Fotó: AFP/Imaginechina/Luo Yunfei
Kovács Dániel
03/04/2024 22:00
„Kína megnyerte a versenyt a mesterséges intelligencia terén az Egyesült Államokkal szemben. Technológiai fejlesztései nyomán gyorsan halad a globális dominancia felé” – nyilatkozta Nicolas Chaillan, az amerikai légierő korábbi szoftverügyekkel foglalkozó főtisztviselője három évvel ezelőtt. „Nem lesz esélyünk Kína ellen tizenöt-húsz év múlva. Szerintem ez a kérdés mára eldőlt” – mondta hozzátéve, félő, hogy Peking fogja uralni a világ jövőjét, befolyása alatt tartva mindent a médianarratíváktól kezdve a geopolitikáig. Természetesen a helyzet ennél jóval árnyaltabb, az Egyesült Államokban is gőzerővel folynak az ilyen irányú fejlesztések, a valós helyzet sokkal inkább az lehet, hogy Peking mára el tudta érni azt a szintet, amelyen a Nyugat jelenleg áll. Ez sem csekély teljesítmény, tekintve, hogy a kínai kormány mindössze hét évvel ezelőtt, 2017-ben dolgozta ki a mesterséges intelligencia (AI) ütemtervet, amely prioritásnak nyilvánította a technológia fejlesztését, és Évszázadunk legfontosabb csatája a kormányzati szabályozás bevezetésének forgatókönyvét is ismertette.
Az úgynevezett Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Terv három szakaszt határozott meg. Eszerint 2020-ig Kínának fel kellett zárkóznia az amerikai AI-fejlesztések szintjére, 2025-ig pedig számottevő fejlődést kell elérnie az AI segítségével a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra, a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén. A végső cél, hogy 2030-ra Peking vezető hatalommá lépjen elő a mesterséges intelligencia vonatkozásában. A feladat elvégzésével a Baidu, az Alibaba, a Tencent és az iFlytek hazai techóriásokat bízta meg a kormány. Ezzel párhuzamosan Peking elkezdett jelentős forrásokat megmozgatni, 2019-ben már 21,8 milliárd dollárt fektettek az iparágba, és fokozták az önálló chipgyártás felépítését is. A gyors fejlődés láttán a Credit Suisse már 2018-ban arra jutott egy elemzésben, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti versenyből utóbbi kerülhet ki győztesen.
A prognózisok mára beérni látszanak, ugyanis egyre szaporodnak azok a területek, ahol Kína, ha csak teszt jelleggel is, de már aktívan alkalmazza a mesterséges intelligenciát. Ilyen például a sanghaji Pudong Népi Ügyészségen használt szoftver, amely AI segítségével ismeri fel a leggyakoribb bűneseteket. A jelentések alapján elképesztő, 97 százalékos pontossággal szűri ki a bűnözőket. Figyelemre méltó példa továbbá a WJ–1A, Kína első olyan műholdja, amelynek „agyában” mesterséges intelligencia üzemel. Teszteli a rendszert, erdőtüzeket és talajnedvességet vizsgál, részt vesz különböző intelligens alkalmazások fejlesztésében, így nem kell a földre küldenie a begyűjtött adatokat, mivel azokat már a fedélzetén feldolgozza. Tavaly elindultak a kínai ChatGPT-k is, miután a kormány több technológiai vállalatnak is engedélyt adott az AI-chatbotok nyilvános működtetésére. A jóváhagyást követően négy kínai cég, köztük a Baidu és a SenseTime is elindította saját chatbotját, eddig a Baidu fejlesztése tűnik a legnépszerűbbnek, amely piacra dobását követően rögtön az Apple alkalmazásboltja letöltési listájának élén találta magát Kínában.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Kína és az Egyesült Államok rendkívül kiélezett versenyt folytat az autonóm vezetési technológiák kereskedelmi forgalomba hozataláért, amelynek alapja a mesterséges intelligencia. Sokáig úgy tűnt, hogy a Tesla „Autopilot” szoftvere lehet a befutó, újabban viszont a BYD vezetéstámogató rendszere utolérte az amerikai riválist, miközben a Baidu elektromos járműveket fejlesztő vállalata, a Jidu Auto vezérigazgatója arról beszélt, hogy fejlesztésük már egy generációval megelőzi a Teslát az autonóm vezetési technológiák terén. Igaz vagy sem, annyi biztos, hogy a cég már két évvel ezelőtt két kínai városban is engedélyt kapott arra, hogy teljesen sofőr nélküli taxiszolgáltatását közutakon is üzemeltesse.
Fekete Csaba Csongor MI-szakértő: „Alapvetően ma már Kína a vezető hatalom a mesterséges intelligencia növekedés területén, főleg ha azokat az eseteket nézzük, ahol sikeresen alkalmazzák ezeket az algoritmusokat. Hátrányuk egyelőre hardver-oldalon jelentkezik, a tajvani gyártást még nem sikerült teljes egészében kiváltani, noha gőzerővel fejlesztik a hazai chipgyártást. Ugyanakkor az arcfelismeréssel, detektálással, gépi látással, adatfeldolgozással kapcsolatos területeken egyértelműen jobbak a megoldásaik, mint a nyugatiak. Kevésbé foglalkoznak az emberi jogi problémákkal, jellemzően technokrataként kezelik ezeket a kérdéseket, részben ennek is köszönhető, hogy számos újdonságot Kínában publikálnak először. Ráadásul ezek nem maradnak meg az akadémiai szférában, ténylegesen alkalmazni is tudják őket. Értelemszerűen arról lehet a legkevesebbet tudni, hogy hol tartanak az AI katonai célú felhasználásával, következtetni viszont már lehet rá. A civil szférában megjelentek olyan programok a megerősítéses tanulás kapcsán, amelyekben simán veri az emberi képességeket a mesterséges intelligencia, például az e-sportokban, és minden olyan területen, ahol egy célszabályrendszer, pontozási rendszer beépíthető. És ha ezekben működik, valószínűleg egy drónba is alkalmazható, amely ellen egy emberi pilóta esélytelen lesz. Ezzel szemben az Európai Unióban a tervezett bürokratikus korlátok visszafogják majd azokat a cégeket, amelyek versenyezni tudnának a kínai fejlesztőkkel. Az AI terjedési sebességében már most látszanak a szabályozási különbségek, melynek káros hatása a termelékenységi mutatóinkon fog meglátszani. Tulajdonképpen az előtt leszabályoztuk magunkat, hogy a technológia életre kelt volna. Rendkívül fontos lenne egy észszerű globális egyezmény, mely a kockázatokat csökkenti és egyenlő versenyfeltételeket teremt.”
