Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
02/07/2024 22:00
Melyek a több mint egy évtizede meghirdetett Keleti Nyitás politikájának legkiemelkedőbb eredményei?
Magyarország tizenkét éve hirdette meg a Keleti Nyitás politikáját, melynek célja – a külgazdaság diverzifikációja érdekében – a nagy fejlődési potenciállal bíró, pragmatikus viszony kialakítására nyitott ázsiai partnerekkel történő együttműködés fejlesztése. Az ázsiai régió országaival elsősorban kereskedelmi jellegű együttműködést alakítottunk ki, amelyek mind a magyar gazdaság, mind a magyar vállalkozások számára fontos lehetőségeket jelentenek. A Keleti Nyitás sikerét hűen tükrözi, hogy az érintett országok magyarországi közvetlen befektetéseinek aránya kétezertízhez képest tíz százalékról harmincnégy százalékra emelkedett. Hazánk kedvező földrajzi adottságait kihasználva, az elmúlt években a keleti és nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontjává váltunk, amelyre a jármű-, és akkumulátoripari– többek között a BMW, a Mercedes, az Audi, a Samsung, a CATL és a BYD – vállalatok beruházásai kiváló példaként szolgálnak.
Tavaly tizenhárom milliárd eurós értékkel új rekordot döntő FDI-beáramlást regisztráltunk, a projektek száma pedig ennél is dinamikusabban nőtt. Jelentős eredményként könyveljük el, hogy a tavalyi évben a beáramló működőtőke-beruházások közel nyolcvankét százalékát Kína, Dél-Korea és Japán indította, míg az újonnan bejelentett munkahelyek kétharmada köthető hozzájuk. A keleti-, délkelet-ázsiai térség mellett Keleti Nyitás politikánk stratégiai eleme a türk államokkal fenntartott együttműködésünk elmélyítése. Hat éve váltunk a Türk Államok Szervezetének megfigyelő tagjává, mely lehetővé tette a közép-ázsiai régióval folytatott kapcsolatrendszerünk ugrásszerű fejlődését. A türk államok – különösen Törökország és Azerbajdzsán – döntő szerepet játszanak Magyarország energiabiztonságának erősítésében, energiafüggőségünk diverzifikációjában. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a proaktív magyar Ázsia-politika az elmúlt években hazánk számára méretét és politikai-gazdasági érdekérvényesítő képességét messze meghaladó mértékű láthatóságot biztosított. A Keleti Nyitás célországaival szorosabbá vált kapcsolatok a gazdasági előnyök mellett nagyban hozzájárultak a magyar kormányzati politika megismertetéséhez. Eredményeink között kiemelt szerepet érdemel az emberi dimenzió is – a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram segítségével a térség több ezer fiatalja tanulhatott magyarországi egyetemeken, egyfajta „kulturális nagykövetként” segítve az országaink és népeink közötti kapcsolatokat.
A számszerűsíthető gazdasági eredmények mellett mit jelent a Keleti Nyitás Magyarország nemzetközi mozgásterének, szuverenitásának szempontjából?
A Keleti Nyitás hazánk külpolitikai mozgásterét jelentősen kiszélesítette és a diverzifikáció növelésével nagyban hozzájárult hazánk szuverenitásának védelméhez. Fontos kiemelni, hogy a stratégia nem jelenti az euro-atlanti prioritások feladását, hanem a nyugati orientáció hatékony kiegészítője lett. Mára láthatóvá vált, hogy a világ élvonalába tartozó ázsiai gazdaságok nem nyugati modelleket másolnak, hanem saját sikertörténetüket valósítják meg. Meggyőződésünk, hogy ázsiai partnereink fejlődését és politikai rendszereit nem célravezető – és nem is lehetséges – nyugati fogalomrendszereken keresztül megítélni. A jó gyakorlatok mindkét irányba áramlanak, ezért is hangsúlyozzuk a rendszeres dialógus és a konnektivitás fontosságát. Megelégedéssel tölt el, hogy földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország közvetítő szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között.
Mely relációkban a legfontosabb, hogy a közeljövőben felgyorsuljon a kapcsolatok fejlesztése?
Hazánk időben reagált a nemzetközi geopolitikai kihívásokra; nyilvánvalóvá vált, hogy a globális gazdasági súlypont kelet felé tolódik, és Ázsiában a nyugati világnál nagyobb növekedés várható. A technológiai transzfer, a működőtőke-behozatal, valamint a munkahelyteremtő beruházások szempontjából hagyományosan kiemelt országok (Kína, Japán, Dél-Korea, India, Szingapúr) számottevő nemzetgazdasági jelentőséggel bírnak hazánk számára. Fontosnak tekintjük, hogy a sikeres szektorok mellett új, magas hozzáadott értékkel rendelkező területeken is érkezzenek befektetések. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének szerepe mind gazdasági, mind geopolitikai értelemben jelentősen felértékelődött, mely tendencia folytatódik az elkövetkezendő időszakban is. A régió kétezerharmincra várhatóan a világ negyedik legnagyobb gazdasági integrációjává fejlődik, s azt növekvő lakosság, fizetőképes erősödő középosztály és fejlődő válságkezelő mechanizmusok jellemzik. Érdemes kiemelni Vietnámot, mint nagy potenciállal rendelkező partnert, amely a következő évtizedben várhatóan a leggazdagabb országok közé emelkedik. Külpolitikánk fontos célterülete Közép-Ázsia. A régió országaival sokoldalú és intenzív kapcsolatok kialakítására törekszünk, kiváltképpen a kereskedelmi együttműködés, bankszektor, vízipar, energetika, egészségügy, mezőgazdaság és digitalizáció területén. A Kaukázus térsége – különösen Azerbajdzsán - energetikai szempontból kulcsfontosságú, nagymértékben hozzájárul energiabiztonságunk garantálásához. A kapcsolatok továbbfejlesztése a régióval kiemelt jelentőséggel bír külpolitikánkban. Örményország tekintetében a diplomáciai kapcsolatok kétezerhuszonkettő decemberi helyreállítása megnyitotta az utat a kétoldalú együttműködés fejlődéséhez.
Hogyan illeszkedik a Keleti Nyitás a konnektivitás stratégiájába, milyen módon kapcsolódik a más irányokba történő nyitáshoz?
A blokkosodás elutasítása és a konnektivitás erősítésével való szembeállítása mind markánsabban rajzolódik ki a magyar külpolitikai törekvésekben. A konnektivitás jegyében hazánk a kereskedelmi korlátok és adminisztratív akadályok fokozatos lebontásának híve: kölcsönös érdekként azonosítottuk a termékek szabad áramlásának, a piacok megnyitásának elősegítését. Az idei év második félévében Magyarország fogja ellátni az Európai Unió soros elnökségét, mely lehetőséget teremt arra, hogy a hazánk által eddig is szorgalmazott prioritások kiemelt figyelmet kapjanak. Megelégedésre ad okot továbbá, hogy a Keleti Nyitás, valamint a Xi Jinping kínai elnök által tizenegy éve meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés kölcsönösen erősítik egymást. Többek között ennek is köszönhető a magyar-kínai kapcsolatok területén az elmúlt évek során végbement rendkívül látványos fejlődés, melynek újabb jelentős mérföldköve, hogy a kínai elnök idén májusi magyarországi hivatalos látogatása során a két ország kapcsolatai az ún. „all-weather”, azaz a minden területre kiterjedő teljes stratégiai partnerség szintjére emelkedtek. A Keleti Nyitás stratégiáját kilenc esztendeje egészíti ki a Déli Nyitás stratégiája. Célunk továbbra is az, hogy integráltabb szemlélettel, kibővült szakmai, technikai és személyi eszközrendszerrel támogassuk a partnerországokkal folytatott kapcsolatépítést és ezáltal a magyar vállalati szféra további piacszerzési lehetőségeit.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Moszkva és Peking is bírálta, hogy az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Caracasban, aminek eredményeképpen őrizetbe vették Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, hogy amerikai bíróság elé állítsák őket.
A kínai törvényhozók egy, az Antarktiszon folytatott tevékenységeket és a környezetvédelmet szabályozó törvénytervezetet vizsgálnak, miközben az ország fokozza erőfeszítéseit sarki kapacitásainak megerősítésére és a kontinens globális kormányzásában való mélyebb részvételre.