Fotó: AFP/Roger-Viollet
Edl András
06/09/2024 22:00
Hogy segítsék az uralkodót, a csillagászok igyekeztek megjósolni a napfogyatkozásokat, bejelenteni a hónapok első napjait, és pontos naptárat készíteni, amely az egész év során irányítani tudta az emberi tevékenységet. A tét nem volt kicsi; ha tévedtek, gyakran kivégezték őket.
A pontosság érdekében a kínai asztrológusok - más kultúrák hasonló törekvéseitől függetlenül - különböző térbeli és időbeli eszközöket hoztak létre, hogy közelebb kerüljenek a Li, az égbolt mindent átfogó rendjének megtalálásához. Az éjszakai égboltot palotákra osztották: a Bíbor (lila) Palota volt a Sarkcsillag közelében, ennek a Nagy Medve volt a központja, a nyugati részt a Fehér Tigris szimbolizálta, az északi részt a Fekete Teknősbéka, a keletit az Azúr Sárkány, a déli részt pedig a Vörös Főnix uralta. Ebben a négy környező palotában 7-7, összesen 28 ház van, amelyek a Hold napi haladásához kapcsolódnak az égen. A Bíbor (lila) Palotában további három házat a tanulás és a tudás istenei uralnak. A paloták önmagukban is fontos szimbólumokká váltak. A Zhou-erők például i. e. 1046-ig vártak a Shang-dinasztia megtámadásával, amíg a bolygók együttálltak a Vörös Főnix palotában. Győzelmük után a Vörös Főnix a Zhou sorsával hozták összefüggésbe. Az ilyen példák alapján a tudósok feltételezik, hogy az „Ég megbízatása” gondolatnak erős csillagászati háttere van.
Ezek a rendszerek minden bizonnyal nagyon ősiek. Egy Xi Shui Po-ban (Henan) talált, i. e. 4000 körülről származó sírban csontokat és kagylókat találtak a Nagy Medve, az Azúrkék Sárkány és a Fehér Tigris képével. A 28 házhoz kapcsolódó csillagnevek legalább i. e. 3200-ra datálhatók, és az összes házat ábrázolják egy i. e. 433-ból származó, lakkozott dobozon. A 12 Mennyei törzsön és a 10 Földi ágon alapuló időbeli rendszer ötlete - amely a 60 éves ciklus alapja - a legendák szerint i. e. 2607-ből származik. Csillagképeket - nyugati társaiknál kisebbeket - is felállítottak. A Három Királyság idejére (i. sz. 220- 280) a csillagképek száma elérte a 283-at, és 1464 csillagot soroltak fel egy csillagkatalógusban. A kínai csillagászok napfogyatkozásokat, napkitöréseket, napfoltokat, szupernóvákat és üstökösöket is feljegyeztek, utóbbiakat általában „vendégcsillagoknak” nevezték. Az első feljegyzett napfogyatkozás i. e. 2136-ból származik. Megfigyeltek egy szupernóvát is i. sz. 185-ben, és egy másikat i. sz. 1054-ben. Ez utóbbi maradványait a Rák-köd gyorsan táguló gázfelhőjeként ismerjük. I. e. 1059- ben a kínai csillagászok a Halley-üstökös átvonulását is feljegyezték.
A kínai csillagászok a fejlett matematika segítségével i. sz. 500-ra az év hosszát 365,24 napban állapították meg, ami a korabeli mércék szerint nagyon pontos.
Ez csak egy bepillantás a korai kínai csillagászat egyedülálló és lenyűgöző világába, amely még mindig sok felfedezni valót kínál a tudósok számára szerte a világon.
A szerző a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vi lágűrjog- és politika Kutatóintézetének kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
