Fotó: AFP
Zoltai Alexandra
20/03/2023 06:00
A kínai Újév vagy Holdújév (Tavaszünnep [Chun Jie]春节) Kínában a legnagyobb és a leghosszabb ünnepnek számít, amely több ezer éves múltra tekint vissza. Ekkor Kína-szerte napokra megáll az élet. A Tavaszünnep mozgóünnep, időpontja így évről évre változik, minden év január 21. és február 21. közé esik.
Az év utolsó napja, vagyis az újév előestéje 2023. január 22-re esik, amikor a család a vacsora után késő éjszakáig fennmarad, és várja az éjfélt, vagyis az új év beköszöntét. Ekkor a családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét, hagyományos játékokat játszanak, beszélgetnek, illetve a holdújévi gálaműsort nézik. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás is, amely a rossz szellemek elijesztésére szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon.
A Holdújév hagyományai több ezer évre nyúlnak vissza, de ahogy telnek az évek, változnak a szokások is, és új hagyományok alakulnak ki. Az egyik ilyen a kínai újévi gálaműsor. Ezt a Kínai Központi TV sugározza, és az egyik legfontosabb televíziós esemény Kínában. A 2021-es gálaműsort csaknem 1,2 milliárd ember nézte világszerte.
A Tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, ami egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják el az óévet, megszabadulnak annak ártalmaitól, illetve próbálnak jó szerencsét biztosítani az új évre.
A Holdújév idén tehát január 23-án veszi kezdetét, amit február 5-én a Lámpás Fesztivál zár. A Tavaszünnep, az ünneplés időszaka a boldogság és a szerencse bevonzásáról, megőrzéséről szól, ami komoly hagyományokat és tabukat is magába foglal.
A Tavaszünnep a változások és az új kezdetének ideje. Az ünnep során gyakorlatilag minden tevékenység célja a régi eltávolítása és az új befogadása. A szerencsétlenségek elfelejtése és készülés a jó szerencsére. Ezenkívül az új ruhák felvétele is nagy jelentőséggel bír, hiszen ezek a megújulást szimbolizálják, főleg ha az piros színű. A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.
Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao/红包) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják főként a gyerekeknek. Manapság azonban már gyakorlatilag bárkinek lehet adni piros borítékot újévkor. A technológiának és az olyan platformoknak, mint a WeChat és az Alipay köszönhetően pedig a digitális piros borítékok jelentik az új trendet, amelyeket akár távoli ismerősöknek, rokonoknak is lehet küldeni.
A 2023. január 23-án a nyúl éve köszönt be. Az energiaváltás jelentős lesz, hiszen kilépünk 2022-ből, az energikus tigris évéből, és átlépünk a türelmesebb és gyengédebb 2023-as nyúlévbe. A kínai állatöv, akárcsak a nyugati állatöv, tizenkét jegyből áll, mindegyiket egy-egy állat vagy mágikus lény képviseli. A nyugati asztrológiában a jegyek minden évben áthaladnak a tizenkét hónapon, de a kínai asztrológiában mindegyik jegy egy teljes évet kap magának, és egy ciklus tizenkét évig tart. A kínai asztrológia öt elemet is magában foglal: víz, fém, fa, föld és tűz; így az állatöv minden évben más elemen mozog: 2023 a Vízinyúl éve lesz. A Vízinyúl éve a dinamikus tigrisév után a pihenés és a gondolkodás időszakát ígéri. A kínai kultúrában a nyúl a Holdhoz kapcsolódik. Az ősi kínai legenda szerint a Jáde Császár szegény koldusnak álcázta magát, hogy megbízható segítőt találjon. A Nyúl felajánlotta magát ételnek az éhező koldus számára úgy, hogy a tűzbe ugrott. A Jáde Császár felfedte valódi énjét, és felvitte a nagylelkű Nyulat a Holdra, ahol együtt megalkották az életelixírt.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója és a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/I. számában jelent meg.