Fotó: Hegedűs Róbert
László Dávid
02/06/2025 22:00
Milyen szerepet játszik a sport a diplomáciában, és fordítva, a diplomácia a sportban?
A sport képes érzelmeket, közös élményeket és univerzális értékeket közvetíteni, amelyek túlmutatnak a politikán vagy az országhatárokon. A diplomácia felismerte ezt, és ma már stratégiai területként tekint a sportra. Olyan keretet tud adni, ahol a párbeszéd elindulhat, még akkor is, ha hivatalos csatornákon ez nehezen lenne elképzelhető. Klasszikus példa erre az úgynevezett pingpongdiplomácia az Egyesült Államok és Kína között a ’70-es években, amelynek során a sport nyitotta meg az utat a két ország diplomáciai kapcsolatfelvétele előtt. Magyarország számára is fontos a sportdiplomácia, ezt jól mutatja, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumon belül önálló sportdiplomáciai főosztály működik Gyurta Dániel vezetésével, amely tudatosan használja a sport erejét a nemzetközi kapcsolatok építésére. A sportdiplomácia nem a klasszikus diplomácia helyett, hanem annak kiegészítőjeként, támogatójaként tud működni. Képes olyan kapcsolatokat építeni vagy újraindítani, amelyek a politikai térben éppen szünetelnek vagy megszakadtak. Erős összekötő ereje van nemcsak a szurkolók között, de a döntéshozók, a gazdaság szereplői, sőt gyakran még a társadalmak között is. Ezért hiszem, hogy a sport és a diplomácia kapcsolata nemcsak csak létező, hanem nélkülözhetetlen is.
Hogyan cseng a sport világában a magyarok neve?
Több mint ötven országban jártam már a munkámnak köszönhetően, és mindig izgalmas volt megfigyelni, hogyan viszonyulnak Magyarországhoz. Megnyugtató látni, hogy a magyar sportteljesítmény igen széles körű elismerésben részesül, különösen az olimpiai múltunk miatt, hiszen hazánk méretéhez képest mindig is kiemelkedő eredményeket ért el az ötkarikás játékokon. A Puskás név legendává vált, de persze megvannak a jelenkor hősei is. Szoboszlai, Gulácsi, Hosszú Katinka, Milák Kristóf, teniszben Babos Tímea vagy Fucsovics Márton. Ők mind méltón viszik tovább ezt az örökséget, de Kínában például a pingpong szerelmesei Klampár nevére emlékeznek. Mindez azt mutatja, hogy büszkék lehetünk múltunkra, de dolgoznunk kell a jövő magyar sportlegendáinak kinevelésén is, hogy újra és újra megszülethessenek a világszínvonalú teljesítmények.
Ázsiában néhol egészen más sportágak népszerűek, mint a nyugati világban. Mi is írtunk már hasábjainkon például a közép-ázsiaiak birkózás iránti rajongásáról, a mutatványnak is beillő lovassportokról vagy a távol-keleti harcművészetekről. Ugyanakkor friss hír, hogy Kínában nőtt leggyorsabban a Forma–1 rajongóinak száma. Tapasztalatai szerint van fogadókészség egymás sportkultúrájának megismerésére?
A 21. század infokommunikációs robbanása nemcsak a hírek vagy a popkultúra terjedését gyorsította fel, hanem elhozta a világ különböző sportkultúráinak felfedezését is. Ma már a távoli kontinensek korábban ismeretlen sportágai is eljuthatnak a globális közönséghez, legyen szó közép-ázsiai lovasjátékokról, távol-keleti harcművészetekről vagy épp délkelet-ázsiai látványos labdajátékokról, mint a sepak takraw. Az emberek az állandó információáramláshoz szoktak, és ez a sportfogyasztásban is érezhető, mindenki az újat, az izgalmasat keresi. Ez a tendencia arra ösztönzi a sportvilág szereplőit, a nemzetközi szövetségeket, az olimpiai mozgalmat, hogy ne csak megőrizzék, hanem bővítsék is közönségüket, különösen a fiatalabb generációk körében, akiket első körben persze megnyerni kell. Ez természetesen újabb olimpiai sportok megjelenését is magával fogja hozni. Én ezt kifejezetten pozitív jelenségnek tartom, mert hozzájárul ahhoz, hogy kulturális határokon átívelve is nyitottabbá váljunk egymás értékeire, a sport pedig kiváló híd ebben a párbeszédben.
