Fotó: SZTE FFI
Eurázsia/SZTE.hu
21/10/2023 06:48
A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtöttek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy egyetemi elődök nyomdokain járt, például a Prinz Gyula által is vizsgált, a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében. Az SZTE két oktatója, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos mellett egy geológus szakértő, Ugrin Péter alkotta a közép-ázsiai expedíciót, amely Tádzsikisztánban járt. A 26 napos kutatómunka során több mint 3500 km-t tettek meg, a magashegyi völgyekben 3000-3200 m tengerszint feletti magasságig vizsgálták a folyóvízi felszínformálás nyomait, összesen több mint 230 üledék és kőzetmintát gyűjtöttek, melynek összsúlya mintegy 540 kg, írták az egyetem oldalán.
A tervezett mintavételi helyszínek mellett további területeket is sikerült bevonni a kutatásba. Így az eredeti tudományos kérdéseken túl - egy-egy kulcsfontosságú mintaterület bevonásával - nemcsak a kiválasztott völgyek fejlődését, de a Tádzsik-medence ártéri szintjeinek kialakulását, valamint a Dél-Tádzsikisztánban található hatalmas homokdűnék képződését, és a magashegységi körülmények között nagyon ritkán megfigyelhető löszképződés ütemét is meg lehet határozni a kutatóút során gyűjtött minták segítségével – ismertette az expedíció céljait és eredményeit Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője.
A tudósok 12 kerámiatöredéket vizsgáltak meg: a tálakat és csuprokat fermentálásra, tárolásra, tálalásra, főzésre és feldolgozásra használhatták.
Szamarkand, Buhara és Khíva triumvirátusa emírek és kánok, kalandorok és felfedezők sokaságát, köztük a dervisnek öltözött legendás magyar tudós, úttörő, felfedező Vámbéry Ármin (1823-1913) emlékét őrizve, romantikus elemekkel kiegészítve mutatja be a mai utazók számára az ókori Selyemút gazdagságát.