Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
07/02/2025 22:00
A kínai-amerikai kapcsolatokról szerzett széles körű szakmai ismeretei alapján mit vár az új amerikai kormánytól?
Trump úrnak az előző hivatali ideje alatt tanúsított magatartása, az azóta Kínáról mondott nyilatkozatai és a nemrég javasolt személyi kinevezései alapján ítélve a második Trump-kormányzat külpolitikája valószínűleg egyoldalú, protekcionista és tranzakciós jellegű lesz. Az ilyen politikai irányvonalak aláásnák a multilaterális együttműködést, gyengítenék a meglévő nemzetközi intézményeket, és a szabályokon alapuló világrenddel szemben a hatalmi alapú világrendet erősítenék. Egy ilyen politika a kereskedelem, a csúcstechnológia, az emberek közötti cserekapcsolatok, Tajvan és más kérdések terén is fokozná a konfliktust és a konfrontációt Kínával.
Az USA Kínában versenytársat lát, aki el akarja venni tőle a hegemón szerepet, míg Kína többpólusú világrendről beszél. Van még esélye az USAnak a status quo fenntartására, vagy a világrend átalakulása visszafordíthatatlan?
Minden attól függ, hogy mit értünk a status quo alatt. Ha a status quo azt jelenti, hogy az USA dominanciája, amit fenn akar tartani, ahhoz az USA-nak mind a hard power, mind a soft power terén jobban kell teljesítenie. Amennyiben képes erre, akkor egyetlen ország sem tudja meggyengíteni a dominanciáját. Ha viszont nem, egyetlen ország sem segíthet neki elkerülni a hanyatlását. Az USA-nak még mindig van esélye arra, hogy belső reformok révén fenntartsa dominanciáját. Mindazonáltal nagy az esélye, hogy ez nem fog sikerülni. Ennek oka, hogy túlságosan is az ellentétes érdekek, a jogi korlátok és a politikai belharcok mocsarában rekedt. Ez megmagyarázza, hogy miért nem tud számos belpolitikai problémával foglalkozni a kábítószerektől a fegyverekig, az infrastruktúra kiépítésétől a túlzott politikai korrektségig. Ha az USA hanyatlik, a világ többpólusúvá válik. A történelem azt mutatja, hogy egyetlen ország sem tudja örökké fenntartani dominanciáját. Ez csak idő kérdése, és az a kérdés, hogy mikor és hogyan történik meg. Az USAnak határozottan van esélye arra, hogy meghosszabbítsa dominanciáját, ha a megfelelő lépéseket teszi. Az elmúlt évek történéseit figyelembe véve azonban egyre kevésbé valószínű, hogy képes erre.
Hogyan látja azokat a területeket, ahol a Kína és az USA közötti koordináció elengedhetetlen?
Számos olyan terület van, ahol Kínának és az Egyesült Államoknak mindkét ország érdekében együtt kell és lehet működnie, például a szabadkereskedelem előmozdítása, a technológia közös fejlesztése, a makrogazdasági politika összehangolása, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, a mesterséges intelligencia kihívásainak kezelése, az éghajlatváltozás megfékezése, felkészülés egy újabb világjárvány kitörésére stb. Az első Trump-adminisztráció idején azonban különböző okok miatt a két ország közötti együttműködés, sőt párbeszéd is szünetelt. Joe Biden hivatalba lépése után a párbeszéd és az együttműködés néhány kérdésben helyreállt, például a balesetek miatti katonai konfliktusok elkerüléséről, a fentanil előállításához használt vegyi prekurzorok és berendezések korlátozásáról, valamint az éghajlatváltozás visszafordítását célzó intézkedések előmozdításáról folytatott párbeszédek. Trump második ciklusa azzal fenyeget, hogy felborítja ezt az együttműködést. Persze, bármi történjék is, a két országnak nincs más választása, mint hogy bizonyos kérdésekben saját érdekeikből együttműködjenek, például hogy ne használjanak atomfegyvereket, és ne legyen véletlenül háború a két ország között.
