Fotó: iStock
Philip Pilkington
03/04/2024 22:00
A kínai gazdaságban nyugati szemszögből az a legszembetűnőbb, hogy ugyan piacgazdaság, abban az értelemben, hogy az árakat a piac határozza meg, a befektetéseket a kormány továbbra is szigorúan ellenőrzi. A kormány közvetlen ellenőrzést gyakorol a nagy állami tulajdonú vállalati szektor által végrehajtott beruházások felett, szorosan ellenőrzi a regionális infrastruktúrába történő beruházásokat, és a Kínai Népi Bankon, azaz a jegybankon keresztül pedig közvetett ellenőrzést gyakorol a lakóingatlanok piaca felett.
A nyugati gazdaságok inkább szabadpiaci orientációjúak. Bár a kormányok közvetlenül részt vesznek a beruházásokban, és a központi banki kamatlábak némi befolyást fejtenek ki a magánszektor beruházásaira és az ingatlanpiacokra, a beruházások összességében a piacok szeszélyeire vannak bízva. Lehetséges, hogy a jövőben a nyugati gazdaságok kísérleteznek a beruházások közvetlen ellenőrzésének kínai modelljével.
Közgazdászok, mint John Maynard Keynes, úgy gondolták, hogy ez lesz a vegyes kapitalista gazdaságok jövője, de a legtöbb nyugati gazdaságban ez nem valósult meg. Izgalmas lesz megfigyelni, hogy a jövőben a nyugati politikai döntéshozók megkeresik-e a kínai döntéshozókat, hogy jobban megismerjék a rendszerük működését, és hogy a Nyugaton is alkalmazható leckéket vegyenek a Kelettől. Ehhez azonban a nyugati gazdaságok jelenlegi működésének és az azokat irányító intézményeknek a jelentős átalakítására lenne szükség.
Egy visszafogottabb lehetőséggel élve az országok keletre tekinthetnek, hogy megtanulják, hogyan kell ápolni a hazai ipart. A kínai stratégiának két nagy összetevője van. Az első a kereskedelem iránti nyitottság. A nyugati országokkal ellentétben Kína nem próbálja szankciók bevetésével fegyverként felhasználni kereskedelmi kapcsolatait geopolitikai céljainak előmozdítására. A kereskedelem iránti nyitottság lehetővé teszi a kínaiak számára, hogy világszínvonalú vállalkozásokat és iparágakat építsenek. A második összetevő az olyan iparágak támogatása, amelyeket Kína stratégiailag fontosnak tart. Kína a hosszú távú, integrált gazdasági fejlődést fogja szem előtt tartani, ahogyan azt a hazai félvezetőiparának nyújtott nagy alaptámogatásokkal tette, amelyek a közelmúltban meghozták gyümölcsüket, és lehetővé tették az ország számára, hogy leküzdje a félvezetőiparra vonatkozó szankciókat.
Egy olyan kisebb ország, mint Magyarország, nem remélheti, hogy támogatások és egyéb politikai intézkedések révén a világ egyik legfontosabb félvezetőgyártójává válhat. De fordulhat más stratégiai ágazatok felé, mint például az energia. Magyarországon már folyamatban van a nukleáris ipar fejlesztése a paksi atomerőmű két új reaktorának építésével. Érdemes lehet feltárni az ország földgáz-potenciálját is. Magyarország délkeleti részén található makói gázmező óriási potenciállal rendelkezik, és nagy valószínűséggel sokkal gyorsabban lehetne fejleszteni, ha a kormány úgy döntene, hogy a projektet prioritásként kezeli.
A szerző közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!