Hazatért az SZTE kutatóexpedíciója Tádzsikisztánból
A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedíción vett részt a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részében, ahol kutatásaikhoz értékes szakmai adatokat gyűjtöttek, emellett életre szóló élményekkel gazdagodtak. Az egyhónapos expedícióról a szeptember végén tértek haza az SZTE kutatói, derül ki az egyetem oldaláról.
Hazatért az SZTE kutatóexpedíciója Tádzsikisztánból
Kultúra

Hazatért az SZTE kutatóexpedíciója Tádzsikisztánból

Fotó: SZTE FFI
Eurázsia/SZTE.hu 21/10/2023 06:48

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedíción vett részt a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részében, ahol kutatásaikhoz értékes szakmai adatokat gyűjtöttek, emellett életre szóló élményekkel gazdagodtak. Az egyhónapos expedícióról a szeptember végén tértek haza az SZTE kutatói, derül ki az egyetem oldaláról.

A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtöttek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy egyetemi elődök nyomdokain járt, például a Prinz Gyula által is vizsgált, a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében. Az SZTE két oktatója, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos mellett egy geológus szakértő, Ugrin Péter alkotta a közép-ázsiai expedíciót, amely Tádzsikisztánban járt. A 26 napos kutatómunka során több mint 3500 km-t tettek meg, a magashegyi völgyekben 3000-3200 m tengerszint feletti magasságig vizsgálták a folyóvízi felszínformálás nyomait, összesen több mint 230 üledék és kőzetmintát gyűjtöttek, melynek összsúlya mintegy 540 kg, írták az egyetem oldalán.

A tervezett mintavételi helyszínek mellett további területeket is sikerült bevonni a kutatásba. Így az eredeti tudományos kérdéseken túl - egy-egy kulcsfontosságú mintaterület bevonásával - nemcsak a kiválasztott völgyek fejlődését, de a Tádzsik-medence ártéri szintjeinek kialakulását, valamint a Dél-Tádzsikisztánban található hatalmas homokdűnék képződését, és a magashegységi körülmények között nagyon ritkán megfigyelhető löszképződés ütemét is meg lehet határozni a kutatóút során gyűjtött minták segítségével – ismertette az expedíció céljait és eredményeit Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője.

Fotó: SZTE FFI
–Az expedíció során bejártuk az ország északi felét uraló Nyugati-Tien-san fő völgyét, melyet a Zaravshan folyó mélyít folyamatosan. Két völgy mentén is geomorfológiai feltáró munkát végeztünk az ország keleti felét elfoglaló, 7000 m-es hegycsúcsokkal tűzdelt Pamír hegységben, és szerencsére arra is jutott idő, hogy a Tádzsik-medence folyóvízi és eolikus formakincsét tanulmányozzuk, illetve ezeket a felszínformákat néhány kulcsfeltárásban megmintázzuk. Így a kutatás végére majd igen komplex képet kaphatunk az amúgy kevéssé feltárt térségben végbemenő geomorfológiai és természetföldrajzi folyamatok múltbeli intenzitásáról és üteméről – fogalmazott Dr. Sipos György az expedíció vezetője.

Mindennek sajnálatos aktualitást adnak a térségben egyre gyakoribb porviharok, amiket idén ráadásul szokatlan módon és időben (augusztus végén) heves esőzések szakítottak meg, melyek következtében a főváros térségében 11 halálos áldozatot és hatalmas károkat okozó villámárvizek, sárfolyások és földcsuszamlások alakultak ki az SZTE-s delegáció ottjártakor. A katasztrófa napján a csapat éppen Észak-Tadzsikisztánban, a Zaravshan völgyében volt, ahol csak kisebb esők voltak.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások