Ebrahim Raiszit sokan a legnagyobb esélyesnek tartották arra, hogy továbbvigye Hamenei szerepét, mint a perzsa állam legfőbb vezetője. Raiszi pozícióját alelnöke, Mohammad Mokhber vette át ideiglenesen, az elkövetkező ötven napban választásokat fognak tartani.
Hogy kiveszi át Raiszi helyét mint lehetséges utód, egyelőre nem tudni. Elemzők szerint Ali Hamenei fiának, valamint a Forradalmi Gárdához közel álló Mohammad Ghalibafnak van esélye, ugyanakkor a leginkább lojálisnak számító utódjelölt elvesztése felboríthatja az eddigi erőviszonyokat.
A néhai elnök megítélése ellentmondásos: 1988-ban tagja volt a döntéshozóknak a tömeges kivégzések során, sokan több ezrek haláláért teszik felelőssé. Nevéhez kötik az iráni erkölcsrendészet kezei között meghalt Mahszá Zsiná Amíni esetét és az emiatt kitörő zavargások leverését is.
Az elnök halálát követően Teherán kijelentette, a belpolitikai folyamatokra szeretne koncentrálni, így csillapodhat az Egyesült Államok és az Irán között az elmúlt időszakban egyre forróbbá váló viszony. Izrael a vasárnapi helikopter-balesetet követően rögtön jelezte, nincs köze Raiszi halálához, elkerülve a Jeruzsálem és Teherán közti további eszkalációt.
Az orosz külügyminiszter szerint az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat egyenlő alapon kell biztosítani olyan országok részvételével, mint Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország.
Tanácskozást tartott az Európai Unió 27 tagállama, miután Donald Trump Washingtonban fogadta Volodimir Zelenszkijt és több európai vezetőt az ukrán-orosz béketárgyalások ügyében. Orbán Viktor Facebook-oldalán szedte csokorba a legfontosabb megállapításokat.
Ismét felmerült, hogy Budapesten tartanák a csúcstalálkozót. A helyszín logikus lenne a magyar kormány békepárti álláspontja, és a történelmi előzmények miatt is.