Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Suat Beylur
15/01/2025 22:00
Magyarország történelmi motivációktól vezérelt és Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett keleti nyitás politikája jelentős stratégiai változást hozott az ország külkapcsolataiban 2010-től kezdve. Célja, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki a nem nyugati országokkal, különösen Ázsiában, így Közép-Ázsiában is. Ezt a politikát eredetileg Magyarország azon vágya motiválta, hogy diverzifikálja globális szövetségeit és csökkentse a nyugat-európai gazdaságoktól való függőségét, hiszen a 2008-as pénzügyi válságot követően felismerte az európai piac ingadozásaival szembeni sebezhetőségét. Mára a keleti nyitás egy sokoldalú, gazdasági, kulturális és diplomáciai dimenziókat felölelő megközelítéssé fejlődött.
Kazahsztán külpolitikáját a multivektoros megközelítés határozza meg, hangsúlyt fektetve a kiegyensúlyozott és pragmatikus kapcsolatokra a globális nagyhatalmakkal és a regionális szervezetekkel. Kazahsztán fenntartja kapcsolatait a szomszédos országokkal, Oroszországgal és Kínával - mind a kétoldalú kapcsolatokon, mind pedig olyan szervezeteken keresztül, mint a Független Államok Közössége (FÁK), az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) -, miközben erősíti kapcsolatait a Nyugattal, különösen az EU országaival. Ez utóbbit jól jelzi az EU-val 2015-ben aláírt megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás olyan területeken bővítette az együttműködést, mint a kereskedelem, a beruházások és a politikai párbeszéd.
Kazahsztán Eurázsiában elfoglalt stratégiai helyzete és a regionális politikában betöltött szerepe egyedülálló partnerré teszi az EU és különösen Magyarország számára. A diplomáciai kapcsolatok hivatalosan 1992-ben jöttek létre. A 2000-es évek elején elsősorban a két ország közötti társadalmi és kulturális kapcsolatok domináltak.
A történelmi és kulturális kapcsolatok mellett Kazahsztánt geostratégiai elhelyezkedése Magyarország keleti nyitás politikájának egyik központi országává tette. Ennek következtében a két ország közötti kapcsolatok gyorsan fejlődtek, ami 2014-ben stratégiai partnerségi megállapodás aláírásához vezetett. A megállapodás célja a folyamatban lévő együttműködés kiterjesztése volt különböző ágazatokban, elsősorban a kereskedelem, az energia és a közvetlen befektetések terén, 2015-ben pedig megalakult a stratégiai tanács.
2023-ra Magyarország kazahsztáni befektetései meghaladták a 300 millió dollárt. A két ország közötti kereskedelmi forgalom szintén folyamatos növekedést mutat, a 2021-es mintegy 138 millió dollárról 2023-ra több mint 187 millió dollárra emelkedett, és a várakozások szerint 2024 végére meghaladja a 250 millió dollárt.
A kazah-magyar kapcsolatok erősödése jelentős hatással van a regionális és globális politikára, különösen a gazdasági fejlődés és a stabilitás területén. A két nemzet közötti megerősített gazdasági kapcsolatok és közvetlen befektetések hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a jóléthez, különösen az olyan ágazatokban, mint az energia, az infrastruktúra és a technológia. Magyarország kazahsztáni befektetései támogatják a munkahelyteremtést és a technológiai fejlődést, és ezzel mindkét ország fejlesztési céljaihoz igazodnak.
A kapcsolat a kelet-nyugati összeköttetés fontosságát is hangsúlyozza, mivel Kazahsztán hídként szolgál Európa és Ázsia között, Magyarország pedig a közép-ázsiai partnerek számára Közép-Európa kapujaként pozícionálja magát. Ez az összeköttetés elősegíti a kereskedelmet, a kulturális cserét és a diplomáciai elkötelezettséget, fokozva a regionális integrációt. Továbbá a Kazahsztán és Magyarország közötti együttműködési kapcsolat támogatja a regionális stabilitást és békét, mivel mindkét ország elkötelezett a multilateralizmus és a konfliktusok békés megoldása mellett. Partnerségük így hozzájárul az eurázsiai térség biztonsági és gazdasági együttműködésének tágabb céljaihoz.
Magyarország keleti nyitása és Kazahsztán multivektorális külpolitikája olyan stratégiai partnerséget táplál, amely a közös kulturális kapcsolatokon és a közös gazdasági célokon alapul. Ez a szövetség fokozza a kereskedelmi és kulturális cseréket, Kazahsztánt az eurázsiai összeköttetések létfontosságú láncszemeként, Magyarországot pedig Európa kapujaként pozícionálja. Mindkét nemzet elkötelezettsége a regionális stabilitás iránt hangsúlyozza az eurázsiai integrációban betöltött szerepüket. Tokayev elnök vezetése és Orbán Viktor miniszterelnök víziója alatt, amelyet a mindkét országban működő proaktív diplomáciai képviseletek támogatnak, ez a partnerség tovább mélyül, előmozdítva a béke, a fejlődés és a régióközi együttműködés közös céljait. Cikkünk végén érdemes megjegyezni, hogy a két ország nagyköveteinek elkötelezett és proaktív erőfeszítései kedvezően támogatták ezt a folyamatot.
A szerző az Akhmet Yassawi Egyetem Eurázsiai Kutatóintézet igazgatója.