Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
02/07/2024 22:00
Melyek a több mint egy évtizede meghirdetett Keleti Nyitás politikájának legkiemelkedőbb eredményei?
Magyarország tizenkét éve hirdette meg a Keleti Nyitás politikáját, melynek célja – a külgazdaság diverzifikációja érdekében – a nagy fejlődési potenciállal bíró, pragmatikus viszony kialakítására nyitott ázsiai partnerekkel történő együttműködés fejlesztése. Az ázsiai régió országaival elsősorban kereskedelmi jellegű együttműködést alakítottunk ki, amelyek mind a magyar gazdaság, mind a magyar vállalkozások számára fontos lehetőségeket jelentenek. A Keleti Nyitás sikerét hűen tükrözi, hogy az érintett országok magyarországi közvetlen befektetéseinek aránya kétezertízhez képest tíz százalékról harmincnégy százalékra emelkedett. Hazánk kedvező földrajzi adottságait kihasználva, az elmúlt években a keleti és nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontjává váltunk, amelyre a jármű-, és akkumulátoripari– többek között a BMW, a Mercedes, az Audi, a Samsung, a CATL és a BYD – vállalatok beruházásai kiváló példaként szolgálnak.
Tavaly tizenhárom milliárd eurós értékkel új rekordot döntő FDI-beáramlást regisztráltunk, a projektek száma pedig ennél is dinamikusabban nőtt. Jelentős eredményként könyveljük el, hogy a tavalyi évben a beáramló működőtőke-beruházások közel nyolcvankét százalékát Kína, Dél-Korea és Japán indította, míg az újonnan bejelentett munkahelyek kétharmada köthető hozzájuk. A keleti-, délkelet-ázsiai térség mellett Keleti Nyitás politikánk stratégiai eleme a türk államokkal fenntartott együttműködésünk elmélyítése. Hat éve váltunk a Türk Államok Szervezetének megfigyelő tagjává, mely lehetővé tette a közép-ázsiai régióval folytatott kapcsolatrendszerünk ugrásszerű fejlődését. A türk államok – különösen Törökország és Azerbajdzsán – döntő szerepet játszanak Magyarország energiabiztonságának erősítésében, energiafüggőségünk diverzifikációjában. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a proaktív magyar Ázsia-politika az elmúlt években hazánk számára méretét és politikai-gazdasági érdekérvényesítő képességét messze meghaladó mértékű láthatóságot biztosított. A Keleti Nyitás célországaival szorosabbá vált kapcsolatok a gazdasági előnyök mellett nagyban hozzájárultak a magyar kormányzati politika megismertetéséhez. Eredményeink között kiemelt szerepet érdemel az emberi dimenzió is – a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram segítségével a térség több ezer fiatalja tanulhatott magyarországi egyetemeken, egyfajta „kulturális nagykövetként” segítve az országaink és népeink közötti kapcsolatokat.
A számszerűsíthető gazdasági eredmények mellett mit jelent a Keleti Nyitás Magyarország nemzetközi mozgásterének, szuverenitásának szempontjából?
A Keleti Nyitás hazánk külpolitikai mozgásterét jelentősen kiszélesítette és a diverzifikáció növelésével nagyban hozzájárult hazánk szuverenitásának védelméhez. Fontos kiemelni, hogy a stratégia nem jelenti az euro-atlanti prioritások feladását, hanem a nyugati orientáció hatékony kiegészítője lett. Mára láthatóvá vált, hogy a világ élvonalába tartozó ázsiai gazdaságok nem nyugati modelleket másolnak, hanem saját sikertörténetüket valósítják meg. Meggyőződésünk, hogy ázsiai partnereink fejlődését és politikai rendszereit nem célravezető – és nem is lehetséges – nyugati fogalomrendszereken keresztül megítélni. A jó gyakorlatok mindkét irányba áramlanak, ezért is hangsúlyozzuk a rendszeres dialógus és a konnektivitás fontosságát. Megelégedéssel tölt el, hogy földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország közvetítő szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között.
Mely relációkban a legfontosabb, hogy a közeljövőben felgyorsuljon a kapcsolatok fejlesztése?
Hazánk időben reagált a nemzetközi geopolitikai kihívásokra; nyilvánvalóvá vált, hogy a globális gazdasági súlypont kelet felé tolódik, és Ázsiában a nyugati világnál nagyobb növekedés várható. A technológiai transzfer, a működőtőke-behozatal, valamint a munkahelyteremtő beruházások szempontjából hagyományosan kiemelt országok (Kína, Japán, Dél-Korea, India, Szingapúr) számottevő nemzetgazdasági jelentőséggel bírnak hazánk számára. Fontosnak tekintjük, hogy a sikeres szektorok mellett új, magas hozzáadott értékkel rendelkező területeken is érkezzenek befektetések. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének szerepe mind gazdasági, mind geopolitikai értelemben jelentősen felértékelődött, mely tendencia folytatódik az elkövetkezendő időszakban is. A régió kétezerharmincra várhatóan a világ negyedik legnagyobb gazdasági integrációjává fejlődik, s azt növekvő lakosság, fizetőképes erősödő középosztály és fejlődő válságkezelő mechanizmusok jellemzik. Érdemes kiemelni Vietnámot, mint nagy potenciállal rendelkező partnert, amely a következő évtizedben várhatóan a leggazdagabb országok közé emelkedik. Külpolitikánk fontos célterülete Közép-Ázsia. A régió országaival sokoldalú és intenzív kapcsolatok kialakítására törekszünk, kiváltképpen a kereskedelmi együttműködés, bankszektor, vízipar, energetika, egészségügy, mezőgazdaság és digitalizáció területén. A Kaukázus térsége – különösen Azerbajdzsán - energetikai szempontból kulcsfontosságú, nagymértékben hozzájárul energiabiztonságunk garantálásához. A kapcsolatok továbbfejlesztése a régióval kiemelt jelentőséggel bír külpolitikánkban. Örményország tekintetében a diplomáciai kapcsolatok kétezerhuszonkettő decemberi helyreállítása megnyitotta az utat a kétoldalú együttműködés fejlődéséhez.
Hogyan illeszkedik a Keleti Nyitás a konnektivitás stratégiájába, milyen módon kapcsolódik a más irányokba történő nyitáshoz?
A blokkosodás elutasítása és a konnektivitás erősítésével való szembeállítása mind markánsabban rajzolódik ki a magyar külpolitikai törekvésekben. A konnektivitás jegyében hazánk a kereskedelmi korlátok és adminisztratív akadályok fokozatos lebontásának híve: kölcsönös érdekként azonosítottuk a termékek szabad áramlásának, a piacok megnyitásának elősegítését. Az idei év második félévében Magyarország fogja ellátni az Európai Unió soros elnökségét, mely lehetőséget teremt arra, hogy a hazánk által eddig is szorgalmazott prioritások kiemelt figyelmet kapjanak. Megelégedésre ad okot továbbá, hogy a Keleti Nyitás, valamint a Xi Jinping kínai elnök által tizenegy éve meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés kölcsönösen erősítik egymást. Többek között ennek is köszönhető a magyar-kínai kapcsolatok területén az elmúlt évek során végbement rendkívül látványos fejlődés, melynek újabb jelentős mérföldköve, hogy a kínai elnök idén májusi magyarországi hivatalos látogatása során a két ország kapcsolatai az ún. „all-weather”, azaz a minden területre kiterjedő teljes stratégiai partnerség szintjére emelkedtek. A Keleti Nyitás stratégiáját kilenc esztendeje egészíti ki a Déli Nyitás stratégiája. Célunk továbbra is az, hogy integráltabb szemlélettel, kibővült szakmai, technikai és személyi eszközrendszerrel támogassuk a partnerországokkal folytatott kapcsolatépítést és ezáltal a magyar vállalati szféra további piacszerzési lehetőségeit.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
A magyar-török kapcsolatok erősödnek és egyre több területre terjednek ki – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Ankarában török kollégájával, Numan Kurtulmussal találkozott.
Közép-Ázsia növekvő globális befolyását hangsúlyozta Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök egy asztanai fórumon elmondott beszédében. Megjegyezte, a régió helyzete jelentősen eltér az egy évtizeddel ezelőttihez képest, az térség államai pedig számtalan területen aktívan együttműködnek.