Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
03/04/2024 22:00
Miközben az Európai Unió ambiciózus célokat tűz ki, amiket aztán nem sikerül elérni, addig Kínában komoly erőfeszítéseket tesznek a zöldítés és a klímavédelem terén. Milyen eredményeket emelne ki?
Kína következetesen prioritásként kezeli az éghajlatváltozásra adott válaszlépéseket. A világ legnagyobb fejlődő országaként leküzdötte belső gazdasági és társadalmi kihívásait, egy sor stratégiát és intézkedést fogadott el az éghajlatváltozás kezelésére, miközben aktívan részt vesz a globális éghajlat-változási kormányzásban. Az emberiség közös jövőjének megteremtésére irányuló koncepciót felkarolva Kína elvetette a környezetre káros fejlődési modelleket, igazodott a technológiai és ipari trendekhez, és arra törekedett, hogy elősegítse a gazdaság, az energia és az ipar zöld átalakulását. Azzal a céllal, hogy kétezerharmincra elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját, és kétezerhatvanra pedig szén-dioxid-semlegességre törekedjen, Kína pozitív lépéseket tett az éghajlatváltozás mérséklése terén a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak fejlesztése, a nagy energiafogyasztású és nagy kibocsátású projektek túlzott fejlesztésének határozott megfékezése, az energiastruktúra optimalizálása és kiigazítása, valamint a kibocsátáscsökkentésre, a szennyezéscsökkentésre, az erdősítésre és a növekedésre irányuló intézkedések szinkronban történő végrehajtása révén. Kína világszinten az első helyen áll a telepített erdők területe és az erdősültség növekedése tekintetében, és az elmúlt évtizedben a világ új erdőterületének egynegyedét adta. Kína a megújuló energiaforrások terén világelső lett, a megújuló energiába történő legnagyobb hazai és külföldi beruházásokkal. Magasan a vezető ország volt az energiaátalakítási beruházások vonzásában, ötszáznegyvenhat milliárd dollárral, azaz a globális összérték közel felével. A megújuló energiaforrások jelenleg az ország teljes energiafogyasztásának mintegy harmadát biztosítják, a szél- és napenergia együttesen a teljes energiafelhasználás több mint tizenöt százalékát teszi ki. Felelős országként Kína aktívan részt vesz a globális éghajlat-változási kormányzásban, jelentős mértékben hozzájárult a Párizsi Megállapodás létrejöttéhez és végrehajtásához.
Milyen szerepet játszik az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) az éghajlatvédelemben és a fenntarthatóság előmozdításában?
Az Övezet és Út kezdeményezés az elmúlt évtizedben következetesen előmozdította a magas színvonalú zöld fejlődést, aminek koncepciója a kezdetektől fogva beépült a kezdeményezés egészébe. A pragmatikus együttműködés révén Kína felgyorsította a zöld Övezet és Út kiépítését, a zöld infrastruktúra, az energia, a közlekedés és a pénzügyek terén folytatott együttműködésre összpontosítva.
Milyen új trendeket emelne ki a kínai oktatásban, amelyek a változó világrendre való átállást szolgálják? Milyen oktatásra van szükség ahhoz, hogy felkészüljünk a jövőre?
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia, azaz az AI globális hullámot indított el, elméletének és technológiájának gyors fejlődése mély hatást gyakorolt az egyetemek oktatására, kutatására és irányítására, és a jövőbeli fejlődési irányt vezető új motor lett. Ami az oktatást illeti, a hallgatók számára a big datával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kurzusokat kell biztosítanunk, hogy a gyakorlatban erősebb innovációs képességgel és az iparhoz való gyorsabb alkalmazkodással ruházzuk fel őket. Az adattudomány és a AI alapismereteit is biztosítanunk kell. A tudományos és technológiai etikai oktatás is elengedhetetlen ahhoz, hogy megfeleljenek a tudományos és technológiai innováció fejlődéséhez való valós alkalmazkodás igényének. Ha az AI-technológiát bevezetik a tudományos kutatásba, és hatékonyan ötvözi az adattudományt és a számítási intelligenciát, akkor ez elősegíti az alaptudomány fejlődését, és ezáltal megváltoztatja a tudományos kutatás paradigmáját. A Fudan Egyetem szisztematikusan tervezi és támogatja a mesterséges intelligencia felhasználását a tudományban és a társadalomtudományokban, valamit a diákok és a fenntarthatóság érdekében. Röviden, a mesterséges intelligencia a Fudan Egyetem számára a tudományágak építésének, a tehetséggondozásnak, a tudományos kutatásnak és az egyetemi irányításnak a kulcsfontosságú hajtóereje.
Milyen jó gyakorlatok átvételét ajánlaná a magyar döntéshozóknak? Milyen lehetőségeket lát a Magyarország és Kína közötti oktatási együttműködésben?
Véleményem szerint a siker nagyrészt a stratégiai terv jó végrehajtásából fakad. A Fudan Egyetem és más oktatási intézmények Kínában saját ötéves fejlesztési terveket állítanak fel. A következő öt évben meghatározzuk a főbb célorientált fejlesztési irányokat és kulcsfontosságú projekteket valósítunk meg, majd az egész egyetemet mozgósítjuk ezek megvalósítására. A Fudan Egyetem például aktívan részt vesz az mesterséges intelligencia tudományos felhasználásának előmozdításában. A kínai és a magyar kormány egyaránt fontosnak tartja a tehetségeket. A versenyképes fiatal kutatók pedig mindkét ország egyetemei számára létfontosságúak a magas színvonalú fejlődéshez. Ezért azt javaslom, hogy indítsunk kísérleti közös doktori programokat, kutatói nyári egyetemeket. A Fudan Egyetem meghívja a magyar diákokat, hogy vegyenek részt nyári iskoláinkban az élettudományok, a fizika, a matematika és más különböző tudományágak területén. Emellett közös képzési programokat is lehetne indítani a doktoranduszok számára. A kínai és magyar témavezetők közös irányításával a hallgatókat a másik országba küldik extra képzésre. Valójában az együttműködésünk ezeken jóval túlmutat.
A szerző külpolitikai újságíró, az Eurázsia felelős szerkesztője
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
