Fenntarthatósági fordulatra van szükség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 7-én az általa szervezett nemzetközi könyvbemutatón  mutatta be a Fenntartható GDP – Globális vitairat című kötetét, amelynek fő üzenete, hogy a közgazdaságtannak fenntarthatósági fordulatra, a fordulat nyomonkövetéséhez pedig új mérőszámokra van szüksége. 
Fenntarthatósági fordulatra van szükség
Selyemutak

Fenntarthatósági fordulatra van szükség

Fotó: Hegedüs Róbert
Klemensits Péter 08/03/2024 10:45

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 7-én az általa szervezett nemzetközi könyvbemutatón  mutatta be a Fenntartható GDP – Globális vitairat című kötetét, amelynek fő üzenete, hogy a közgazdaságtannak fenntarthatósági fordulatra, a fordulat nyomonkövetéséhez pedig új mérőszámokra van szüksége. 

Habár a GDP a 20. század legfontosabb gazdasági mutatójának minősült, de mivel az új digitális szolgáltatásokat, az innovációt, az egyenlőtlenségi mutatókat nem tudja mérni, ezért egy új alternatívára van szükség, amely a gazdasági fejlődés hagyományos dimenziói mellett tükrözi a környezeti, a társadalmi és a pénzügyi fenntarthatóság állapotát és változásait is.

A könyv alapjául Matolcsy György jegybankelnök tézisei szolgáltak, amelynek kiinduló gondolata, hogy a fenntarthatósági fordulat megvalósításához végre kell hajtani a gondolati megújulás mellett a mérés megújítását is. A fenntarthatóságnak és a fenntartható fejlődésnek azonban nincsenek kiforrott, széles körben elfogadott mérőszámai, éppen ezért az MNB globális vitairatának célja, hogy új alternatív módszerek kifejlesztésével elősegítse a fenntartható gazdasági növekedés mérését.
Fotó: Hegedüs Róbert
A rendezvény során nyitóelőadásában Virág Barnabás az MNB alelnöke, a kötet társszerkesztője idézte Matolcsy György az MNB elnökének szavait, mely szerint „Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége”. A fenntarthatósági fordulat nemcsak új gondolati megközelítést, de új típusú mérést is igényel, amire jelen formájában a GDP már nem megfelelő. A jelenlegi GDP mutató nem tart lépést a 21. század karakterével, ezért az több dimenzióval kiegészítésre szorul.

Az előadás során Virág Barnabás röviden összefoglalta a könyv legfőbb üzeneteit. A mű első fele alapvetően arra fókuszál, hogy bemutassa, hogy a GDP miért nem felel meg a fenntarthatóság és a jólét mérésére. A továbbiakban pedig azokat az alternatív mérési módszereket mutatja be amit az MNB-ben kidolgoztak, ezek a fenntartható növekedési index, valamint a fenntartható GDP mutató. Előbbi az egy főre eső relatív GDP értékét méri, ebbe az indexbe 64 mutatót építettek be. Utóbbi az egy főre eső GDP szintjét méri, miközben számba veszi a külső egyensúlyt és a fenntarthatóságot is, de ez a merevebb mérőszám.

A prezentációt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor ahol Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatójának moderálása mellett, Raekwon Chung, a Board Director, Ban Ki-moon Foundation for a Better Future igazgatótanácsi tagja, Bánkuty-Balogh Lilla Sarolta, a Neumann János Egyetem MNB Intézet mesteroktatója, Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és Balatoni András, a jegybank igazgatója vett részt. A panel során az előadók többek között olyan kérdésekre kerestek választ, hogy mi a különbség a GDP és a fenntartható GDP között? Nemzetközi összehasonlításban mekkora jelentősége van a könyvnek? Valamint, hogy annak tartalmát miként lehetne hasznosítani az oktatásban?

A szerző az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa
Fotó: Hegedüs Róbert

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások