Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Eurázsia
08/12/2023 12:20
Magyarországot Novák Katalin képviselte a konferencia megnyitóján. Beszédében az államfő hangsúlyozta, „a család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak, a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség”. Novák Katalin kitért arra is, hogy Magyarországé a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja, melynek köszönhetően jelentősen csökkentett hazánk szén-dioxid-kibocsátása a gazdasági termelékenység növekedése mellett.
A köztársasági elnök a COP28 margóján több bilaterális tárgyaláson is részt vett. Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az Európai Uniós források kérdéséről, Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnökkel a gazdasági kapcsolatok és a turisztikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt – számolt be az MTI. A magyar államfő Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, a családok támogatásáról és a családi értékek védelméről beszélgetett. Novák Katalin Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini királlyal energetikai kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tárgyalt, Andrzej Duda lengyel elnökkel a két ország kapcsolatát elemezték, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel informális találkozón egyeztettek. A köztársasági elnök III. Károly brit uralkodóval arról beszélgetett a megnyitó előtt, hogy milyen várakozásokkal érkeztek a klímacsúcsra.
A konferencián a köztársasági elnök mellett részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter is. „Magyarországnak megvannak a pénzügyi eszközei ahhoz, hogy a világgazdaság zöld átállásának egyik nyertese legyen” – jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetésen. Varga Mihály hangsúlyozta, hazánk azon kevés államok közé tartozik, amely 1990 óta úgy tudta az ipari termelését növelni, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentette.
Ezzel még nem ért véget a magyar résztvevők sora. A Neumann János Egyetem a legújabb járműipari innovációval készült az eseményre, amely kijelöli az irányvonalat a technológiai fejlődés fenntartható lehetőségei között. A Neumann H2 multifunkcionális jármű olyan kutató és oktató platformnak is tekinthető, mely egyedülálló módon a felsőoktatási és tudományos módszertanba is beilleszthető.
A konferencián hazánk is csatlakozott a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményhez – közölte az MTI. „Az egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte” – mondta Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia. A tiszta energiaellátás, amelyben a nukleáris energiának is nagy szerepe van, hozzájárul gyermekeink és bolygónk jövőjéhez is.
A december 12-én záruló konferencián idén rekordszámú résztvevőt regisztráltak. A műszaki és biztonsági személyzettel együtt 104 ezer embernek lesz bejárása a tárgyalásokra kijelölt kék zónába, valamint az államok és a szervezetek pavilonjaiba, ami kétszer annyi, mint a COP27-en volt. A nemzeti küldöttségek csaknem 23 500 fővel képviseltetik magukat, a nem kormányzati szervezetek, amelyek a környezetvédelmi aktivistáktól a szakmai lobbiszervezetekig terjednek, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok képviselőit is, több mint 14 ezer akkreditációt kaptak, míg az újságírók mintegy négyezret.
Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.
„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.
„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.