik a középpontba, hogy egyetemeiket a világ élvonalába juttassák, sőt az egyetemek mellé kutatóparkokat is építenek. Ehhez csatlakozik a tehetség és a kreativitás korai felismerése és támogatása, először családi körben, majd az oktatási rendszerben.

Felismerték, hogy a 21. században az egészség és életminőség a vezető iparág, ezért a biotechnológiától a szépségiparig mindenbe beszállnak és megcélozzák az első helyet. Kiemelten támogatják a kultúrát, zenét, és a képzőművészetet, hiszen a jövő egyre inkább kultúraalapúvá válik. Versenyképességük a technológia, az innováció és az oktatás fúziójára épít, és használja az új okos technológiákat. Olyan iparágakat támogat, mint a kreatív gazdaság, a zöld gazdaság, az új pénzügyi technológiák, vagy a biomedicina. A K+F szektorra és az oktatásra fordított pénzt nem kiadásnak, hanem befektetésnek tekintik. Együttesen használják a 4T, azaz a tehetség, a tudás, a technológia és a tőke fúzióját

S végül, okosan kihasználják a földrajzi tér innovációját. Ezek a térségek egyszerre innovációs globális központok (hubok) is, a világ legjobb repülőtereivel, legforgalmasabb kikötőivel, és infrastrukturálisan legjobb ellátottsággal rendelkeznek.

Sencsen a legjobb példa arra, hogy tudatos jövőképpel, növekedési stratégiával hogyan válik egy egykori halászfalu a világ vezető technológiai központjává harminc év alatt, egy globális, 13 milliós nagyvárossá, amely a tehetségeket emeli fel, ahol nemcsak az innováció és a technológia fejlődése, de az élhetőség és a fenntarthatóság is kiemelt figyelmet kap.




A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások