Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
20/05/2025 22:41
Mi teheti Magyarországot vonzóvá a hongkongi befektetők számára?
Amikor először jártam itt, az fogott meg leginkább, hogy van egy közös pontunk: mindkét hely kapuként működik. Magyarország a nem európai vállalkozások számára jelent belépési pontot Európába, míg Hongkong a nyugati cégek számára kapu Kína és Ázsia felé. Először is, Kína és Magyarország régóta baráti kapcsolatot ápol kereskedelem és együttműködés terén. Hálásak vagyunk, hogy Magyarország az elsők között írta alá az Övezet és Út kezdeményezést. A kínai befektetők pedig körülbelül a 2010-es évek közepétől kezdtek aktívan befektetni Magyarországon – éppen tegnap a BYD elnök-vezérigazgatója jelentette be, hogy itt jön létre az európai központjuk. A gazdasági kapcsolataink tehát egészségesen bővülnek, és úgy gondoljuk, hogy ez a jövőben még gyorsabban fog növekedni. Fontos kiemelni, hogy a kereskedelem és a befektetés mindig kétirányú – vagy inkább többirányú.
Magyarország vonzerejét elsősorban földrajzi helyzete adja: kapu Európa felé, szilárd EU-tagsággal, ugyanakkor elkötelezett a keleti nyitás stratégiája iránt. Ezt erősíti meg Xi Jinping elnök tavalyi látogatása is. Úgy tudjuk, hogy Hongkong kormányfője, John Lee is tervez jövőre egy látogatást.
És mitől lehet Hongkong vonzó a magyar vállalkozásoknak?
Ugyan Kína része vagyunk, mégis saját rendszerrel működünk az „egy ország, két rendszer” elve alapján. Jogi rendszerünk a brit közjogon alapul (common law). Nincs deviza- vagy tőkekorlátozás, vámmentesség van a legtöbb termékre (kivéve például dohány és tömény italok), és erős szabadkereskedelmi megállapodásaink vannak, több mint huszonegy gazdasággal világszerte – beleértve a kínai szárazföldet is. Ez különleges előny Ázsiában, ahol a legtöbb ország, beleértve Kínát is, különféle korlátozásokkal él.
A magyar cégek számára különösen most lehet érdekes az ázsiai piac, mivel az európai gazdaság jelenleg nem teljesít olyan erősen, és Ázsiában fiatal, növekvő és egyre erősebb vásárlóerővel rendelkező piacok vannak. A magyar kutatás kiváló – több Nobel-díjas tudósuk is van –, de a kérdés, hogyan lehet ezeket az eredményeket piacképes technológiává fejleszteni. Ebben tud segíteni Hongkong, mert nem korlátozza a tőke- és adatáramlást, nem cenzúrázza az internetet és nem igényel helyi jogi képviselőt vagy munkavállalót cégalapításhoz. A kínai vállalatok pedig – a kormány támogatásával – egyre inkább külföldi terjeszkedésre törekednek, nemcsak kereskedelemre, hanem befektetésekre is. Mivel Kínában szigorú tőkekorlátozások vannak, a nemzetközi terjeszkedés gyakran Hongkongon keresztül történik, ahol az engedélyeztetés is egyszerűbb. Összességében tehát, Magyarország az európai, Hongkong az ázsiai kapu – és ez egy kölcsönösen előnyös kapcsolat lehet.
Milyen tanácsot adna azoknak a magyar cégeknek, amelyek sikeresek szeretnének lenni Hongkongban?
Minden iparág más, ezért mi az InvestHK-nál iparági szakértői csapatokkal dolgozunk. Segítünk a cégalapításban, engedélyek megszerzésében, partnerek keresésében, PR-ban és terjeszkedésben – mindezt díjmentesen, ügyvédekkel, könyvelőkkel együttműködve. Fontos, hogy a cég tudja, mi a célja: növekedni akar, új piacra lépni, vagy csak stabilan tartani a meglévő pozícióját? Hongkong jó tesztpiac Ázsiához. Tavaly negyvenöt millió látogatónk volt, idén már az első negyedévben 12,5 millió. Ha itt sikeres valaki – legyen az étterem, termék vagy márka – akkor az jó eséllyel működni fog Kínában vagy máshol is Ázsiában. Weboldalunkon sok sikeres esettanulmányt is bemutatunk, ha az adott cég hozzájárul. Továbbá a magyar konzulátus és a kereskedelmi képviselet is segíti az együttműködést. Sokan úgy gondolják, hogy Kínában nehéz céget alapítani – és valóban sok helyi követelmény van. Hongkongban viszont nem kell helyi képviselő vagy alkalmazott, a teljes tulajdonosi kör lehet magyar. Ráadásul a hongkongi jog biztosítja a stabilitást.
Ön szerint az EU Kínával kapcsolatos politikája és az USA által indított vámháború hogyan befolyásolják ezt az együttműködést?
Senki sem akar vámháborút. Sokan meglepődtek Trump elnök stratégiáján, amely lényegében felborította a világkereskedelmi rendszert. De minden kockázatban ott van a lehetőség is: ráébresztette az országokat, hogy nem szabad egyetlen partnerre építeni. Az EU gazdaságának körülbelül a fele az exportból származik – szemben az USA 26 százalékával –, ezért számunkra létfontosságú a stabil, nyitott kereskedelmi rendszer. Kína nemcsak exportál, hanem egyre többet fektet be világszerte – beleértve Magyarországot is. Az elmúlt öt-tíz évben ez a trend megerősödött, és várhatóan még inkább Magyarországon keresztül valósul meg az EU felé. Azt is látjuk, hogy Ursula von der Leyen és más európai vezetők is pragmatikus megközelítést szeretnének: több üzletet, kevesebb politikai feszültséget. Az USA pedig nemcsak Kínára vetett ki vámokat, hanem Kanadára, Mexikóra is – ez hosszú távon nem fenntartható. Ezért szerintem most jött el az idő még szorosabb együttműködésre, különösen Kína, Hongkong és Magyarország között.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.