Fotó: iStock
Salát Gergely
03/04/2024 22:00
Joseph Needham legendás tudománytörténész fogalmazta meg a híres „Needham-kérdést”: miért van az, hogy míg néhány évszázaddal ezelőttig a kínaiak technológiában mindenki más előtt jártak, az ipari forradalom mégis Európában bontakozott ki? A tudósok mindmáig nem tudtak erre válaszolni, s meglehet, hogy mire megszületik a magyarázat, addigra a kérdés már okafogyottá válik. Korunk technológiai forradalmai ugyanis jelentős részben Kínában zajlanak.
A mai kínai feltaláló nem kísérletezgető kedvű alkimista, kézműves vagy jós, mint a régi időkben, hanem inkább profi mérnökcsapat tagja, aki bőséges kutatás-fejlesztési büdzsé felett diszponál. Ő már tudatosan olyan új terméket akar létrehozni, amellyel cége a versenytársai felé kerekedhet. Kínában a felfedezések sokáig véletlenül születtek, a 20. század óta azonban az állam minden eszközzel azt a meggyőződést igyekszik terjeszteni, hogy az emberek problémáit a tudományos fejlődés fogja megoldani. Ehhez az utóbbi időben már a forrásokat is biztosították. Kétezerben a – mostanihoz képest eltörpülő – kínai GDP mindössze 0,8 százalékát költötték kutatás-fejlesztésre, 2020-ban már 2,41 százalékát, s mára átlépték a korábban célként kitűzött 2,5 százalékos határt. A világon az USA után Kína költi a második legtöbbet kutatás és fejlesztésre, a magát előszeretettel innovációs nagyhatalomnak látó és láttató EU jócskán lemaradva kullog utánuk.
A kínai modernizációs program későn és alacsony bázisról indult, így látványos eredmények sokáig nem születtek, de mára már látszik, hogy a kínaiak technooptimizmusa egyáltalán nem volt megalapozatlan. Az innovációs képesség egyik legfontosabb mérőszáma az adott országban bejegyzett szabadalmak száma. Ebben 2000-ben Kína sehol nem volt: ekkor néhány tízezer szabadalmi kérelem érkezett a hatóságokhoz, míg az amerikai adat 300 ezer körül volt. Ez utóbbi mára nagyjából a duplájára emelkedett, csakhogy a kínai szám eközben exponenciálisan nőtt, a beadott kérelmekben 2011-ben, a bejegyzettekben 2015-ben hagyták le az amerikaiakat. A 2020-as években 1,5 millió feletti kérelmet nyújtanak be évente, Kínában manapság több újítás bejegyzését kérvényezik – és hagyják jóvá –, mint az őt követő kilenc országban összesen.
Persze a mennyiséget nem szabad összekeverni a minőséggel. Kínában támogatásokkal ösztönzik a cégeket és intézményeket, hogy minél több szabadalmat jegyeztessenek be – azok alkalmazhatóságától függetlenül –, s egyes területeken a doktoranduszoktól is elvárt, hogy saját szabadalommal rendelkezzenek. A valódi innovációt tartalmazó szabadalmak száma így jóval alacsonyabb, de Kína ezek tekintetében is a világ élvonalában van. Gyorsvasutak, 5G eszközök, fintech megoldások, mesterséges intelligencia, e-mobilitás – csak néhány terület, ahol Kína innovációs szuperhatalom. Ahogy egy rövid időszak kivételével mindig is az volt.
A szerző a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