Hol tart most világhódító útjában a nemrégiben született magyar sportág, a teqball?
A teqball számomra mindig különleges marad, hiszen több mint 11 évig dolgoztam ezen a sportágon a nulladik perctől kezdve. Még „garázsprojektként” kezdtük el négyen, ma pedig a teqball világszerte jelen van. Hazai szinten először kiemelkedő nemzeti érték, majd hivatalosan is hungarikum lett. Az ezekhez szükséges előterjesztéseket személyesen én készítettem el és nyújtottam be a Hungarikum Bizottsághoz. Bár ma már nem vagyok aktív részese, a sportágat továbbra is a „saját gyermekemként” kezelem. Több mint 150 országban játszanak teqballt, és a világ legismertebb futballklubjai, mint például az Arsenal, külön dedikált edzőteret tartanak fenn az asztaloknak. A Premier League összes csapata használja, és világsztárok játszanak vele szabad idejükben. Ázsiában is egyre népszerűbb, különösen a már említett sport, a sepak takraw játékosai érdeklődnek iránta, mivel a két sport mozgásvilága nagyon hasonló, de persze a nemzetközi színtér, valamint a pénzdíjazás is vonzó számukra. A közösségi médiában is kiemelkedő jelenlétet építettünk, tízmilliós követőtábort hoztunk létre, ami példa nélküli egy ilyen fiatal sportág esetében, ráadásul itt egy magyar márkáról is beszélhetünk. Úgy gondolom, idővel akár az újkori Rubik- kockává is válhat.
Ön egyúttal az Európai Teveverseny Szövetség elnöke. Magyarként hogyan ismerkedett meg egy ilyen különleges sporttal?
Sokan ismernek Magyarországon és a nemzetközi sportvilágban is a teqball kapcsán, azt viszont már kevesebben tudják, hogy én vagyok az Európai Teveverseny Szövetség elnöke. Amikor befejeztem a teqball diplomáciai vezetőjeként végzett munkámat, szinte ezzel egy időben érkezett a megkeresés a Nemzetközi Teveverseny Szövetségtől, pontosabban Őfelségétől Fahad hercegtől, aki a Szaúd-arábiai Olimpiai és Paralimpiai Bizottság alelnöke is. Ő kért fel, hogy segítsek a szövetség nemzetközi stratégiájának a kialakításában. Ez nemcsak sportdiplomáciai kihívás, hanem kulturális utazás is volt számomra. A teveversenyek mögött több száz éves hagyományrendszer húzódik, amely nemcsak Szaúd-Arábiában, hanem sok más országban is mélyen gyökerezik. Nagyon jó kapcsolatokat sikerült kiépítenem a térség diplomatáival és sportvezetőivel is. Nemrégiben például a Szaúd-arábiai Királyság magyarországi nagykövetével volt szerencsém egy rendkívül nyitott és barátságos hangulatú találkozón részt venni.
Ügetnek majd egyszer tevék a Nemzeti Vágtán?
Nem gondolom, hogy a Hősök terén a közeljövőben teveversenyt rendezünk, de az biztos, hogy a magyar sportolók számára is megnyílhat ez a világ. Gyakran hasonlítom a teveversenyt a téli olimpiához, hiszen vannak országok, ahol nincs hó vagy sípálya, mégis van sportolójuk a téli játékokon. Ugyanez a gondolat működhet a teveverseny esetében is. A cél nem feltétlenül az, hogy Magyarországon világbajnokságot rendezzünk, hanem az, hogy hazai sportolók is részt vehessenek a nemzetközi mezőnyben. Talán mondhatom azt, hogy lovas nemzet vagyunk, onnan pedig viszonylag egyszerű a váltás. A teveverseny a közel-keleti kultúra egyik fontos hagyománya, de ugyanúgy lehetőség a nemzetközi együttműködésre, sportdiplomáciai jelenlétre, és egy újabb terület, ahol Magyarország neve is jól csenghet.
A szerző az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!