Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
08/07/2025 19:22
Délkelet-Ázsia egyre nagyobb szerepet játszik a világgazdaságban. Milyen lehetőségeket jelent ez Magyarország számára?
Jelenleg a világ GDP előállításának 60 százaléka az ázsiai kontinensen történik. Délkelet-Ázsia meghatározó tényezője Ázsia gazdasági megerősödésének, amely kiemelkedő fejlődési dinamika hosszabb távon is fenntarthatónak mutatkozik. Vietnám, Fülöp-szigetek és Indonézia esetében egyaránt öt százalék, illetve annál magasabb éves GDP-növekedéssel számolhatunk, amely trendnél fontosabbak a folyamatok mozgatóokai, vagyis a masszív belső fogyasztás, erősödő középosztály, alacsony infláció és az egyre komolyabb fejlődést felmutató digitális gazdaság. Az egyre bővülő külkereskedelmi kapcsolatok mellett a Magyarországra érkező befektetések szintén kiemelt területe a kétoldalú kapcsolatainknak, hiszen az ázsiai gazdaságban alapvetően létezik egy befektetői potenciál. Elég arra gondolni, hogy 2024-ben keletről érkezett a hazai külföldi működőtőke (FDI) 80 százaléka. Thai viszonylatban kiemelném az instanttészta-gyártással foglalkozó Thai President Foods céget, amelynek egyetlen Ázsián kívüli, esztergomi gyárában jelenleg egy jelentős kapacitásbővítési re-investment beruházás zajlik.
Várhatóan milyen területeken lehet fejleszteni az együttműködést Magyarország és Thaiföld között?
Fontos szempont, hogy Magyarország egyre maránsabban látszódik a thai külpolitika térképén és kiegyensúlyozottabbá váltak a diplomáciai érintkezések, látogatások. Az elmúlt években sikerült Thaiföld érdeklődését aktív szerepvállalássá formálni, így a gazdasági vegyes bizottsági ülés, a tudományos és technológiai vegyes bizottsági ülés és az I. Keresztény-Buddhista Vallásközi Párbeszéd is egyaránt Budapesten valósult meg. A multilaterális fórumokon történő együttműködésünk is szoros: folyamatosan támogatjuk egymás pályázatait és jelöltjeit a különböző nemzetközi szervezetekben. A külgazdasági területen alapvetően az az egyik magyar versenyelőny, hogy a keleti árszínvonal felett (előfordul, hogy a magyar termékek alapanyagforrása drágább, mint az ázsiai származású végtermék ára), de még a fejlett technológiájú országok árszínvonala alatt maradva, ugyanakkor kitűnő minőséget biztosítva jelennek meg termékeink a piacokon. Így elkerüljük a versenyt az olcsó tömegtermelésben, ellenben megmaradunk a józan és megengedhető árszínvonal melletti magas minőségű zónában. Ez több területen is működik, elég hacsak az orvosi műszerek piacára gondolunk, PET-CT rendszerek, röntgengépek és traumatológiai műtéti lemezek és csavarok eladása területén is értünk el sikereket. De ugyanez vonatkozik a borértékesítésre, a libamáj vagy akár a versenylovak kereskedelmére (Thaiföldön mára már 34 Magyarországról származó sportló méretteti meg magát thai színekben) is. Célunk ezen versenyelőny kiaknázása minél több gazdasági ágazatban, ezáltal nagyobb egyensúlyba hozni a jelenleg a thai fél által dominált külkereskedelmi mérlegünket.
Hogyan vesz részt a nagykövetség a kulturális kapcsolatok erősítésében, valamint a thaiföldi magyarok közösségépítésében?
Tekintettel arra, hogy két emlékév megünneplésével telt az elmúlt időszak, a kulturális események kiemelt szerepet játszottak kapcsolatainkban. 2023-ban a diplomáciai kapcsolatok létesítésének 50., míg 2024-ben a hivatalos kapcsolatok felvételének 155. évfordulós megemlékezéseire került sor.
Emlékévi programsorozataink keretében a magyar és thai posta emlékbélyeget bocsátottak ki, a világhírű Királyi Bangkok Szimfonikus Zenekarral pedig két komolyzenei műsort keretben sikerült együttműködni: 2023 májusában koncertet adott György Ádám zongorista, illetve 2024 áprilisában Daru Andrea karmester vezénylésével Oláh Vilmos hegedűművész kápráztatta el a nagyérdemű közönséget. 2024 augusztusában Lisztes Jenő cimbalomművész adott koncerteket Bangkokban, amelynek különös jelentőséget adott a tény, hogy első alkalommal zendült fel a thai népi hangszerhez (khim) rendkívül hasonlatos cimbalom a Királyságban. A nagykövetség kiemelt feladatának tekinti a magyar emlékek megőrzését és ápolását. Xántus János 1869-ban tagja volt az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciójának, amely út során aláírásra került a Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási megállapodás. 2024 márciusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Chadchart Sittipunt bangkoki kormányzóval közösen avatta fel Xántus János mellszobrát, valamint egy, a magyar fővárosról elnevezett sétányt a Bangkok szívében található Suan Plu Parkban.
Phitsanulok tartományban 2025 márciusában Semmelweis Ignác szobrát adta át Professzor Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora Associate Professzor Dr. Sarintip Tantanee-al, a Naresuan Egyetem rektorával közösen.
2024-ben emléktáblát avattunk két magyar honfitársunknak is: Vojnich Oszkár utazó, földrajzi felfedező emlékére az Ajutthaja városában található Mahachulalongkordrajaviyala Egyetem kampuszán. Vojnich Oszkár 1913-ban British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek címmel megjelent könyvében áhítattal értekezik az Ajutthaja városában látott több száz éves pagodák által nyújtott látványról. Szintén örökségünk része Csávás Imre világhírű agrármérnök, halászati szakember munkássága, aki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének regionális igazgatójaként tizenkét éven keresztül (1980-1992) 30 térségbeli országért felelt, míg akadémiai munkáján túl számtalan térségbeli agrár és halászati fejlesztési projekt megtervezése és implementációja kötődik a nevéhez. Csávás Imre emléktábláját a Kasetsart Egyetemen helyeztük el.
Az eurázsiai konnektivitás erősítése a magyar stratégia része. Hogyan tekint Thaiföld a kialakuló multipoláris világrendre, és azon belül Eurázsia szerepének növekedésére?
Thaiföld, évszázados hagyományokkal rendelkezik a nagyhatalmak közötti egyensúlyozás művészetében és saját jogán a multipoláris világ elkötelezett és felelős szereplője. Gondoljunk csak Mongkut király és Chulalongkorn király (és itt meg kell említeni az 1881-ben kinevezett Devavongse Varopakarn herceg nevét, aki külügyminiszterként modernizálta a külügyminisztériumot és „a thai diplomácia atyjaként” tartják számon) az 1800-as években alkalmazott eredményes külpolitikai manővereinek eredményeképpen a régió egyetlen országaként Thaiföld sosem került gyarmati befolyás alá. Szintén a kétpólusú világ vezető szereplői közötti választásra adott nemleges válaszként jött létre a bangkoki nyilatkozattal 1967-ben az akkor még csak öttagú Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN.
Ezen törekvése a mai napig fennáll, amely szükségszerűen természetesnek is tekinthető, hiszen az egyre erősödő amerikai-kínai feszültség (amely megmutatkozik többek között a kereskedelem, szellemi jogok, félvezető-fejlesztés területein) közepette szuverenitásának fenntartása érdekében Bangkoknak egzisztenciális érdeke a mindkét nagyhatalommal megvalósuló jó viszony fenntartása. Kína évek óta az ország első számú kereskedelmi partnere, míg a gazdasági függőség mellett, a két ország közötti speciális kulturális, társadalmi kötődést erősíti, hogy Thaiföld a „kínai diaszpóra” egyik legjelentősebb országa. A „thai kínaiak” a legjelentősebb kisebbségi csoport Thaiföldön, és 10 millió főt számlálva a világon a legnagyobb anyaországon kívüli kínai közösség, ami a teljes thaiföldi népesség kb. 14%-a. Ugyanakkor egyúttal a Királyság az Egyesült Államok egyik legfontosabb partnere is a térségben, közös történelmük közel 200 éves múltra tekint vissza. Az USA jelentőségét Thaiföld szempontjából a katonai beszerzéseken, az évenkénti rendszerességgel megrendezésre kerülő Cobra Gold elnevezésű hadgyakorlaton túl annak ténye is mutatja, hogy a délkelet-ázsiai ország évről évre kereskedelmi többletet könyvel el az amerikai-thai kereskedelmi egyenleget tekintve.
A kétoldalú kapcsolataik vonatkozásában a kínai közeledéssel kapcsolatos aggályokon túl a Washington által kilátásba helyezett 36 százalékos vámtarifaszabályzás kitárgyalása szintén égető kérdés lesz majd. Az élesedő kínai-amerikai verseny okán a felek egyre inkább az egyik oldal irányába történő határozottabb elköteleződést követelnék meg Bangkoktól, amely azonban szembe menne többévszázados külpolitikai gyakorlatával. Mindezek közepette felértékelődik az eurázsiai együttműködés jelentősége. Az ország vezetése az elmúlt években határozottan külkapcsolatainak diverzifikációjára törekszik, amelyben jelentős szerep juthat Európának, amennyiben az felismeri, hogy különbségeink ellenére a szorosabb együttműködés mindkét oldal számára kölcsönös előnyökkel bír.
Nagykövetként hogyan látja ezeket folyamatokat?
Tekintettel az előzőekben már megfogalmazott tényre, hogy a világgazdaság egyik fő motorja Ázsia és azon belül is a délkelet-ázsiai térség kiemelkedő növekedési potenciált mutat személyes meggyőződésem, hogy észszerű ott keresni a magyar külgazdaság boldogulását, ahol a gazdasági fejlődés nyomán kialakult és egyre bővülő középosztály folyamatosan növekvő fogyasztása valós és fizetőképes keresletet generál. Azon dolgozunk, hogy erőforrásainkat még hatékonyabban tudjuk mobilizálni a sikeres eurázsiai konnektivitás megteremtése, illetve az abban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása érdekében.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.