Fotó: AFP/Japan Photo Library
Varga Marina
02/07/2024 22:00
Peter Chin, a kínai irodalom, kommunikáció és történelem professzora egy konferencián figyelt fel a spanyol polgárháborúból Kínába érkezett „spanyol orvosokra”, akik közül senki sem volt spanyol, hanem többnyire Kelet-Európából származtak. Volt köztük egy magyar is, Schön György.
Chin professzor a témában végzett kutatásai során a pekingi Magyar Kulturális Intézettel is kapcsolatba lépett. Később, amikor a kínai állami televízió dokumentumfilmet készített a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok fel vételének 70. évfordulójára (2019), Szonja Buslig, a pekingi Magyar Kulturális Intézet vezetője, Chin professzor témáját ajánlotta.
Mivel a második világháborúban Kínában háborús orvosként tevékeny „spanyol orvosok" közül akkor már senki sem élt, a forgatócsoport az egykori Schön doktor leszármazottaival vette fel a kapcsolatot, így a Berlinben elő Somogyi Józseffel és Brüsszelben élő öccsével, Somogyi Péterrel. A filmhez tartozó interjúban egy pár fotó és tárgy került elő édesapjuk hagyatékából.
A kínai filmesek Délnyugat-Kínában, Guiyang városában is forgattak, ahol Schön György, aki nevét a világháború utáni Magyarországon Somogyi Györgyre változtat ta, 1939 és 1947 között előbb a Vöröskeresztnél, később az ENSZ Segély- és Rehabilitációs Igazgatóságánál dolgozott.
Elsüllyesztett hajó
Somogyi György (született Schön György, 1912-1977) mivel származása miatt Magyarországon a numerus clausus hatálya alá tartozott, Olaszországban, a Bolognai Egyetemen végezte el az orvosi egyetemet. Egyik barátjával 1937 elején indult volna Spanyolországba, hogy a Franco elleni harcban hadiorvosként a nemzetközi brigádok egyikében segítse a köztársaságiakat, de míg barátja elérte az önkénteseket szállító hajót, ő lekéste az indulást. A hajót, amin barátja utazott, az ellenséges flotta nem messze a partoktól elsüllyesztette. Schön végül szárazföldi útvonalon érte el Spanyolországot. Később elsőszülött fiát, tengerbe veszett barátja emlékére nevezte el Józsefnek.
A nemzetközi brigádokat, a világ minden tájáról érkezett önkéntesekkel egyetemben, 1938 szeptemberében, egy államközi be nem avatkozási egyezmény értelmében szélnek eresztették. A társaság egy része visszautazott hazájába, míg Schön doktor a Magyarországon uralkodó viszonyok miatt inkább Franciaországba menekült, ahol a spanyol határhoz közeli Gursban internáló táborba került. (A nemzetközi brigádok kivonása eldöntötte a harcok kimenetelét, 1939. április 1-jén Franco a polgárháború győzteseként elfoglalta Madridot.)
A kínai fronton
Közben Kínában dúlt a második háború a japánok ellen. Utóbbiak megszállták Mandzsúriát, Északkelet-Kínát, és onnan vonultak déli irányban. A kínai Vöröskereszt az angol és norvég Vöröskereszten keresztül keresett orvosokat. A felhívásra Gurs táborából 21 főnyi egészségügyi személyzet indult Kínába, orvosok, nővérek és egy mikrobiológus.
Robert Mamlok A Nemzetközi Orvosi Segítő Hadtest a háborús Kínában 1937–1945 között (The International Medical Relief Corps in Wartime China 1937-1945, 2015) című könyvében azt írja, hogy a Gursból indult csoport Hongkongból Vietnámon keresztül jutott el Guiyangba, a japán-kínai frontra. A kínaiak ezeket a „spanyol orvosokat" a gursi táborból kifejezetten a háborús tapasztalataik miatt hívták, mint akik ismerik a hadi orvoslás akkori legfejlettebb technikáit. Ennek pedig az volt a lényege, hogy nagy kórházi épület helyett, rögtönzött, kicsi és mozgékony sebészeti egységekben dolgoztak, amihez, közel a mindenkori fronthoz, vérellátó rendszer is tartozott. Ezeket nehéz volt megsemmisíteni.
Az ilyen újításoknak köszönhetően például a hasi sebek halálozási aránya százszázalékról majdnem a felére csökkent. Ezt a rendszert vitték át Kínába. Ezt a vérellátási rendszert a világon először Barcelonában fejlesz tette ki a spanyol polgárháború alatt a katalán doktor, Frederic Duran Jordà, méghozzá a vértípusok osztályozásával, a vér konzerválásának és szállításának módszereivel együtt.
Burma út
A japánok 1940-1941 körül Burma környékén több országot elfoglaltak, amivel elvágták azt a vonalat, ahol az amerikaiak utánpótlást tudtak biztosítani a kínai kormánynak. Ez volt a Burma út. Az amerikaiak csapatokat telepítettek Indiába, és onnan intéztek támadásokat a japánok ellen Burma irányában. A fegyverrel harcoló alakulatok kínai katonákból álltak, de amerikai parancsnokság alatt. Az amerikai parancsnok, Joseph Warren Stilwell tábornok a kínai vöröskereszttől kért tíz orvost. Ekkor kilenc „spanyol orvos" átment a burmai hadszíntérre, akik 1945-ig, a háború végéig, ott is maradtak.
Schön Györgyöt nem találjuk közöttük. Fia, Somogyi József szerint azok nem mentek, akik már kapcsolatban éltek. Körükben több házasság is létrejött helybéliekkel, de úgy tudja, apjuk édesanyjukat csak később ismerte meg.
Hazatérés
Miután véget ért a japánok elleni háború, Schön az UNRRA-hoz, az Egyesült Nemzetek Segély- és Rehabilitációs Igazgatóságához került, ahol menedzseri feladatokat látott el. Az Egyesült Nemzetek Segély- és Rehabilitációs Igazgatósága feladata volt a kínai háborús menekültek egészségügyi orvosi ellátása, a háború utáni Kína újjáépítésének elősegítése, és orvosok toborzása az egészségügy irányításához.
Schön, miután 1947-ben Sanghajban, a Hugyecz László által épített német evangélikus templomban megnősült, kínai feleségével úgy döntöttek, hogy Magyarországra költöznek. Két fiuk, József és Péter már Magyarországon született és nőtt fel. Somogyi György (született Schön György) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár 65 évesen, 1977-ben hunyt el Budapesten.
A szerző kulturális újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
