Fotó: AFP/Ozan Kose
Tárik Meszár
20/03/2023 07:00
A 22 éves, kurd származású Mahsa Amini három napot töltött kómában, majd halottnak nyilvánították azt követően, hogy az iráni erkölcsrendészet letartóztatta, mert „nem megfelelő” módon viselte a hidzsábját (hajat eltakaró fejkendő – a szerk.). A helyszínen tartózkodók beszámolója alapján a lányt a rendőrautóban súlyosan bántalmazták, ami egyértelműen a halála kiváltó okának tekinthető, ez pedig éppen elegendő volt ahhoz, hogy ismét tömegek vonuljanak utcára az Iszlám Köztársaságban.
Elég volt a túl szigorú szabályokból?
Az 1979-es iszlám forradalmat követően a törvény szerint Iránban a nőknek hidzsábot kell viselniük. Ez a szabály azonban népszerűtlen, és az iráni nők általában lazán viselik a fejkendőt a fülük körül, vagy hagyják, hogy a nyakukba hulljon. A szabály egyébként már az 1981-es bevezetésekor tömegtüntetéseket váltott ki, az intézkedésekkel szembeni társadalmi felzúdulás pedig azóta is folyamatos: szociológusok szerint ráadásul az iráni társadalom fiatalabb generációiban már egy ideje gyűlik a harag és a feszültség, különösen az egyetemista korúak körében. Többek között a korrupciót, a gazdaság rossz irányítását, a koronavírus-járvány hanyag és szakszerűtlen kezelését, a szigorú és gyakran túlzó vallási előírásokat és a széles körben elterjedt politikai és társadalmi elnyomást is kifogásolják.
Az elmúlt három év legnagyobb országos tiltakozási hulláma során a biztonsági erők súlyos visszaéléseire válaszként a demonstrálók köveket dobáltak, valamint rendőrautókat és állami épületeket gyújtottak fel. Néhány női tüntető levette és elégette a hidzsábját, sokan pedig a hajuk levágásával tiltakoztak. Beszámolók szerint egyesek óriási máglyák mellett táncoltak, miközben a tömeg a „zan, zendegi, azadi” vagyis a „nő, élet, szabadság” szavakat skandálta.
A vallásos Qom városában – amely a síita vallás hatalmi központja és a kormány egyik fő bázisa – a közösségi oldalakon közzétett videók szerint soha nem látott jelenetek zajlottak: férfiak és nők Irán legfelsőbb vallási vezetője, Ali Khamenei ajatollah ellen tüntettek, akit „a nemzet szégyenének” neveztek.
A NetBlocks webmonitor folyamatos áramszüneteket és széles körű internetes platformkorlátozást észlelt, ami főként a WhatsApp-, az Instagram- és a Skype-alkalmazásokat érinti. A Facebook, Twitter, TikTok és Telegram használatát már korábban korlátozták.
Irán a „Nagy Sátán”-t okolja
Josep Borrell, az Európai Unió nevében felszólaló külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette, hogy „az erőszakmentes tüntetőkkel szembeni széles körű és aránytalan erőszak alkalmazása indokolatlan és elfogadhatatlan”. Elítélte az internet-hozzáférés korlátozását, ami szerinte „kirívóan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát”.
Ahogy általában, Irán legfelsőbb vallási vezetője most is a „Nagy Sátán”-t, azaz az Egyesült Államokat és Izraelt hibáztatja az Iszlám Köztársaságon végigsöprő tüntetések miatt. A zavargással kapcsolatos első nyilvános beszédében Ali Khamenei ajatollah azt közölte, hogy a „lázadásokat” Irán ősellenségei és szövetségesei „tervelték ki”, mert nem tűrik, hogy Irán „minden téren megerősödjön”.
Fontos azonban tudni, hogy a legfelsőbb vezető a tiltakozásokért és más belső problémákért rendszerint Irán külföldi ellenségeit, illetve beavatkozásukat teszi felelőssé, állításának alátámasztására azonban sosem szolgáltat bizonyítékot.
A nemzetközi közösség a nép mellett áll
Az Egyesült Államok vezetését megdöbbentette az iráni kormánynak a tiltakozásokra adott erőszakos reakciója. Joe Biden elnök kijelentette, hogy komolyan aggasztják a békés tüntetők elleni erőszakos fellépésről szóló hírek. „Ezek a tüntetők igazságos és egyetemes elveket követeltek – mondta, hozzátéve –, az Egyesült Államok kiáll az iráni nők mellett, akik a bátorságukkal inspirálják a világot.”
Az Egyesült Királyság is hasonló állásponton van, amiből kifolyólag behívta Irán legrangosabb londoni diplomatáját, akit felvilágosítottak: „ahelyett, hogy a külső szereplőket hibáztatják a zavargásokért, vállalniuk kell a felelősséget tetteikért, és meg kell hallgatniuk népük aggodalmait”.
A szakértők arra számítanak, hogy a tiltakozások idén tovább eszkalálódhatnak. Az iráni tanárok egyik legfontosabb szakszervezete több alkalommal is országos sztrájkra szólított fel. A munkássztrájkok pedig érzékeny pontnak számítanak Iránban, mert felelevenítik az 1979-es forradalom emlékeit, amikor a kollektív munkásakció működőképes taktikának bizonyult, és segített megbuktatni az utolsó iráni uralkodót, Mohammad Reza Pahlavi sahot. Elképzelhető, hogy még több sztrájkot fogunk látni a közeljövőben, mert az ilyen jellegű tiltakozások már korábban is jelen voltak. Az iráni vezetés ellenzői azt vallják, hogy a sztrájkok által még nagyobb nyomást gyakorolhatnak a teheráni kormányra.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/I. számában jelent meg.
