„Európa közepéből” a világelitbe
A nemzetközi piacokra való terjeszkedés során sok vállalat elhasal, főleg, ha egy olyan területről van szó, mint az űrtevékenység. A jelenség ékes ellenpéldája a száz százalékban magyar tulajdonban lévő BHE Bonn Kft., amely már évtizedek óta, rendkívül magas színvonalon képviseli hazánkat egy kifejezetten szűk, elit körben.
„Európa közepéből” a világelitbe
Selyemutak

„Európa közepéből” a világelitbe

Fotó: Hegedüs Róbert
Scheffer Joakim 06/09/2024 22:00

A nemzetközi piacokra való terjeszkedés során sok vállalat elhasal, főleg, ha egy olyan területről van szó, mint az űrtevékenység. A jelenség ékes ellenpéldája a száz százalékban magyar tulajdonban lévő BHE Bonn Kft., amely már évtizedek óta, rendkívül magas színvonalon képviseli hazánkat egy kifejezetten szűk, elit körben.

Az 1991-ben alapított vállalat űrtevékenysége az űrtávközlés köré összpontosul, ezen a területen pedig olyan nemzetközi tekintélyre tett szert, amellyel megbecsült helyet vívott ki magának az űrtávközlés európai és világviszonylatban is viszonylag szűk elit klubjában. BHE olyan nagyszabású projektekben vett és vesz részt mint a Európai Űrügynökség (ESA) Vénusz körüli tudományos műhold programja (EnVision), Európa Hold missziója, az ESA tengeri navigációs kommunikációs projektje, az indiai Mars- és Hold küldetések, valamint a Nemzetközi Űrállomáson is használják az általuk készített eszközöket.

A sikert azonban nem adják ingyen – és ez különösen igaz az űrtevékenység területére. „Mivel egy nagyon tőkeigényes szektorról van szó, így kifejezetten fontos a bizalom” – fogalmazott lapunknak Solymosi János, a BHE alapítója és űrtechnológiai igazgatója. A bizalmat felépíteni pedig nem lehet egyik napról a másikra, rengeteg munkába és időbe telik, főleg egy kelet-európai ország esetében. „Ahhoz hogy ötösre vizsgázzunk, hatos szinten kell teljesítenünk” – magyarázta Solymosi János. Hozzátette: még ma is létező jelenség a kelet-európai vállalatok regionális hátránya a nyugatiakkal szemben, a BHE azonban már elérte azt a szintet, ahol a nyugatiak is elismerik, tisztelettel tekintenek rá és szívesen együttműködnek vele.

Fotó: Hegedüs Róbert

A vállalat jelentős részben Európán kívülre exportál, arányaiban ez körülbelül 70-30 százalékot jelent – mutatott rá az űrtechnológiai igazgató, kiemelve, hogy a 30 százalék európai export csupán az elmúlt öt évben emelkedett erre a szintre. A BHE olyan high-tech országokban, térségekben nyert tendereket, mint például Szingapúr, Dél-Korea, India, Európa, USA vagy éppen Izrael. „Vannak olyan területek, melyeken Európában öt, világszinten pedig nyolc vállalat versenyez, tehát egy nagyon szűk körről van szó” – hangsúlyozta Solymosi János.

A bizalom mellett nagyon fontos az infrastruktúra, valamint a tudás. A BHE-nél pedig ebből sincs hiány, százhúsz fős, kiváló szakemberekből álló csapat dolgozik az esetenként több százmillió forint értékű eszközökön. Az agyelszívás jelensége Európát is rendkívüli mértékben sújtja az űrtevékenység területén. A BHE dacol ezzel a trenddel és nagyon magas szakmai színvonalat képviselő, kihívást képviselő innovatív projektekkel és családias munkakörnyezettel képes megtartani szakembereit, amely többek közt a versenyképes fizetésnek, de sokkal inkább a nemzetközi tekintélynek, valamint a még a nagy szaktudással rendelkező mérnököket is „megizzasztó” feladatoknak, projekteknek köszönhető. „Mindig reálisan kell értékelnünk helyzetünket, ezért olyan célokat tűzünk ki magunk elé, amelyekért küzdeni kell de elérhetőek” – árulta el végezetül Solymosi János.

A szerző az Eurázsia szerkesztője.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások