Fotó: AFP
Király Márton
22/05/2024 18:43
Ebrahim Raiszit sokan a legnagyobb esélyesnek tartották arra, hogy továbbvigye Hamenei szerepét, mint a perzsa állam legfőbb vezetője. Raiszi pozícióját alelnöke, Mohammad Mokhber vette át ideiglenesen, az elkövetkező ötven napban választásokat fognak tartani.
Hogy kiveszi át Raiszi helyét mint lehetséges utód, egyelőre nem tudni. Elemzők szerint Ali Hamenei fiának, valamint a Forradalmi Gárdához közel álló Mohammad Ghalibafnak van esélye, ugyanakkor a leginkább lojálisnak számító utódjelölt elvesztése felboríthatja az eddigi erőviszonyokat.
A néhai elnök megítélése ellentmondásos: 1988-ban tagja volt a döntéshozóknak a tömeges kivégzések során, sokan több ezrek haláláért teszik felelőssé. Nevéhez kötik az iráni erkölcsrendészet kezei között meghalt Mahszá Zsiná Amíni esetét és az emiatt kitörő zavargások leverését is.
Az elnök halálát követően Teherán kijelentette, a belpolitikai folyamatokra szeretne koncentrálni, így csillapodhat az Egyesült Államok és az Irán között az elmúlt időszakban egyre forróbbá váló viszony. Izrael a vasárnapi helikopter-balesetet követően rögtön jelezte, nincs köze Raiszi halálához, elkerülve a Jeruzsálem és Teherán közti további eszkalációt.
A magyar–kínai együttműködés és az Övezet és Út kezdeményezés adta lehetőségekről, valamint hazánknak az új világrendben betöltött szerepéről kérdeztük Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét. „Erősségeink kiaknázásához világos jövőképre és stratégiára is szükség van, hiszen már a régi bölcsek is felismerték, hogy semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – mutatott rá a jegybankelnök.
Az elmúlt években Magyarország jelentős mértékben vált a kínai autóipari beruházások közép-európai központjává. A befektetések különösen az elektromos járművek és akkumulátorgyártás terén kiemelkedőek, ami összhangban van az európai autóipar átállásával az elektromos mobilitásra. Röpködnek az eurómilliárdok – összefoglaltuk, kik, és mekkora összeggel ruháztak be nálunk az elmúlt években.
A földrajzi fekvés maga a sors. A földrajzi helyek gazdasági, stratégiai és kulturális szempontból is meghatározóak, szerepük pedig a jövőben egyre jobban felerősödik. Ahogy a természetben, úgy a gazdaságban is az új korszakok a peremterületeken születnek.