„Elkezdődött Eurázsia korszaka” – hallhattuk az elmúlt években vezető politikusoktól. Az Eurázsia magazin is immáron a III. évfolyamába lépve, két éve a világrendi átalakulást és az eurázsiai szuperrégiót mutatja be. A világrendi átalakulások azonban nem egyik pillanatról a másikra történnek, hanem hosszú-hosszú évek vagy akár évtizedek alatt – ezért biztosan állíthatom, hogy az Eurázsia magazin is még soksok évig, vagy akár évtizedekig is elkíséri a Kedves Olvasót ezen nagy változások háborgó tengerén.
2023-ban azt láthattuk, hogy ez a tenger egyre erősebben háborog: egy világjárvány által megtépázott világban 2022-ben kitört az orosz-ukrán konfliktus, amely 2023-ban tovább fokozódott, majd energiaválság, újabb és újabb proxyháborúk törtek ki a nagyvilágban:
⁍ A Közel-Keleten márciusban még Irán és Szaúd-Arábia béküléséről jöttek a jó hírek, októberre azonban újra forrongani kezdett a régió, a Hamász a jom kippuri háború 50. évfordulóján terrortámadást indított Izrael ellen, ami egy jelenleg is zajló véres háborúba torkollott.
⁍ A Kaukázusban szeptember végén Azerbajdzsán elfoglalta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah enklávét.
⁍ Kilenc puccs volt 2020 óta Afrikában, legutóbb 2023 július végén Nigériában, majd augusztusban Gabonban zajlott le katonai hatalomátvétel. Az 1970-es évek óta nem látott puccshullám zajlik a kontinensen, ezek egyik legnagyobb célja pedig, hogy a volt gyarmatosító Franciaország befolyását csökkentsék. Eközben a szudáni polgárháború is zajlik a térségben.
⁍ Egyre intenzívebb a mianmari polgárháború, ami lassan két éve tart. Az elmúlt hetekben Kína katonai hadgyakorlatokat kezdett a közös határon.
És még hosszan sorolható lenne a lista. A hidegháború végét követően folyamatosan csökkent a konfliktusok száma a világon, 2010 óta azonban újra emelkedni kezdett. Mára már a konfliktusok száma, intenzitása és hossza is világszerte a legmagasabb szinten van a hidegháború vége előtti időszak óta, az oslói Békekutató Intézet elemzése szerint. A világ megérezte, hogy az eddigi egypólusú világrend, az atlanti kor átalakulóban van és egy új, eurázsiai korba lépünk. Ebből kifolyólag két nagy csoportba oszthatók a konfliktusok:
⁍ Az atlanti korszak végét fémjelzik az afrikai és közel-keleti konfliktusok. Ezen régiók és civilizációk a Nyugat által rájuk kényszerített rendszerek ellen lázadnak – felkészül Délkelet-Ázsia!
⁍ Az Eurázsia-korszak kialakulását akadályozó konfliktusok figyelhetők meg, amelyek a szuperkontinens konnektivitását próbálják megbontani, ezzel hátráltatva az új világrend kialakulását. 2022-ben Közép-Ázsia volt a célkeresztben, jelenleg a közel-keleti és az orosz-ukrán háború ver éket egy egységes Eurázsia kialakításába.
Az elmúlt évtizedek történéseiből jól látható, hogy az atlanti érának vége, egy új korszak van kialakulóban. „Elkezdődött Eurázsia korszaka” – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György 2019-ben a „Pre-Session Eurasia Forum” megnyitóján. A 2023-ban már negyedik alkalommal, a Magyar Nemzeti Bankban megrendezett Budapest Eurasia Forumra 15 országból 52 magasrangú politikai és tudományos vezető érkezett, hogy az Eurázsia-korszak jövőjéről, egy fenntartható, békés együttműködésen alapuló új világról folytassanak diskurzust. Az Eurázsia magazin célja is, hogy közelebb hozza olvasóinkhoz az Eurázsia-korszak gondolatát, segítsen jobban megérteni és felkészülni az új korszakra, amelyben nem a veszélyt, hanem a lehetőségeket kell meglátni.
A III. évfolyammal megkezdtük a 2024-es évet, amihez áldott ünnepeket, békés, boldog új évet kívánok a szerkesztőség nevében, továbbá sikeres felkészülést az Eurázsia-korszak kihívásaira.
Az Eurasia Forum keretében együttműködési megállapodás aláírására került sor a világ élvonalához tartozó Tsinghua Egyetem, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Neumann János Egyetem között.
Orbán Viktor kormányfő az Eurasia Forumon értékelte a világ és benne Magyarország helyzetét.