Csizmadia Norbert
11/03/2025 22:00
Egy szemtanú vallomása és látomása a Föld jövőjéről
„Valami történik!” – kezdi érvelését David Attenborough az Egy élet a bolygónkon című könyvében. „Hosszú távon bolygónk csak akkor működhet hatékonyan és egészségesen, ha milliárdnyi élőlény használja ki a számtalan erőforrást és az életlehetőséget, ha fajok milliói élik egymásba fonódó és egymást segítő, fenntartható életüket, azaz minél szélesebb a biológiai sokféleség, annál nagyobb a biztonság, nekünk, emberek számára is” – magyarázza a neves természettudós.
A földi élet több mint négymilliárd éves történetében eddig öt tömeges kihalási esemény történt, de azután mindig újrakezdődött az élet folyamata. Végül 11600 évvel ezelőtt a legutolsó gleccserek visszahúzódásával állandósult az éghajlat, és elindult egy új földtörténet korszak, a jelenkor, azaz a holocén korszak. A holocén alatt – amely bolygónk történetének legkevesebb változást hozó korszaka – tízezer éven át nem csökkent vagy növekedett átlagosan 3 Celsius-fokot meghaladó mértékben az átlaghőmérséklet. Ez a rendkívüli stabilitás tette lehetővé, hogy az élővilág hallatlan gazdagsága létrejöjjön.
A holocén korszak az emberiség édenkertje volt
Megszülettek az első emberi civilizációk. A vadászó és gyűjtögető életmódot felváltotta az állandósult letelepülés, elkezdtek a mezőgazdasági forradalmak és megszülettek az első városok. Afrika, Ázsia és Európa találkozásánál évmilliókon keresztül keveredett mindhárom földrész állat és növényvilága. Földünk tizenegy pontján alakult ki párhuzamosan a mezőgazdaság egymástól függetlenül. A mezőgazdaság magával hozta a korszak akkori technológiai forradalmát is. Megindult a cserekereskedelem, a túlnépesedett völgyekből új földek meghódítására indultak el az emberek, közben a természet állandó maradt és biztosította mindazokat a feltételeket, amelyekre szüksége volt az embereknek.
Az emberiség tevékenysége a Föld teljes egészére hatással van, hiszen az emberiség átformálja a természetet. Minden évben 80 millió tonna halat, rákot is egyéb ehető állatot fogunk ki az óceánokból, és a halfajok 30 százalékának állományát a kritikus szint alá csökkentettük. A sekélytengeri korallmezők közel fele kezdett el kifehéredni. Mára az átlaghőmérséklet egyes helyeken 1,8 Celsius-fokkal növekedett, és a sarkvidéki nyarak egyre hosszabbak lesznek, amivel olvadnak a gleccserek és jégfolyamok, pedig a bolygónknak szüksége van a jégre.
Van megoldás
A legfrissebb tudományos adatok szerint, ha nem valósul meg a fenntarthatósági fordulat, akkor az élő természet összeomlás felé tart, ahol már kilenc kritikus határérték közül négyet átléptünk. A bolygónk stabilitása akkor billen meg, ha csökkenni kezd a biodiverzitás. Ezért is fontos, hogy a „világot vissza kell vadítanunk” a természetes állapotába. Meg kell teremtenünk a fenntarthatóság új formáját. A mai kor emberének ismét harmóniát kell találni a természettel. Az üvegházhatású gázok csökkentésével, vissza kell fordítanunk a radikális klímaváltozást, véget kell vetni a műtrágya túlhasználatának, le kell állítani azt a folyamatot, amelyben hatalmas területeket szakítunk ki a természetből, továbbá fontos az ózonréteg védelme, az óceánok elsavasodásának csökkenése, valamint a talaj és levegő elszennyeződésének visszaszorítása. Ha mindezeket sikerül megoldani, akkor a biodiverzitás csökkenése lelassul és elkezdődik a gyógyulás és növekedés.
Szükség van zöld növekedéshez, megújuló energiákhoz, zöld pénzügyi megoldásokra, a fenntartható gondolkodásmódra. Fenntartható forradalmak elkezdődtek Izlandtól Paraguayon át Ruandáig sok helyen a világban. Különösen fontos ez a 36 biodiverzitási területen! Bolygónk tűrőképessége modelljének globális összetevői az emberiség jólléte, a biztonságos lakhatás, az egészségügyi ellátás, a tiszta víz, egészséges étel hozzáférés az energiához, jó oktatás, ökológiai plafon meghatározása, hogy ezáltal mindenki számára biztonságos és élhető legyen a jövő!
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.