Mahatma Gandhi emlékművénél is lerótták tiszteletüket az Újdelhiben tartott G20-as csúcs résztvevői (Fotó: AFP/PIB)
Dávid Krisztina
30/10/2023 06:00
India merész célkitűzésekkel vette át a G20-elnökséget a leköszönő Indonéziától 2022 novemberében. Az elnökség tematikája, a „Vasudhaiva Kutumbakam – Egy Föld, Egy Család, Egy Jövő” egységesítő törekvései főleg az orosz-ukrán válság által megosztott G20-tagok közötti együttműködés kialakítására vonatkoztak. Szeptember első hetében azonban még lehetetlennek tűnt bármiféle konszenzus. Mindamellett, hogy Xi Jinping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is bejelentette távolmaradását a találkozóról, a csúcsot megelőző miniszteri találkozók során egyetlen felvetett témában sem sikerült közös álláspontot kialakítani.
Az idén egyre erőteljesebben rajzolódtak ki a Nyugat és a Globális Dél közötti törésvonalak, melyek mentén összeegyeztethetetlen ellentétek látszanak kialakulni a G20-tagok között is, például a klímaválság vagy az orosz-ukrán konfliktus kérdéseiben. Mindezek ellenére a csúcstalálkozó végére Indiának mégis sikerült az együttműködés irányába terelnie a feleket. Ennek eredményeképpen a G20 vezetői szeptember 10-én egyöntetűen megszavazták a 2023-as év együttműködési és megállapodási deklarációját. A nem várt siker kulcsa az indiai kultúrára jellemző mádhjam márgban, vagyis egyfajta arany középutat kereső attitűdben áll, ami a két napos találkozó során kompromisszumos megoldások alkalmazását jelentette. A G20-csúcstalálkozó diplomáciai sikere jelzi India kiegyenlítő pozícióját a nemzetközi politika világtérképén. A csúcs legfőbb sikerei, és egyben a legnagyobb kompromisszumok is három témakörben születtek.
Klímaválság
Az idei G20-elnökség egyik központi témája a klímaváltozás elleni fellépés. A mérleg egyik serpenyőjében az egyöntetűen megszavazott döntés van, amely a világ megújulóenergia-kapacitásának megháromszorozását, illetve a globális felmelegedés jelenlegi ütemének lelassítását tűzte ki célul. Másrészről viszont nem sikerült konszenzust kialakítani a nem megújuló energiaforrások használatának fokozatos kivezetéséről. Habár a G20-nemzetek megállapodtak a globális felmelegedés 1,5°C-ban való korlátozásában, és ehhez közös célként tűzték ki 2030-ra az üvegházhatás 43 százalékkal való csökkentését (a 2019-es értékhez képest), de a szélsőségesen ellentétes vélemények a fosszilis energiaforrások használatáról jelentősen megnehezítik majd az idén novemberi COP28 Klímacsúcs tárgyalásait.
Orosz-ukrán válság
Az elmúlt egy évben a G20-nemzetek között a legtöbb parázs vitát Ukrajna helyzete váltotta ki, ami így a csúcstalálkozó legkomplikáltabb kérdésévé vált. A napirendi pontok összeállításánál India az orosz-ukrán válságot szándékosan az ülés végére illesztette, így igyekezve teret adni az egyéb kérdések nyugodtabb körülmények közötti megvitatására. Kockázatos döntés volt, de végül Újdelhi számításai beváltak. Ugyan Oroszország felelősségéről és magáról a konfliktusról a nemzetek álláspontjai erőteljesen megoszlanak, mégis sikerült előrelépést tenni. Egy olyan nyelvezet került kialakításra, amelyet egyöntetűen minden ország – így Oroszország is – elfogadott. Ez egy közös alapként szolgálhat a további tárgyalások során.
Geopolitikai törekvések
A G20-ak jelenleg a világ nominális GDP-jének a 85 százalékát, valamint a világkereskedelem 75 százalékát képviselik, azonban eddig a diskurzusból kimaradtak a világ legkevésbé fejlett országai, így az AKCS-államok (az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportja). Geopolitikai szempontból a 2023-as G20-csúcs legnagyobb eredményét az Afrikai Unió teljesértékű tagsága jelenti, melyre még júniusban tett javaslatot India.
Az inkluzivitás mellett ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy a Globális Dél erőteljesebben hallassa a hangját nemzetközi kérdésekben, valamint jól mutatja India diplomáciai fókuszának változását is. Az 1947-es függetlenség óta a külpolitika a szegény országokkal való részközösségre fókuszált. Az elmúlt időszakban viszont India egyre inkább az újonnan megerősödő Globális Dél vezetőjeként és szószólójaként lépett a nemzetközi politika színterére. India globális vezetői törekvéseit tovább erősítette az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó hivatalos bejelentése, ami a tervek szerint a Közel-Keleten keresztül Európát fogja összekötni Indiával. A tervezett több ezer kilométeres vasút, kikötőhálózat és csőrendszer 40 százalékkal rövidítheti le az EU és India közötti szállítási időt, emellett alkalmas lesz az energiaforrások hatékony szállítására, valamint lehetőséget teremt a területek közötti jobb digitális összeköttetésre. A modern fűszerút kialakításának előfeltételeként már megkezdődött a közel-keleti országok közötti diplomáciai közeledés, ami hozzájárulhat a régió gazdasági és politikai stabilitásához.
A szerző indológus.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!