Ebrahim Raiszit sokan a legnagyobb esélyesnek tartották arra, hogy továbbvigye Hamenei szerepét, mint a perzsa állam legfőbb vezetője. Raiszi pozícióját alelnöke, Mohammad Mokhber vette át ideiglenesen, az elkövetkező ötven napban választásokat fognak tartani.
Hogy kiveszi át Raiszi helyét mint lehetséges utód, egyelőre nem tudni. Elemzők szerint Ali Hamenei fiának, valamint a Forradalmi Gárdához közel álló Mohammad Ghalibafnak van esélye, ugyanakkor a leginkább lojálisnak számító utódjelölt elvesztése felboríthatja az eddigi erőviszonyokat.
A néhai elnök megítélése ellentmondásos: 1988-ban tagja volt a döntéshozóknak a tömeges kivégzések során, sokan több ezrek haláláért teszik felelőssé. Nevéhez kötik az iráni erkölcsrendészet kezei között meghalt Mahszá Zsiná Amíni esetét és az emiatt kitörő zavargások leverését is.
Az elnök halálát követően Teherán kijelentette, a belpolitikai folyamatokra szeretne koncentrálni, így csillapodhat az Egyesült Államok és az Irán között az elmúlt időszakban egyre forróbbá váló viszony. Izrael a vasárnapi helikopter-balesetet követően rögtön jelezte, nincs köze Raiszi halálához, elkerülve a Jeruzsálem és Teherán közti további eszkalációt.
Miközben a világ gazdasági és politikai centrumai újrarendeződnek, és a nagyhatalmi vetélkedés új blokkosodási logikát hoz létre, Magyarország előtt egy gyorsan fejlődő régió nyitja meg kapuit, a türk államok közössége, élén Közép-Ázsia feltörekvő gazdaságaival.
A tizenöt éve meghirdetett keleti nyitás politikájában kulcsszerepet játszik a Türk Államok Szervezete (TÁSZ), amelynek Magyarország 2018 óta megfigyelő tagja. A TÁSZ tagállamai közül hazánk import és export tekintetében is Törökországgal és Kazahsztánnal ápolja a legszorosabb kapcsolatokat.
A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) az elmúlt években megerősítette pozícióját mint a regionális és interregionális együttműködés egyik legfontosabb fóruma, amely a türk nyelvű államokat történelmi, kulturális és nyelvi egység alapján egyesíti.