Gyurgyák János azzal érvel, hogy ugyan Európának vannak olyan közös gyökerei, mint a kereszténység, a felvilágosult racionalizmus vagy a görög–római humanizmus, ennek ellenére mégis egy megosztott földrész maradt. Meglátása szerint az uniós erőfeszítések csaknem hetven éve alatt sem tudott létrejönni egy egységes európai identitás, amelyre egy politikai közösség, egy föderális berendezkedés felépíthető lenne. Azt is igyekszik az olvasó elé tárni, hogy Európában a birodalmi gondolkodás tévút, ugyanis kontinensünket – amit történelmi példákkal is alátámaszt – erővel soha sem sikerült senkinek tartósan egyesítenie.

Gyurgyák úgy látja, az Európai Uniót a kezdetektől jellemzi egyfajta demokratikus deficit. A szerző számos elképzelés, vízió ismertetése és elemzése után arra jut, hogy Jean Monnet koncepciójával szemben Európának a Charles de Gaulle volt francia elnök által támogatott Fouchet-tervet kellett volna követnie, amelynek lényege egy olyan koncepció – mindenfajta szövetségi eszme és intézmény nélkül –, ahol az Európai Parlament a nemzeti parlamentek küldöttjeiből áll, a bizottság pedig a szuverén országok tanácsának egyhangú döntéseit hajtja végre.

A szerző az Eurázsia Központ kutatója.

Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!