Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Eurázsia/MTI
20/10/2023 22:40
Szentmártoni János a Hungarikum Ligetben arról beszélt, hogy „a történelem szeszélye alakította úgy, hogy az őshazától messzire szakadjanak a magyarok, de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal gyökértelenné is váltak”. Ázsiába nyúló gyökereiket a magyarok megőrizték, egy percig sem feledve ősi hagyományaikat és kultúrájukat, ahogy otthagyott rokonaikat sem - tette hozzá. Kiemelte: felemelő érzés, amikor egy nagy család tagjai egy asztalhoz ülnek, ahogy „egy népnek is megtartó erejű rokon nemzetek társaságában lennie”. A magyarok megtapasztalhatták ezt, amikor 2018-ban Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Türk Tanácsban - fogalmazott.
A szoborparkról felidézte Lezsák Sándor szavait, aki úgy fogalmazott: „olyan személyiségek kapnak helyet a Hungarikum Ligetben, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár helyét a világban. A települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül már formálódik a magyarokkal rokon népek panteonja”. Szentmártoni János emlékeztetett: az első szobor, amely helyet kapott a parkban a 19. század szülötte, Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő, énekmondó, filozófus és műfordító mellszobra volt. Ezt követte a 20. századi költő, versmondó, kiváló manaszcsi, a kirgiz Szajakbaj Karalajev szobra. Ezúttal pedig a türk népek egy másik legendás alakjának, a 12. században élt Nizami Ganjavi szobrát avatták fel a rokon népek panteonjában - tette hozzá. Felidézte: Nizami Ganjavi az azeri nemzet egyik ősi kulturális központjában született 1141-ben, és ott is élte le az életét, egészen 1209-ig. Nemcsak költő volt, hanem filozófus is, jártas a matematikában, a csillagászatban, az orvostudományban, a botanikában, valamint a zenében és a képzőművészteben is. Fő műve az Öt kincs, az öt elbeszélő költemény ma már a világirodalom remekei közé tartozik. A helyettes államtitkár szerint a költő emlékét hazája, Azerbajdzsán világirodalmi jelentőségéhez mérten ápolja. Művészete az azeri nép hagyományaiból, gondolatvilágából és észjárásból táplálkozott, méltán lehetett rá büszke hazája - fogalmazott. Hangsúlyozta: Bakuban mauzóleum őrzi emlékét, a metró egyik állomása a költő nevét viseli, 2021-et pedig - születésének 880. évfordulóját - az azeri kormány Ganjavi-évnek nyilvánította, amelynek során számos, a költő munkásságát felelevenítő rendezvényt tartottak.
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kifejtette: Nizami Ganjavi hitéből, írásaiból, és az általa képviselt világból erőt meríthetett és építkezhetett az azeri nép, de a magyarok is. Felidézte: a Hungarikum Liget első, keresztény panteonjában - a Bibliaház és a Szent István kápolna mellett - a huszadik század hitvalló, mártírsorsú főpapjai és lelkészei kaptak helyet. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik valamilyen formában kötődtek és kötődnek ma is a Lakitelek Népfőiskolához, formálták szellemiségét az elmúlt évtizedekben. „A magyar értékek kikötője ez” - tette hozzá. És mint mondta: egyre bővül a magyarokkal rokon népek panteonja is, hiányoznak még a török, az üzbég és a türkmén nép képviselői.
2013-ban Vietnámból érkezett hazánkba, először Kukorica Jancsiként ismerte meg az ország, 2023. március 15-én pedig már az ő hangján csendült fel a Hazám, hazám a Múzeumkertben. Ninh Duc Hoang Long útja a megtestesült „magyar álom”, ugyanakkor még koránt sincs vége. A vietnámi születésű, de 2018 óta magyar állampolgársággal is rendelkező operaénekes magyarországi tapasztalatairól, eddigi sikereiről és jövőbeli terveiről mesélt az Eurázsiának.
Az elmúlt 75 év során Vietnám és Magyarország kulturális és oktatási együttműködése kiemelkedő fontossággal bírt mindkét ország vezetése számára, különösen Ho Si Minh elnök számára, aki 1957-ben látogatott Magyarországra. Ez az esemény megalapozta a két nemzet közötti szoros kapcsolatot, amely ma mindkét ország kétoldalú kapcsolataiban prioritást élvez.