Magyarországot Novák Katalin képviselte a konferencia megnyitóján. Beszédében az államfő hangsúlyozta, „a család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak, a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség”. Novák Katalin kitért arra is, hogy Magyarországé a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja, melynek köszönhetően jelentősen csökkentett hazánk szén-dioxid-kibocsátása a gazdasági termelékenység növekedése mellett.
A köztársasági elnök a COP28 margóján több bilaterális tárgyaláson is részt vett. Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az Európai Uniós források kérdéséről, Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnökkel a gazdasági kapcsolatok és a turisztikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt – számolt be az MTI. A magyar államfő Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, a családok támogatásáról és a családi értékek védelméről beszélgetett. Novák Katalin Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini királlyal energetikai kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tárgyalt, Andrzej Duda lengyel elnökkel a két ország kapcsolatát elemezték, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel informális találkozón egyeztettek. A köztársasági elnök III. Károly brit uralkodóval arról beszélgetett a megnyitó előtt, hogy milyen várakozásokkal érkeztek a klímacsúcsra.
A konferencián a köztársasági elnök mellett részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter is. „Magyarországnak megvannak a pénzügyi eszközei ahhoz, hogy a világgazdaság zöld átállásának egyik nyertese legyen” – jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetésen. Varga Mihály hangsúlyozta, hazánk azon kevés államok közé tartozik, amely 1990 óta úgy tudta az ipari termelését növelni, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentette.
Ezzel még nem ért véget a magyar résztvevők sora. A Neumann János Egyetem a legújabb járműipari innovációval készült az eseményre, amely kijelöli az irányvonalat a technológiai fejlődés fenntartható lehetőségei között. A Neumann H2 multifunkcionális jármű olyan kutató és oktató platformnak is tekinthető, mely egyedülálló módon a felsőoktatási és tudományos módszertanba is beilleszthető.
A konferencián hazánk is csatlakozott a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményhez – közölte az MTI. „Az egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte” – mondta Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia. A tiszta energiaellátás, amelyben a nukleáris energiának is nagy szerepe van, hozzájárul gyermekeink és bolygónk jövőjéhez is.
A december 12-én záruló konferencián idén rekordszámú résztvevőt regisztráltak. A műszaki és biztonsági személyzettel együtt 104 ezer embernek lesz bejárása a tárgyalásokra kijelölt kék zónába, valamint az államok és a szervezetek pavilonjaiba, ami kétszer annyi, mint a COP27-en volt. A nemzeti küldöttségek csaknem 23 500 fővel képviseltetik magukat, a nem kormányzati szervezetek, amelyek a környezetvédelmi aktivistáktól a szakmai lobbiszervezetekig terjednek, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok képviselőit is, több mint 14 ezer akkreditációt kaptak, míg az újságírók mintegy négyezret.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elnökét, Nawaf Salamot választották Libanon új miniszterelnökévé. Salam Joseph Aoun, a múlt héten hivatalba lépő elnök hívására tért haza, hétfőn pedig elnyerte a parlamenti képviselők több mint felének támogatását. Az események a Hezbollah gyengülését jelzik, mivel a libanoni terrorszervezet Najib Mikati eddigi miniszterelnök folytatását részesítette volna előnyben.
Interjú Alekszej Jurjevics Drobinyinnal, az orosz külügyminisztérium külpolitikai tervező osztályának igazgatójával.
Peking 2021 óta pörgette fel az uránlelőhelyek kutatását, hogy saját forrásokból fedezhesse egyre növekvő igényeit.