Fotó: Eurázsia
17/11/2025 22:00
Tavaly, amikor Törökország és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak századik évfordulóját ünnepeltük, részletesen áttekintettük baráti kétoldalú kapcsolataink dinamikáját. A török és magyar nép történelmi találkozásaira emlékezve hangsúlyoztuk, hogy e két nemzet azon kevesek közé tartozik, amelyek ezekből a találkozásokból nem ellenségeskedést és versengést, hanem barátságot és együttműködést választottak.
Évszázadokon át együtt álltunk helyt jóban-rosszban: amikor a magyar függetlenségi mozgalom vezetői az Oszmán Birodalomban kerestek menedéket, vagy amikor sok magyar nyújtott segítséget a fiatal Török Köztársaság modernizációjához 1923 után. Ezekre a múltbeli kötelékekre közösen emlékeztünk, és kulturális örökségünket is számos alkalommal megünnepeltük a tavalyi 2024 – a török–magyar kultúra éve programsorozatban. Csak Magyarországon 14 városban 114 rendezvényt szerveztünk, amelyek közvetlenül több mint egymillió magyar ember szívét és elméjét érték el.
Idén, a 2025 – a török–magyar tudományos és innovációs év keretében startupokat, ipari szereplőket, egyetemeket és kutatói közösségeket hozunk össze, hogy új együttműködéseket tárjunk fel a közös jövő érdekében. Célunk, hogy feltárjuk gazdaságaink valódi potenciálját, túllépve a jelenlegi 4,5 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmon és elérve a 6 milliárd dolláros célt.
Kereskedelmi kapcsolataink mindig is erősségeink közé tartoztak. Még a szovjet korszakban is Magyarország volt Törökország második legfontosabb kereskedelmi partnere a keleti blokkban a Szovjetunió után. Új befektetésekkel, a védelmi ipari együttműködések bővítésével és energetikai partnerségekkel folyamatosan diverzifikáljuk portfóliónkat.
Ma, amikor országaink a megerősített stratégiai partnerség szintjén működnek együtt, célunk, hogy politikai kapcsolataink erejét és gazdasági együttműködésünk stabilitását határainkon túlra is kiterjesszük. A változó geopolitikai dinamikák és a világgazdaság súlypontjának átrendeződése mellett elengedhetetlen az új gazdasági központok felé való nyitás, hagyományos hálózataink diverzifikálása és szolidaritásunk megerősítése multilaterális és regionális fórumokon.
A török–magyar kapcsolatok egyik legnagyobb erőssége, hogy hasonló világlátásban és értékrendben osztozunk. Ez előnyt jelent nemcsak a kétoldalú napirend előmozdításában, hanem a közös fellépésben a multilaterális színtéren is – legyen szó az ENSZ-ről, a NATO-ról, az EBESZ-ről vagy a viszonylag fiatal Türk Államok Szervezetéről (TÁSZ).
Mind Törökország, mind Magyarország központi elhelyezkedése saját régiójában – egy bizonytalanságokkal, válságokkal, konfliktusokkal és gazdasági egyenlőtlenségekkel jellemezhető korszakban – szükségessé teszi a robusztus, dinamikus és többdimenziós külpolitika alkalmazását. Magyarország sikeres keleti nyitás politikája a realizmus és a pragmatizmus eredménye. Bár Törökország történelmi kapcsolatai miatt nem sorolható szigorúan e politika alá, kétségtelenül az egyik alappillérét jelenti ennek az aktív külpolitikai irányvonalnak.
Külön ki kell emelni, hogy Magyarország közép-ázsiai szerepvállalása és aktív részvétele a Türk Államok Szervezetében további mélységet adott a török–magyar kapcsolatoknak. A TÁSZ több mint 170 milliós össznépességgel, 1200 milliárd dolláros globális kereskedelmi forgalommal és szoros testvéri kötelékekkel hatékony és példamutató együttműködési platform Eurázsiában, amely új szinergiát hoz létre Kelet és Nyugat stratégiai összekapcsolásában.
Ezt a párbeszéd- és együttműködési platformot Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán kezdeményezte, majd később Üzbegisztán teljes jogú tagként való csatlakozásával, valamint Magyarország, Türkmenisztán és az Észak-Ciprusi Török Köztársaság megfigyelő tagságával földrajzi hatóköre és befolyási területe is tovább bővült.
Magyarország hozzájárulása e szervezethez messze túlmutat a megfigyelői státuson: a budapesti képviselet és az Aszálymegelőzési Intézet létrehozása jól mutatja Magyarország értékes szerepét a türk nemzetek családjában. Orbán Viktor miniszterelnök „a Türk Világ Legfelsőbb Rendjével” való kitüntetése ennek az elismerésnek a jele.
Legutóbb, 2025. május 20–21-én Magyarország sikerrel rendezte meg az első informális TÁSZ-csúcsot, amelyet megfigyelő ország látott vendégül. A csúcstalálkozó témája, „Kelet és Nyugat találkozási pontja” hangsúlyozta a szervezet egyedülálló helyzetét, és visszhangozta Erdoğan elnök szavait, miszerint a TÁSZ országai „a nyugati dinamizmust és a keleti bölcsességet ötvöző mély gyökerekkel rendelkező örökség hordozói”.
Magyarország keleti nyitása azonban nem korlátozódik Közép-Ázsiára és a TÁSZ-ra. Célja, hogy összekapcsolja Magyarország geopolitikai elhelyezkedését a világgazdaság új súlypontjaival. Ez emlékeztet Törökország 2019 augusztusában meghirdetett „Asia Anew” külpolitikai kezdeményezésére. Bár más név alatt futnak, mindkét ország politikája közös célokra épül: a gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok diverzifikálására, a konnektivitás erősítésére, a két- és többoldalú együttműködés fejlesztésére, valamint a kulturális kötelékek elmélyítésére.
Törökország számára az összeköttetés, a logisztika és a szállítás, a védelmi ipar, az építőipar, a zöldenergia, a digitális technológiák, a pénzügyek és a kulturális csereprogramok jelentik a fő területeket Ázsiában. Mint a legkeletibb európai és a legnyugatibb ázsiai ország, kapcsolatainkat éppúgy erősíteni kívánjuk a Nyugattal, mint más régiókkal, Ázsiától Afrikáig és Latin-Amerikáig.
Törökország és Magyarország számos térségben, szervezetben és harmadik országban is szinergiát tud teremteni. Kiváltságunk, hogy ennek a kölcsönösen előnyös együttműködésnek a magjait elvessük Magyarországgal, amelyet „távoli rokonként, közeli szomszédként és hagyományos partnerként” tartunk számon.
A cikk az Eurázsia 2025. novemberi számában jelent meg.