Lát esélyt a két nagyhatalom közti G2 partnerségre, amelyet sok szakértő javasol?
Minden okuk megvan egy ilyen partnerség kialakítására. A világ azért szenved, mert nincs ilyen partnerség. Sajnos, az USA Kína-politikája már átváltott az elkötelezettségről a versengésre; a republikánusok általában keményebb álláspontot képviselnek, mint a demokraták; és most nyerték meg a Fehér Házat. Ezért a belátható jövőben nagyon valószínűtlen, hogy Kína és az USA partnerséget alakítson ki.
Hogyan értékeli a tavaly októberi BRICS-csúcstalálkozó eredményét?
Úgy gondolom, hogy ez nagy siker, a világban tapasztalható növekvő unilateralizmus, ideológiai verseny és katonai konfrontáció árnyékában. A BRICS hasznos szerepet játszik a tagállamok közötti megértés és együttműködés előmozdításában. Ennek eredményeként tavaly öt újabb állam csatlakozott hivatalosan, és több mint harminc ország jelezte csatlakozási szándékát. Mindezek fényében a BRICS-országok még nagyobb szerepet fognak játszani a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában, a szegénység elleni küzdelemben, a zöld fejlődés elősegítésében és a különböző egyéb globális kihívások kezelésében. Természetesen a BRICS-nek számos kihívással is szembe kell néznie, mint például egy világosabban meghatározott közös világnézet kialakítása, a fellépések jobb összehangolása a tagállamok között, valamint több együttműködés a regionális és globális kihívások, például az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezése és a szegénység kezelése érdekében. Hiszem, hogy a BRICS-országok összehangolt erőfeszítései révén a világ sokkal jobb hely lehet.
Általánosabban, milyen elvárásokat támaszt Kína a BRICS-szel és a Sanghaji Együttműködés Szervezetével (SCO) szemben?
Kína reméli, hogy a BRICS és a SCO elősegítheti a béke, a stabilitás, a zöld fejlődés és a kölcsönös megértés előmozdítását a tagállamok között. Bízik abban is, hogy a két szervezet segítene megerősíteni a kölcsönös tiszteletre és a kölcsönös előnyökre épülő multilaterális együttműködést. Kína e célok elérése érdekében tett erőfeszítései során igyekezett a határvitákat békés tárgyalások és konzultáció útján rendezni és kezelni. Megpróbált együttműködni más országokkal a konnektivitást erősítő infrastrukturális projektek fejlesztése érdekében. Csatlakozott más tagállamokhoz, hogy különböző kérdésekben konzultációs mechanizmusokat dolgozzanak ki.
Hogyan látja Magyarország szerepét a kialakulóban lévő új világrendben, a konnektivitás politikáját és hazánk azon törekvését, hogy kulcsállam legyen - ahogyan azt a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs írta legutóbbi könyvében?
Magyarország szerepe a kialakuló új világrendben nagy lehetőségeket rejt magában. Olyan országként, amely kulturálisan és földrajzilag Ázsia és Európa között helyezkedik el, hídként működhet a két kontinens együttműködésének és integrációjának előmozdításában. Ha sikerrel jár, nagyban hozzájárulhat a kialakuló világrend geoökonómiai és geopolitikai tájképének átformálásához. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, nem csak okos diplomáciára van szükség Magyarország részéről, hanem a nagy geopolitikai szereplők részéről is készségre van szükség az egymással való együttműködésre, valamint az USA részéről arra, hogy tolerálja ezt a fejleményt. Bármilyen nehéz is, ez a helyes dolog a megfelelő időben. A változó geoökonómiai és geopolitikai fejlemények miatt nem elképzelhetetlen, hogy Eurázsia fő szereplői úgy találják, hogy érdekükben áll egy ilyen vállalkozásba bocsátkozni.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!