Gyógyír a globális rend bajaira
Nyolcvan évvel a második világháború vége után a multilaterális rendszer meggyengülni látszik. Az ENSZ, amely egykor a háború utáni béke és együttműködés szimbóluma volt, egyre inkább háttérbe szorul az egyoldalú lépések, a kereskedelmi háborúk és a globális Dél döntéshozatalból való kiszorítása miatt.
Gyógyír a globális rend bajaira
Fókusz

Gyógyír a globális rend bajaira

Fotó: Vladimir Smirnov/AFP
Wang Huiyao 06/10/2025 22:00

Nyolcvan évvel a második világháború vége után a multilaterális rendszer meggyengülni látszik. Az ENSZ, amely egykor a háború utáni béke és együttműködés szimbóluma volt, egyre inkább háttérbe szorul az egyoldalú lépések, a kereskedelmi háborúk és a globális Dél döntéshozatalból való kiszorítása miatt.

Fennáll a veszélye annak, hogy egy olyan világ felé sodródunk, ahol a tárgyalásokat vámok és szankciók váltják fel, a konfliktusok megsokszorozódnak, és a nemzetközi jog alapelveit gyakran figyelmen kívül hagyják. Ha a nemzetközi közösség el akarja kerülni a további széthullást, sürgősen új kormányzási megközelítésekre van szükség.
Ebben a viharos helyzetben gyűlt össze a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) eddigi legnagyobb csúcstalálkozójára a kínai Tianjinben, jelezve egyre növekvő szerepét az eurázsiai stabilitás, párbeszéd és fejlődés fórumaként. A több mint húsz éve határbiztonsági kérdésekkel foglalkozó regionális szervezet mára átfogó intézménnyé fejlődött gazdasági, kulturális és mindinkább globális dimenziókkal. A csúcs nemcsak politikai párbeszédet hozott, hanem új együttműködési mechanizmusokat is indított, például egy SCO-fejlesztési bankot.

Xi Jinping kínai elnök bemutatta a Globális Kormányzás Kezdeményezést is, amely a korábbi Övezet és Út, globális fejlesztési, globális biztonsági és globális Civilizációs kezdeményezések sorába illeszkedik. Az új keretrendszer öt vezérelvet határoz meg: a szuverén egyenlőséget, a nemzetközi jog betartását, a multilateralizmus támogatását az ENSZ rendszerén belül, az emberközpontú fejlődést és a cselekvésorientált együttműködést. Ez létfontosságú ellenszer a mai globális rendszer bajaira, ahol egyes államok vámokat emelnek, és aláássák a globális intézményeket, míg mások reformot sürgetnek, de nem valósítják meg. Az SCO megtestesíti az öt alapelvet, és olyan platformot kínál, ahol különböző kultúrák, ideológiák és politikai rendszerek országai tudnak együttműködni.

Tianjinben kiemelten szerepeltek a gazdasági és kereskedelmi kérdések. A növekvő protekcionizmus közepette az SCO elkötelezte magát a regionális piacok nyitottságának és befogadó jellegének megőrzése mellett. Európa szigorította a behozott járművekre vonatkozó szabályokat, az Egyesült Államok továbbra is vámokra és szankciókra támaszkodik nyomásgyakorlásként, Kína azonban az ellenkező irányba mozdult: 53 afrikai ország számára eltörölte a vámokat, megnyitva piacát a világ legszegényebb nemzetei előtt. Az üzenet egyszerű: miközben a globalizáció visszaszorulni látszik, még mindig vannak nagyhatalmak, amelyek a nyitottságot és a befogadást szorgalmazzák. Az SCO tagjai és partnerei számára ez biztató példa arra, hogy létezik együttműködő út előre.

Ugyanilyen fontos, hogy a csúcstalálkozó középpontjába a digitális együttműködés és a zöld átmenet került. Az SCO országaiban a helyi fintech- és e-kereskedelmi szereplők átalakítják a gazdaságokat, miközben Kína infrastruktúrát, képzést és technológiai tudást biztosít. Az olyan projektek, amelyek a megújuló energiát a számítástechnikai kapacitással kapcsolják össze – például Xinjiang tartományban –, mintát kínálnak arra, hogyan lehet az erőforrásokat fenntartható innovációval kombinálni. Az SCO tagállamai ösztöndíjak bővítését, tudományos csereprogramokat és közös kutatási projekteket is vállaltak, így fektetve be a következő fejlődési szakaszhoz szükséges humán tőkébe. Ezek a lépések a Kína által hangsúlyozott cselekvésorientált szellemet tükrözik, amely az együttműködésről szóló retorikát kézzelfogható eredményekké alakítja. Az SCO nem csupán gazdasági kérdésekről szól. Egy olyan világban, ahol évtizedek óta nem látott mértékben tért vissza az államközi háború, a szervezet összehívó ereje önmagában közjó. A tianjini csúcs ugyanahhoz az asztalhoz ültette Kínát, Indiát és Pakisztánt – ritka pillanat a dél-ázsiai történelmi feszültségek közepette. Az ilyen találkozók nem oldják meg azonnal a vitákat, de kiépítik a párbeszéd és a bizalom szokását, amely a békéhez nélkülözhetetlen. Hasonlóképpen, az SCO fórumot kínál Ukrajnáról, Gázáról és más konfliktusokról szóló viták számára ideológiai megosztottság nélkül, amely más szervezeteket gyakran megbénít. Képessége, hogy eltérő politikai rendszerekkel és biztonsági érdekekkel rendelkező államokat összehozzon, fontos ellensúlyt jelent a globális ügyeket uraló polarizációval szemben.

Az SCO nem helyettesíti az ENSZ-t, és nem is törekszik rá. De miközben az ENSZ bénultsággal küzd, a regionális multilateralizmusnak egyre nagyobb szerepe van a globális rend fenntartásában. A BRICS-szel együtt, amely kiterjesztette kapcsolatait Afrikára és Latin-Amerikára, az SCO azt mutatja, hogy a globális Dél képes megszervezni magát, megfogalmazni érdekeit és intézményeket létrehozni. E szervezetek nem vetik el a rendszert; épp ellenkezőleg, a gyakorlatban erősítik meg az ENSZ alapokmányának elveit.

Kína szerepe ebben a fejlődésben kulcsfontosságú. A világ második legnagyobb gazdaságaként felelőssége és erőforrásai is megvannak a multilaterális erőfeszítések támogatásához. Vámcsökkentésekkel, infrastruktúra-finanszírozással, technológiamegosztással és párbeszédek összehívásával megmutatja, hogy a vezetés nemcsak katonai erőről vagy diplomáciai retorikáról szól, hanem arról is, hogy kézzelfogható előnyöket és bizalmat tud teremteni. Akár az Övezet és Út kezdeményezésről, fejlesztési bankokról, akár az SCO energetikai és digitális átalakítási projektjeiről van szó, Kína azt mutatja, hogy a multilateralizmust tettekkel is meg lehet újítani.

A világ a káosz felé sodródik. A konfliktusok száma nő, a globális kereskedelmi szabályok nyomás alatt vannak, a nemzetközi intézmények legitimitását megkérdőjelezik. De a tianjini csúcs tanulsága az, hogy léteznek alternatívák. Küldetésének bővítésével, intézmények indításával és a befogadás felvállalásával az SCO megmutatja, hogy a multipoláris stabilitás pillérévé válhat. A Globális Kormányzás Kezdeményezés filozófiai iránytűt kínál, míg az SCO és a BRICS gyakorlati eszközöket ad a viharos időkben való eligazodáshoz. Ha a háború utáni multilaterális rendszert helyre akarjuk állítani, vízióra és cselekvésre van szükség. Az SCO fejlődése azt mutatja, hogy még a széttöredezettség korszakában is születnek együttműködési modellek. Tagállamai több mint 3 milliárd lakosának és a nemzetközi közösségnek ez egyértelműen jó hír.

A szerző a Center for China & Globalization alapító elnöke.

Ez a cikk eredetileg a South China Morning Postban jelent meg, a szerző engedélyével közöljük a fordítását, amely az Eurázsia 2025. októberi számában olvasható.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások