Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Eurázsia/MTI
20/10/2023 22:40
Szentmártoni János a Hungarikum Ligetben arról beszélt, hogy „a történelem szeszélye alakította úgy, hogy az őshazától messzire szakadjanak a magyarok, de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal gyökértelenné is váltak”. Ázsiába nyúló gyökereiket a magyarok megőrizték, egy percig sem feledve ősi hagyományaikat és kultúrájukat, ahogy otthagyott rokonaikat sem - tette hozzá. Kiemelte: felemelő érzés, amikor egy nagy család tagjai egy asztalhoz ülnek, ahogy „egy népnek is megtartó erejű rokon nemzetek társaságában lennie”. A magyarok megtapasztalhatták ezt, amikor 2018-ban Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Türk Tanácsban - fogalmazott.
A szoborparkról felidézte Lezsák Sándor szavait, aki úgy fogalmazott: „olyan személyiségek kapnak helyet a Hungarikum Ligetben, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár helyét a világban. A települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül már formálódik a magyarokkal rokon népek panteonja”. Szentmártoni János emlékeztetett: az első szobor, amely helyet kapott a parkban a 19. század szülötte, Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő, énekmondó, filozófus és műfordító mellszobra volt. Ezt követte a 20. századi költő, versmondó, kiváló manaszcsi, a kirgiz Szajakbaj Karalajev szobra. Ezúttal pedig a türk népek egy másik legendás alakjának, a 12. században élt Nizami Ganjavi szobrát avatták fel a rokon népek panteonjában - tette hozzá. Felidézte: Nizami Ganjavi az azeri nemzet egyik ősi kulturális központjában született 1141-ben, és ott is élte le az életét, egészen 1209-ig. Nemcsak költő volt, hanem filozófus is, jártas a matematikában, a csillagászatban, az orvostudományban, a botanikában, valamint a zenében és a képzőművészteben is. Fő műve az Öt kincs, az öt elbeszélő költemény ma már a világirodalom remekei közé tartozik. A helyettes államtitkár szerint a költő emlékét hazája, Azerbajdzsán világirodalmi jelentőségéhez mérten ápolja. Művészete az azeri nép hagyományaiból, gondolatvilágából és észjárásból táplálkozott, méltán lehetett rá büszke hazája - fogalmazott. Hangsúlyozta: Bakuban mauzóleum őrzi emlékét, a metró egyik állomása a költő nevét viseli, 2021-et pedig - születésének 880. évfordulóját - az azeri kormány Ganjavi-évnek nyilvánította, amelynek során számos, a költő munkásságát felelevenítő rendezvényt tartottak.
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kifejtette: Nizami Ganjavi hitéből, írásaiból, és az általa képviselt világból erőt meríthetett és építkezhetett az azeri nép, de a magyarok is. Felidézte: a Hungarikum Liget első, keresztény panteonjában - a Bibliaház és a Szent István kápolna mellett - a huszadik század hitvalló, mártírsorsú főpapjai és lelkészei kaptak helyet. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik valamilyen formában kötődtek és kötődnek ma is a Lakitelek Népfőiskolához, formálták szellemiségét az elmúlt évtizedekben. „A magyar értékek kikötője ez” - tette hozzá. És mint mondta: egyre bővül a magyarokkal rokon népek panteonja is, hiányoznak még a török, az üzbég és a türkmén nép képviselői.
A tudósok 12 kerámiatöredéket vizsgáltak meg: a tálakat és csuprokat fermentálásra, tárolásra, tálalásra, főzésre és feldolgozásra használhatták.
Szamarkand, Buhara és Khíva triumvirátusa emírek és kánok, kalandorok és felfedezők sokaságát, köztük a dervisnek öltözött legendás magyar tudós, úttörő, felfedező Vámbéry Ármin (1823-1913) emlékét őrizve, romantikus elemekkel kiegészítve mutatja be a mai utazók számára az ókori Selyemút gazdagságát.