Fotó: AFP/Gianluigi Guercia
Kosztur András
28/08/2023 16:40
Bár Kínáról és olykor Oroszországról mint az USA potenciális kihívóiról vagy legalábbis konkurenseiről korábban is sokat hallhattunk, az ukrajnai háború közvetetten arra is rámutatott, hogy ennél jóval több olyan ország van, amelynek szavára a jövőben figyelni kell majd. Most pedig úgy tűnik, ezen országok jelentős része, az ún. globális Dél felemelkedő hatalmainak többsége a BRICS-csoportba tömörülhet majd, formálisan is kinyilvánítva, hogy megváltozott a világ.
A BRICS – eredetileg BRIC – a 2000-es évek második felében alakult intézményesített államcsoporttá, azzal a céllal, hogy összefogja a kor felemelkedő gazdaságait. Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság már akkor is jelentős gazdasági, politikai és kulturális potenciállal bírtak, mára azonban ez még inkább szembetűnővé vált. 2020 óta a BRICS-államok világgazdasági növekedéshez való hozzájárulása már meghaladja a G7-államokét – akik pedig a világgazdaság éllovasaiként tekintenek/tekintettek magukra –, a különbség pedig a javukra csak nőni fog az elkövetkező években.
Nem csoda tehát, hogy a csoport számos ország érdeklődését felkeltette az elmúlt időszakban, és sokan nyíltan is deklarálták csatlakozási szándékukat. Az idei, immár XV. BRICS-csúcstalálkozó előtt összesen 23 ország jelezte hivatalosan, hogy belépne a csoportba, a dél-afrikai külügy képviselői szerint azonban ezen kívül számos informális megkeresés is érkezett. A csúcstalálkozó során végül hat ország csatlakozásáról döntöttek a csoport tagjai, így 2024. január 1-től Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia is a BRICS tagjaivá válnak.
A BRICS bővülésének tényénél fontosabb az, amit ez a folyamat jelez. Az ún. Többiek, a globális Dél államai ma már ugyanolyan fontosnak vagy akár fontosabbnak is tartják azt, hogy akár regionális, akár globális ügyekben egymással egyeztessenek, mint a nyugati államokkal. A BRICS tehát az átalakuló világrend globális szimbólumává válhat, egy olyan platformmá, ami puszta létével jelzi, hogy az az időszak, amikor a nyugati államok vezető pozícióból diktálhattak a világ többi részének, véget ért, és immár egyenrangú partnerként kell kezelni a „Többieket” is.
Mindez persze nem jelenti a Nyugattal való szakítást, hiszen a nyugati világ máig meghatározó gazdasági erőt képvisel, és a jelenlegi és potenciális BRICS-tagok többségének legfontosabb kereskedelmi partnerei között megtalálhatóak a G7 államai is.
A jelenlegi globális folyamatok egyik lényegi vonása éppen az, hogy nem értelmezhetőek egyszerű bipoláris szembenállásként, a hidegháború mintájára (bár bipoláris és hidegháborús jellemzői a mai kornak is egyértelműen vannak). Egy sokszereplős geopolitikai világra kell felkészülnünk, ahol a globális nagyoknak számolnia kell a regionális nagyok érdekeivel és szándékaival is, másképp kudarcot vallhatnak erőfeszítéseik.
A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ külső szakértője
A cikk eredeti, teljes változata
