Fotó: AFP/GIORGI ARJEVANIDZE
Eurzázsia
25/10/2024 11:00
Georgiában parlamenti választásokat tartanak október 26-án. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az országot 2012 óta kormányzó Grúz Álom áll az élen 35 százalékkal, őket megosztott ellenzéki pártok követik. A georgiai voksolást ezúttal az egész világon árgus szemekkel figyelik.
Ennek oka, hogy az utóbbi időben megromlott Tbiliszi és a Nyugat kapcsolata – amely már akár az euroatlanti integrációt is veszélyeztetheti. Irakli Kobahidze miniszterelnök júliusban nem kevesebbet állított, mint hogy Miheil Szaakasvili volt elnök Egyesült Nemzeti Mozgalom pártjának tagjai arra törekszenek, hogy az ország az ukrán forgatókönyvet kövesse. Arra figyelmeztetett, híveik hatalomra kerülve belesodornák az országot az ukrajnai konfliktusba, hogy egy „második frontot” nyissanak Oroszország ellen.
Nem maradt el az amerikai válasz sem. Washington ezután bejelentette, hogy a nyarára tervezett Noble Partner amerikai-georgiai hadgyakorlatot határozatlan időre elhalasztják, továbbá befagyasztják a Georgiának nyújtott támogatás „a stratégiai kapcsolatok felülvizsgálása céljából”.
Közben elmérgesedett a viszony az Európai Unióval is. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint „veszélybe került a demokrácia”, többen bírálták az úgynevezett külföldi ügynökökről szóló törvényt.
Sietett kihasználni a helyzetet Moszkva, amely arra figyelmeztetett: az amerikaiak máris „színes forradalom” kirobbantására készülnek arra az esetre, ha a választásokon nem jön össze a kormányváltás.
A georgiai parlament 2024. május 8-án fogadta el az úgynevezett „ügynöktörvényt”, amely kötelezi a grúz civil szervezeteket és sajtótermékeket, hogy amennyiben költségvetésük több mint 20 százalékát külföldi források fedezik, regisztrálják magukat a hatóságoknál, mint „külföldi érdekeket szolgáló szervezet” – derült ki a Magyar Külügyi Intézet elemzéséből. Mint írják, a regisztrációköteles szervezetek továbbá kötelesek honlapjukon nyilvánossá tenni éves pénzügyi nyilatkozatukat – melyhez eddig nem volt hozzáférése sem a nyilvánosságnak, sem a hatóságoknak. Ha az érintett szervezetek mindezt elmulasztják, 25 ezer lari, vagyis 3,3 millió forintnak megfelelő összegű pénzbírsággal sújtják őket.
Miért az oroszországi „ügynöktörvényt” idéző szigor? Kránitz Péter Pál tanulmányában rámutatott, Georgiában mintegy 26 ezer bejegyzett civil szervezetet tartanak nyilván – tehát minden 143. állampolgárra jut egy NGO a 3,7 millió lakosú országban, ami világszinten kiugróan magas szám –, bár nem tudni, ezek közül mennyi lehet aktív. Közben a georgiai parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a nem kormányzati szervezetek 90 százalékának költségvetését külföldi források biztosítják, melyeket a hatóságok számára ismeretlen formában és ismeretlen célokra költenek el. Az elemzés emlékeztetett: ezzel szemben a georgiai kormányzat a világ legátláthatóbb költségvetése mellett működik – Georgia évek óta első helyen áll az állami költségvetés átláthatóságát rangsoroló világranglistán.
A szakember magyarázata szerint a Georgiát 2012 óta kormányzó Grúz Álom párt elsősorban a civil szféra és a politikai ellenzék szoros összefonódása miatt igyekszik átláthatóbbá tenni a szervezetek pénzügyeit. A túlnyomórészt amerikai és európai forrásokból táplálkozó nem kormányzati szervezetek és hírlapok ugyanis rendre a liberális ellenzéket támogatják a magát konzervatívnak valló kormánypárttal szemben.
Azért a georgiai választási térkép nem fekete-fehér: valójában a Grúz Álom pártot sem lehet Nyugat-ellenességgel vádolni. A Magyar Külügyi Intézet tanulmánya rámutatott, bár a kormány elkötelezett Grúzia EU– és NATO–csatlakozása mellett – mely elkötelezettséget épp a Grúz Álom második, abszolút parlamenti többség mellett folytatott kormányzása alatt, 2018-ban foglaltak bele az alkotmányba is –, szoros gazdasági-politikai kapcsolatokat ápol egy sor regionális és nemzetközi szereplővel, különösen Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Kínával, illetve bizonyos tekintetben törekszik az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok normalizálására is.
Ami a legérzékenyebb kapcsolatot, Oroszországot illeti, Kránitz Péter Pál emlékeztetett, a 2008. augusztusi háború óta nincsenek diplomáciai kapcsolatok, a gazdasági együttműködésen túl a leglazább politikai szál sem köti egymáshoz a két felet. – A politikai párbeszéd kilátásai tovább csökkentek az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében, miután Georgia 2022 márciusában hivatalosan is kérelmezte csatlakozását az Európai Unióhoz. Bár az ukrajnai háború árnyékában az Európai Unió „újra felfedezte a geopolitikát”, s új lendületet adott a bővítéspolitikának, Georgiával szemben hamar életbe léptek a Nyugat-Balkánon már korábban tapasztalt hátráltató, a bővítéspolitikát hiteltelenítő tényezők, a tagjelöltek szuverenitását potenciálisan sértő, az egyes tagállamok gazdasági-geopolitikai érdekei mentén megfogalmazott, jogállamisági köntösbe bujtatott politikai nyomásgyakorlás. Ennek kicsúcsosodásaként értelmezhető, amikor az Európai Tanács 2022 júniusában Georgiától megtagadta a tagjelölti státuszt, mialatt Ukrajnának és Moldovának megadta – magyarázta.
Azért az Európai Unió sem egységes. A tanulmány felidézte, hogy az Európai Unió egységes elítélő nyilatkozatát Georgiával szemben végül éppen Magyarország vétózta meg – a magyar álláspont ugyanis jelentősen eltér a Németország által fémjelzett európai fősodorétól. Az amerikaival ellentétben a magyar kormány nem demokráciaellenesnek, hanem épp demokratikusnak tekinti a vitatott jogszabályt, hiszen a civil szféra átláthatóságát igyekszik biztosítani, s a transzparencia alapvető demokratikus érték.
A kérdés a magyar uniós elnökségben is kiemelt helyen szerepel. – A magyar elnökség nem teheti semmissé Németország vétóját, ezért Georgia csatlakozási tárgyalásainak megkezdése várat magára. Amit azonban megtehet, az az, hogy eleget tesz a Programjában meghatározott céloknak, s a hét prioritás egyikeként az érdemeken alapuló, konzisztens bővítéspolitikát fog képviselni, hogy a döntéshozatali folyamatok napirendjén tartja Georgia csatlakozásának kérdését – zárja következtetését az elemzés.