A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtöttek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy egyetemi elődök nyomdokain járt, például a Prinz Gyula által is vizsgált, a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében. Az SZTE két oktatója, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos mellett egy geológus szakértő, Ugrin Péter alkotta a közép-ázsiai expedíciót, amely Tádzsikisztánban járt. A 26 napos kutatómunka során több mint 3500 km-t tettek meg, a magashegyi völgyekben 3000-3200 m tengerszint feletti magasságig vizsgálták a folyóvízi felszínformálás nyomait, összesen több mint 230 üledék és kőzetmintát gyűjtöttek, melynek összsúlya mintegy 540 kg, írták az egyetem oldalán.
A tervezett mintavételi helyszínek mellett további területeket is sikerült bevonni a kutatásba. Így az eredeti tudományos kérdéseken túl - egy-egy kulcsfontosságú mintaterület bevonásával - nemcsak a kiválasztott völgyek fejlődését, de a Tádzsik-medence ártéri szintjeinek kialakulását, valamint a Dél-Tádzsikisztánban található hatalmas homokdűnék képződését, és a magashegységi körülmények között nagyon ritkán megfigyelhető löszképződés ütemét is meg lehet határozni a kutatóút során gyűjtött minták segítségével – ismertette az expedíció céljait és eredményeit Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője.
Június 27–28-án ismét a koreai kultúráé volt a főszerep a Margitszigeten, ahol a Kristály Színtér adott otthont az idei KoreaON 2025 fesztiválnak. A kétnapos, ingyenes eseményt idén is óriási érdeklődés kísérte: több mint 10.000 látogató érkezett, hogy részese legyen a koreai gasztronómia, zene, tánc és kézművesség ünnepének.
Kína hozzájárulása a világszintű tudományos kutatásokhoz továbbra is kiemelkedő ütemben bővül, megerősítve globális vezető szerepét. A legújabb Nature Index Research Leaders jelentés alapján Kína 2024-ben több mint négyszeresére növelte előnyét az Egyesült Államokkal szemben.