Az egyelőre kilencven napra felfüggesztett amerikai vámok által érintett uniós export összértéke az Európai Bizottság becslései szerint 380 milliárd euró. (26 milliárd az acél- és alumíniumvámok, 66 milliárd az autókra kivetett és 290 milliárd a kölcsönös tarifák miatt.) Középtávon az Európai Unió exportja 50 százalékkal csökkenne az Egyesült Államok felé. Ami az európai GDP-t illeti: az elkövetkezendő két évben az eurózónában máris 0,3 százalékpontos esés következne be a gazdasági növekedésben, hosszabb távon pedig akár 1,1 százalékos zuhanás is várható lenne a kereskedelmi háború miatt. A vámháborúk negatív hatásai következtében egy új kereskedelmi stratégia az EU számára csak Kína bevonásával lehetséges. Ám ha Trump valóban tartaná tarifaígéreteit, még Kína sem lenne elég. Bár az Európai Bizottság több éve azon munkálkodik, hogy szélesítse gazdasági kapcsolatait Indiával, Dél-Amerikával, az afrikai országokkal, Dél-Koreával és általában a globális Déllel, egyik sem (külön-külön és együttesen sem) tudják pótolni az Egyesült Államok piacát egyszeri, szükség szülte kereskedelmi megállapodásokkal. Az amerikai piac nagyjából 20 ezermilliárd dollár értéket képvisel, az EU mint második legnagyobb 10 ezermilliárdot, míg Kína harmadikként 7 ezermilliárdot.
A Kína és az Egyesült Államok között zajló, egyelőre felfüggesztett abszurd vámháború az oda-vissza (145 és 125 százalékos) vámokkal azonban Pekingnek sem hagy túl nagy mozgásteret: a kiesést az eleve exportra épülő gazdaságnak a meglévő kereskedelmi partnerek piacának szélesítésével kell megoldania. Európa számára ez jelenti majd a legnagyobb kihívást. Úgy kell autonómiára és szuverenitásra törekednie, hogy az amerikai kereskedelem lehetséges kiesése után meg kell fékeznie Kínát az exportdömping elkerülésére, ám közben kölcsönös nyitást kell elérnie Pekinggel.
Az EU és Kína közötti kereskedelemben tavaly az unió 213,3 milliárd euró értékben exportált árut Kínába, ugyanakkor 517,8 milliárdért importált onnan, ami 304,5 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett. Kína toronymagasan az unió legnagyobb kereskedelmi partnere az import tekintetében (az összes behozatal 21,3 százaléka) és a harmadik legnagyobb exportpartner (a kivitel 8,3 százaléka). A probléma égetőbbé válik azzal, hogy az amerikai vámok gyors élesedésével az Európai Unió haladéktalanul tárgyalásokra kényszerül Kínával, ami hosszú évek gazdasági stratégiáját formálhatja át hetek alatt. A geopolitikai változásokkal a kereskedelmi útvonalak is változnak, s bár Kína nagyon súlyos vámokat kaphat, a vámháború minden hátránya ellenére erősítené pozícióját a világkereskedelemben. Amennyiben Trump elképzelései hosszú távon mégsem ültethetők át a gyakorlatba, a vámok pedig valóban megrendítő csapást fognak mérni az amerikai gazdaságra, Kínát már egy kollektív európai erő sem állíthatja meg a hegemónia felé vezető úton.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!