Fotó: Hegedüs Róbert
30/10/2024 22:00
Tavaly szeptemberben már kaptam lehetőséget az Eurázsia magazin olvasóihoz fordulni egy cikkel az eurázsiai integráció gazdasági vonatkozásairól és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) szerepéről ebben a folyamatban. Most az eurázsiai kontinens biztonságának biztosításával kapcsolatos kérdésekre szeretnék kitérni.
A Nyugat sokáig figyelmen kívül hagyta Oroszország stratégiai érdekeit és a biztonság oszthatatlanságának elvét, amely számos regionális és nemzetközi konfliktust váltott ki. A jelenlegi ukrajnai válság újabb bizonyíték erre. Az Egyesült Államok és a NATO dominanciáját feltételező európai biztonsági rendszer bizonyította tarthatatlanságát. A nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, úgy vélték, hogy megnyerték a hidegháborút, és joguk van önállóan meghatározni a világ megszervezését. Az ő kezükkel hajtották végre az európai biztonsági architektúra tényleges lebontását. Végső soron a nyugati államok önzése és arroganciája vezetett a jelenlegi rendkívül veszélyes helyzethez. Azzal, hogy a nyugatiak 2021 végén és 2022 elején elutasították az orosz javaslatokon alapuló kölcsönös biztonsági garanciákról szóló megállapodást, valamint az ukrán válsággal összefüggésben hazánk legyőzésére irányuló agresszív lépések megmutatták a többpólusú világ kialakulását aláásni kívánó NATO-országok valódi szándékait.
Ilyen körülmények között Oroszország egy új biztonsági rendszer létrehozását javasolja Eurázsiában, amely figyelembe venné e hatalmas kontinens valamennyi államának érdekeit külső erők részvétele nélkül, ami nem blokkstruktúrát, hanem a kollektív biztonság két- és többoldalú garanciáit jelentené. Olyan modellt javaslunk, amely a párbeszéd, az együttműködés és a résztvevők szuverén döntéseinek tiszteletben tartása elvén alapul.
Mindez a régión kívüli hatalmak katonai jelenlétének fokozatos csökkentését jelenti. Eurázsia államainak és regionális struktúráinak maguknak kell meghatározniuk az együttműködés konkrét szféráit a közös biztonság területén. Ennek alapján nekik maguknak is ki kell építeniük a működő intézmények, mechanizmusok és megállapodások rendszerét, amelyek ténylegesen a stabilitás és a fejlődés közös céljainak elérését szolgálnák.
Fontos, hogy egy ilyen új architektúra mindenki számára nyitott legyen: mind az európai országok, mind a NATO-tagországok számára. Nyilvánvaló, hogy ez most meglehetősen utópisztikusan hangzik, de a belátható jövőben még közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy az európaiakkal megvitassuk az eurázsiai kontinens egyenlő és oszthatatlan biztonságának kialakítását és annak lehetséges módjait. Ez objektíven megfelel Európa érdekeinek, ha meg akarja őrizni magát a világ fejlődésének egyik független központjaként. Megbízható biztonsági garanciák és Oroszországgal fenntartott jó kapcsolatok nélkül ez a cél valószínűleg aligha érhető el.
Először azonban meg kell erősíteni és egyesíteni a meglévő és új eurázsiai kölcsönhatási mechanizmusokat. Párbeszédet kell kialakítani az új biztonsági rendszer potenciális résztvevőivel, valamint a kontinensen működő nemzetközi szervezetekkel – a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO), az EAEU-val, a Független Államok Közösségével (FÁK), Oroszország és Belarusz szövetségi államával és a Sanghaji Együttműködési Szervezettel. Ebben a folyamatban meg kell szüntetni egy koncepcionális szabályozási és intézményi vákuumot, amely kockázatot jelent Oroszország, szövetségesei és partnerei biztonságára.
Más szervezeteknek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Egyes régebben használt fejlesztésekre most lehet igény. De ki kell zárni minden olyan diktátumot, mentorálást vagy kritikát, ami bőségesen jellemzi az EBESZ jelenlegi állapotát, amely a gyakorlatban nem működik. Vagyis nem a tárgyalási folyamat utánzására, hanem komoly és őszinte beszélgetésre van szükség a biztonsági kérdések egész soráról.
Egy ilyen párbeszéd már megkezdődött. Az új eurázsiai biztonsági rendszer létrehozásának ötletét az idén júliusban Asztanában tartott SCO-csúcstalálkozón vitatták meg, és annak zárónyilatkozata megállapította az SCO szerepét „az egyenlő és oszthatatlan eurázsiai biztonsági architektúra kialakításában”. A partnerekkel folytatott megbeszélések jelenleg folyamatban vannak. Ennek fontos szakasza lesz az október végén Minszkben megrendezésre kerülő „Eurázsiai biztonság: valóság és kilátások egy átalakuló világban” című magas szintű nemzetközi konferencia. A konferencián megvitatják a 21. századi multipolaritás és sokszínűség chartájára vonatkozó belarusz tervet. Belarusz olyan keretelvek megfogalmazását javasolja, amelyekre az eurázsiai biztonsági architektúra épülhet. Emellett sürgeti azt is, hogy határozzák meg a multipolaritás és multilateralizmus, azaz a Nyugat-központú világot felváltó, új nemzetközi kapcsolatrendszer lényegét.
Nyilvánvaló, hogy gazdasági növekedés és társadalmi jólét nélkül nehéz valódi biztonság eléréséről beszélni. Vlagyimir Putyin orosz elnök által még 2015-ben kezdeményezett Nagy Eurázsiai Partnerség az új eurázsiai biztonsági rendszer társadalmi-gazdasági alapjává kíván válni. A Nagy Eurázsiai Partnerség célja egy nyitott gazdasági interakció kontúrjának kialakítása Eurázsiában. Hangsúlyozom, hogy nem egy új szervezet létrehozásáról van szó. Ez egy kísérlet Eurázsia különböző gazdasági struktúráinak egy „ernyő alá” való egyesítésére, ahol mindenki azt teszi, amit eredetileg szándékozott, de ugyanakkor összehangolja erőfeszítéseit szomszédai és partnerei erőfeszítéseivel.
Egy új világ jellemzői alakulnak ki az eurázsiai kontinensen. Ez pedig nagyon gyorsan történik, így e magazin olvasóit idén és jövőre is sok érdekes dolog várja. Ahogy mondani szokták: „Kapcsolják be a biztonsági öveiket!”
Ez a cikk az Eurázsia 2024. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!