Tömegek vettek részt egy októberi palesztinpárti tüntetésen Stockholmban (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Narciso Contreras)
Jeffrey Kaplan
30/11/2023 11:59
A menekülthullám 2015-ben tetőzött, amikor rekordszámú, 1,3 millió olyan embert regisztráltak, aki első alkalommal kért menedéket. Ők nagyrészt Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek. Néhány ország, például Németország és Svédország megnyitotta kapuit, a menedékkérők támogatása és az integráció azonban rövidesen már akkora terhet jelentett, amivel nem tudtak megbirkózni. Mások, mint Magyarország és Finnország, nem ezt az utat választották.
Az európaiak eleinte üdvözölték a menekülteket, de ahogy a gazdasági és demográfiai realitásokkal szembesültek, a választásokon élesen jobbra tolódtak a szavazók. A bevándorlásellenes pártok, mint például a valaha nyíltan nemzetiszocialista Svéd Demokraták, vagy a Finnek Pártja, amely szintén egy ezoterikus szélsőséges nacionalista szervezetként indult, a perifériáról erős, parlamenti párttá nőtték ki magukat. Minden ország, így Németország és Svédország is módosította a bevándorlási kvótákat, de a menekültek kezelése és integrálása még így is kihívást jelentett. Németország e téren sikeresebb volt, mint Svédország vagy Franciaország.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2022-ben Tusványoson megdöbbentette az EU-t és az Egyesült Államokat, valamint néhány magyart azzal, hogy figyelmeztetett az eljövendő menekültáradatra. Azt tanácsolta hallgatóinak, hogy olvassák el a Szentek tábora című 1973-as francia regényt, amely apokaliptikus víziót ad arról, hogy Európát elözönlik a bevándorlók, és a nyugati civilizáció közben összeomlik.
Térjünk vissza a jelenbe és a Hamász kegyetlen támadására izraeli civilek és katonai erők ellen! A történelemben először Izrael hadat üzent egy nem állami szereplőnek. Ezt egy masszív bombázási kampány követte, amely egész gázai városnegyedeket vett célba, helyesen érvelve azzal, hogy lehetetlen elszigetelni a Hamász harcosait a környező lakosságtól. A szárazföldi offenzíva előkészítéseként Izrael 24 órát adott 1,1 millió északi gázai lakosnak, hogy elhagyja otthonát. A probléma az, hogy Gáza csak Izraellel és Egyiptommal határos, és mindkettő lezárta a határait. Így csak a tenger marad. Európa egy újabb, 2015-ös méretű menekültválság előtt áll.
Az 1960-as évek végén egyetemistaként azt tanították nekem, hogy Európa egyes régióiban iszlamizáció zajlik. Ezt demográfiai, nem pedig érzelmi kérdésnek tekintették. A 21. század közepén vannak jelei annak, hogy ez bekövetkezik. A Pew Research 2016-ban közzétett statisztikái szerint az iszlám a leggyorsabban növekvő vallás a világon, a globális népességnövekedés ütemének kétszeresével bővül. A kereszténység és a hinduizmus alig éri el a népességnövekedés ütemét.
A 2015-ös menekültválság és a fenyegető gázai válság fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot. Európa számára két modell marad: a német modell szerinti befogadás és integráció vagy a magyar modell szerinti ellenállás és a bevándorlók visszatartása. Hogy melyik fog győzedelmeskedni, az a jövő zenéje.
A szerző a Danube Institute kiemelt vendégkutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!