Fotó: Hegedüs Róbert
Bojtos Anita
23/05/2023 07:00
– Három év tapasztalata alapján mit tart a TÁSZ és a magyar állam közti együttműködés legfontosabb területének?
– Ha röviden kellene válaszolnom: a magas szintű politikai egyeztetéseket, amelyeket mély kölcsönös bizalom jellemez. Ezek képezik az alapját azon gazdasági, fejlesztési, innovációs és oktatási együttműködéseknek, amelyek a gyakorlati lényegét adják a TÁSZ filozófiájának.
– Mennyire egyenrangú, pontosabban Magyarországra nézve mennyire előnyös ez az együttműködés?
– A TÁSZ államfők Magyarországot fontos európai kapocsnak tartják, egy velük távoli rokonságban álló országnak, amelynek képviselői a brüsszeli tárgyalóasztaloknál tisztában vannak azzal, hogy melyek is a türk világ legégetőbb gondjai és elképzelései jövőjüket illetően. A türk országok nyitottak a világ minden része felé: Kína és Oroszország földrajzi helyzetük okán a legfontosabb partnereik. Az Egyesült Államok is figyel rájuk, ezt jelzi többek között az amerikai külügyminiszter legutóbbi, térségbeli látogatása. Magyarországra visszatérve: nőtt a térségbe irányuló exportunk; földgázt vásárolunk Azerbajdzsántól – s reméljük, hamarosan Üzbegisztántól, Kazahsztántól és Türkmenisztántól is –, amelyet Georgián és Törökországon át tudunk eljuttani a velünk kapcsolatban álló balkáni rendszerekbe. Említhetném emellett azt is, hogy az OTP Bank Üzbegisztán egyik meghatározó pénzintézete lett, vagy éppen azt, hogy évente közel ezer egyetemistát fogadunk ezekből az államokból a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében. Magyarország tehát folyamatosan jelen van a tagállamok közbeszédében és jó hírünk további kapcsolatokat generál az élet minden területén.
Mivel járult hozzá eddig hazánk a megfigyelő státuszával a TÁSZ működéséhez, előbbre jutásához?
A Magyarországi Képviseleti Iroda felállításával kétezertizenkilencben a TÁSZ európai misszióhoz jutott. Feladatunk, hogy Közép-Európában, és természetesen Brüsszelben is tájékoztatást adjunk a térségben zajló folyamatokról, s igyekezzünk nyugati partnereinkkel megértetni, hogy számos európai sztandardot ezektől az államoktól és/vagy társadalmaktól nem lehet elvárni, hiszen teljesen más történelem áll mögöttük.
Miben érhető ez tetten leginkább?
Azerbajdzsán és a közép-ázsiai türk államok az elmúlt harminc évben jól éltek a nekik megadatott új történelmi-politikai helyzettel. Erős nemzetállamokat teremtettek meg, amelyek az innovatív jövő felé szeretnének fordulni, és nem csupán a külső partnerek nyersanyagforrásaként szolgálni. Hazánkban és általában Európában Közép-Ázsia sokak számára ismeretlen, nehezen érthető meg valós történelme. Nekünk éppen az a célunk, hogy Magyarországon és Európában megismerjék és értékeljék ezt a kulturálisan és gazdaságilag is igen gazdag világot. A huszonegyedik századi Törökország most azzal küzd, hogy a nagy teljesítményt nyújtó gazdaságát miként tudná energiatakarékosabbá és innovatívabbá tenni.
A természeti katasztrófa aligha segít ebben.
A február hatodikai tragikus földrengéssorozat nehéz helyzetbe hozta az országot, Törökországnak a világtól segítségre és megértésre van szüksége. A mentésben a TÁSZ mentőalakulatai a magyarokkal együtt ott voltak, az elsők között érkeztek, és megtették mindazt, amit ebben a borzalmas tragédiában tenni lehetett. A mentés és a gyász után egy újabb nehéz korszak kezdődik. A földrengés okozta károk az eddig becslések szerint százmilliárd dollárt tesznek ki. A török vezetésnek kétszázhetvenezer új földrengésbiztos lakóegységet kell felépítenie, az infrastruktúrát helyre állítania, és az ipari termelést beindítania. Az ankarai költségvetésből éveken keresztül hatalmas összegeket kell ennek a Magyarország nagyságú területnek az újraépítésére fordítani. S az egész országban az építkezési kultúrában új korszakot teremteni: Törökországnak olyan épületekre vagy szüksége, amelyek a hetes erősségű rengéseknek is képesek ellenállni.
Mit profitált eddig hazánk a megfigyelői státuszból?
Egy mindenki számára érthető momentummal kezdem: a koronavírus kitörésekor az első maszkokat Törökországból, Üzbegisztánból és Azerbajdzsánból kaptuk. A kazah légiirányítás biztosította hónapokig a szállítógépek mozgását Peking és Budapest között, amely akkor nem csak nekünk, hanem egész Közép-Európának létfontosságú volt. Ha valami elakadt, Szijjártó Péter külügyminiszter úr bármelyik türk kollégáját felhívhatta, és ezt számtalan esetben meg is kellett tennie. Ebből az együttműködésből a pandémia idején az egész ország profitált.
Diplomáciai és gazdasági horizonton is felmutathatók ilyen eredmények?
Napjainkban minden türk fővárosban számolnak a magyar gazdasági kapcsolatokkal. Az elmúlt években minden relációban fontos építkezés zajlott, ezekből némely eredmények már látszanak, de sok terv és projekt még a megvalósulás stádiumában van. Magyarország is érdekelt például a Türk Befektetési Alap felállításában, amely a jövő évtől nyújt majd pénzügyi támogatásokat és hiteleket olyan projektekhez, amely a türk világ kohézióját és innovációs képességeinek növelését célozzák meg. Nagy szó, hogy ebben Magyarországnak is lapot kívánnak osztani. Konkrét gazdasági együttműködések formálódnak számos területen. Részt veszünk a karabahi újjáépítésben Azerbajdzsánban. A magyar mezőgazdasági és vízgazdálkodási ismereteket egy Budapestről irányított aszálymegelőzési programban igyekszünk a térségben hasznossá tenni. Különösen kedves számomra, hogy számos területen bővült a kulturális együttműködésünk is, és növekszik a hazánk iránti turisztikai érdeklődés.
Változott-e a TÁSZ geopolitikai szerepe az utóbbi egy évben az orosz-ukrán konfliktus miatt? Hogyan érint ez bennünket, magyarokat?
Az orosz-ukrán háború a TÁSZ-t felértékelte mind a nemzetközi kapcsolatokban, mind a világgazdaságban. Ankara a háború kezdete óta tevékeny és hasznos közvetítő tevékenységet folytat Moszkva és Kijev között. A többi TÁSZ állam is békepárti, s mindkét féllel kapcsolatban állnak. A biztonság helyreállítása a Fekete-tengeren nem csupán a partmenti államok ügye, hanem világkereskedelmi fontosságú kérdés is. Ezen kívül a háború következtében a Nyugat-Európa és Nyugat-Kína közötti kereskedelmi utak forgalma csökkent, és felértékelődött az úgynevezett Középső Folyosó, amelynek előterét a Kaszpi-tenger térségébe érkező áruk gyűjtőhelyei jelentik. Az árukat később Azerbajdzsánon, Georgián és Törökországon át szállítják a Balkánra, s azon át Budapestre, valamint Trabzonba, a legnagyobb fekete-tengeri török kikötőbe. A fontos nyugati visszáruk szintén ezen az útvonalon jutnak keletre. A Középső Folyosón egyszerre zajlik a vámügyi- és szállítási bürokrácia egyszerűsítése és a szállítási kapacitások növelése, valamint diplomáciai megegyezések szorgalmazása az útvonal-rövidítések érdekében Baku és Jereván között. Ennek az útvonalnak a fejlesztése nem csupán a türk világnak fontos, hanem Kínának is, hiszen része az „Egy út egy övezet” Selyemút-reneszánsznak – sőt, az Európai Uniónak is fontos, mert Brüsszel csak ezáltal biztosíthat gyakorlati és mindennapi konnektivitást, összeköthetőséget az EU-tagállamok, valamint Közép-Ázsia és Azerbajdzsán között.
Adódik a kérdés: ebben a relációban Kelethez vagy Nyugathoz tartozunk inkább?
Magyarország több kelet-közép-európai országgal együtt olyan észak-déli és nyugat-keleti geopolitikai és geoökonómiai vektorok metszéspontjába esik, amely az ezerkilenszázkilencvenedik évi történelmi szerencsénknek köszönhetően Nyugatra húz bennünket azon az úton, amelyet Szent István teremtett meg jó ezer esztendeje. Már a rendszerváltoztatás első évtizedében helyreállítottuk történelmi alapokon nyugvó nyugati, északi és déli kapcsolatrendszerünket. Ez nem csupán azt jelenti, hogy tagok vagyunk az EU-ban és a NATO-ban, hanem hatalmas gazdasági növekedés áll mögöttünk, amelyet jelenleg épp nyugati szövetségesi rendszerünk veszélyeztet.
Mi Magyarország legfontosabb távlati célja a TÁSZ-államokkal történő együttműködéssel?
Napjainkban a bennünket körülvevő gazdasági-katonai-politikai struktúrákban olyan globális és regionális tektonikus mozgások zajlanak, amelyek értelmezésében, rossz hatásaik kivédésében, a jók meglovaglásában Magyarországnak résen kell lennie. Nem kétséges, hogy új keleti kapcsolatok építése a rendszerváltoztatás külpolitikájának egyik központi eleme volt: a japán és dél-koreai hozzájárulás az új Magyarország építéséhez az ezerkilencszázkilencvenes években történelmi jelentőségű volt. Ankarát illetően a magyar külpolitika sokáig nem tudta, hogy a magyar-török barátság hogyan válhat jövőt építő külpolitikai stratégiává. Az ebből való kilábalás első állomása Orbán Viktor kétezredik évi törökországi hivatalos látogatása volt: ezerkilencszázharminchárom óta nem járt magyar kormányfő a Török Köztársaságban. A miniszterelnök ekkor győződhetett meg arról, hogy bár sok gond volt az akkori Törökországban, Ankara kétségkívül egy dinamikus gazdasággal rendelkező erőközpont fővárosa, s innét érdemes a magyar tekintetet Azerbajdzsán és Közép-Ázsia felé is kiterjeszteni. Ez a gondolat kétezertízben kapott új lendületet és kezdődött meg azoknak a trendeknek a megalapozása, amelyek az elmúlt években megerősödtek.
A kétezerben tett látogatás óta azért több mint két évtized eltelt. Releváns még az akkori tapasztalat?
A türk világ az elmúlt másfél évtizedben sokat változott, fontos szállítási-közlekedési és energetikai kapocs lett Ázsia és Európa között, amelynek a dinamikáját az ázsiai – leginkább a kínai – gazdasági növekedés határozza meg. Amikor Magyarország öt évvel ezelőtt megfigyelő tagállam lett a TÁSZ-ban, senki sem gondolt arra, hogy beláthatatlan kimenetelű háború tör ki Oroszország és Ukrajna között. S ennek következtében az Európa és Ázsia között, az előző két évtizedben épített északi, Oroszországra fókuszáló szállítási és közlekedési folyosó ellehetetlenül, és a már említett Középső Folyosó – miként a Szuezen átvezető déli, tengeri is – olyan mértékben felértékelődik, hogy annak az új világgazdasági válságból való kilábalásban is szerepe lesz. Több évig ennek realizálása lesz magyarok és türkök közös feladata. És emellett az is, hogy a hazánkban tanuló, nagy számú türk egyetemista olyan barátunkká váljon, aki hazatérte után képes föloldani a földrajzi távolságból és az eltérő társadalmi fejlődésből fakadó nehézségeket a jövő évtizedek kapcsolatépítésében.
A magyar állampolgároknak mi a legnagyobb, közvetlenül érezhető előnyük a TÁSZ-szal való együttműködésből?
A magyar állampolgárok Azerbajdzsán kivételével minden türk országba vízummentesen utazhatnak – kevés olyan ország van Európában, amelynek állampolgárai ezt hasonlóképpen megtehetik. A török határon már a magyar személyigazolványt is elfogadják. Lassan minden türk fővárost és Budapestet állandó közvetlen légijárat köt össze. A türk országokkal folytatott kereskedelmünknek egyértelműen pozitív szaldója van. Az év végétől pedig azerbajdzsáni földgázzal is melegítjük szobánkat, amelynek szállításában Törökországnak meghatározó szerepe van: a külpolitikai és kulturális barátság így válik gyakorlativá.
Mit jelent személyesen a TÁSZ nagyköveti szolgálata?
Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy második három évemet kezdhettem meg a TÁSZ budapesti képviseletének vezetőjeként, nagyköveteként. A türk világ iránti érdeklődésem még gimnazistaként kezdődött, török szakot végeztem az egyetemen, és az Oszmán Birodalom történetének kutatója lettem. A rendszerváltoztatás hozott a diplomáciába, ahol számos területen dolgoztam, pályám során sajátos ajándék volt, amikor hazám nagykövete lehettem Ankarában. De a legérdekesebb számomra az, hogy tanúja vagyok az egész türk világ változásainak az elmúlt három évtizedben. Amit az egyetemen tanultam, amit a világ különböző könyvtáraiban olvastam, amit számos kalandos utazásom során tapasztalhattam, mind hasznomra vált. Nem lett volna ez így, ha az ELTE Bölcsészettudományi Karán nem lettem volna török szakos hallgató. Javaslom a mai fiataloknak, hogy legyenek turkológusok és/vagy a keleti kapcsolatok szakértői, számos egyetem várja őket. Nem fogják megbánni, ha ezt teszik.
A szerző történész.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.
