Ebrahim Raiszit sokan a legnagyobb esélyesnek tartották arra, hogy továbbvigye Hamenei szerepét, mint a perzsa állam legfőbb vezetője. Raiszi pozícióját alelnöke, Mohammad Mokhber vette át ideiglenesen, az elkövetkező ötven napban választásokat fognak tartani.
Hogy kiveszi át Raiszi helyét mint lehetséges utód, egyelőre nem tudni. Elemzők szerint Ali Hamenei fiának, valamint a Forradalmi Gárdához közel álló Mohammad Ghalibafnak van esélye, ugyanakkor a leginkább lojálisnak számító utódjelölt elvesztése felboríthatja az eddigi erőviszonyokat.
A néhai elnök megítélése ellentmondásos: 1988-ban tagja volt a döntéshozóknak a tömeges kivégzések során, sokan több ezrek haláláért teszik felelőssé. Nevéhez kötik az iráni erkölcsrendészet kezei között meghalt Mahszá Zsiná Amíni esetét és az emiatt kitörő zavargások leverését is.
Az elnök halálát követően Teherán kijelentette, a belpolitikai folyamatokra szeretne koncentrálni, így csillapodhat az Egyesült Államok és az Irán között az elmúlt időszakban egyre forróbbá váló viszony. Izrael a vasárnapi helikopter-balesetet követően rögtön jelezte, nincs köze Raiszi halálához, elkerülve a Jeruzsálem és Teherán közti további eszkalációt.
A bizonytalan világgazdasági környezetben felértékelődik a nemzetközi együttműködés – emelte ki Varga Mihály, aki a Renminbi Kezdeményezés konferencián bejelentette: a Magyar Nemzeti Bank új alelnökséggel erősíti globális kapcsolatait. Magyarország különösen Ázsiára épít, ahol Kína ma már kiemelt partner.
Ernst Jünger az atomenergiára és a technológiai fejlődés sebességére utalva fogalmazott úgy 1995-ben, hogy „a 21. században be fogunk lépni a titánok új korszakába”. A bipoláris rendszer isteneinek alkonya után a titánok kora következik.
„Magyarország a forrongó világrendben következetesen a béke szilárd elkötelezettje” – hangsúlyozta lapunknak Simicskó István, a a KDNP frakcióvezetője, korábbi honvédelmi miniszter, akit az ukrajnai háborúról, a világrendi átalakulásról, Brüsszel Kína-politikájáról, és a kungfuról is kérdeztünk.