Fotó: Szöuli Liszt Intézet
Scheffer Joakim
01/04/2025 22:00
Az elmúlt években Dél-Korea az egyik legnagyobb külföldi befektetővé vált Magyarországon. A ki - váló gazdasági kapcsolatok mellett a sikeres partnerség egyik alapfeltétele, hogy az emberek közötti cserekapcsolatok, illetve kulturális kapcsolatok is erős lábakon álljanak. Hogy áll e tekintetben Szöul és Budapest?
Dél-Korea és Magyarország kapcsolatai az elmúlt években hatalmas fejlődésen mentek keresztül, különösen a gazdasági együttműködés terén. Valóban, Dél-Korea ma az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, különösen az autóipar, az akkumulátor - gyártás és az elektronikai ipar területén. Azonban a hosszú távon fenntartható sikeres kapcsolatok nem csupán gazdasági alapokon nyugszanak, sőt. A kultúra egy társadalmi összetartó erő, és a kulturális diplomácia, amelyet joggal illetünk „soft power” jelzővel, a nemzetközi kapcsolatok egyik alapvető pillére. Ne feledjük, hogy a két ország csupán 36 éve, 1989. február 1-jén létesített diplomáciai kapcsolatot – Magyarország volt az első a volt szocialista országok közül, amely ezt megtette. Kezdetben az együtt működés természetesen főként politikai és gazdasági területekre koncentrálódott, majd később kiterjedt más szektorokra is, például az oktatásra, a tudományra és a kultúrára. Ugyanakkor a tényleges kulturális jelenlét a két országban csak az elmúlt egy évtizedben vált igazán láthatóvá. Az egyik emlékezetes csúcspont 2019-ben következett be, amikor a két ország a diplomáciai kapcsolatfelvétel harmincadik évfordulóját ünnepelte. Ekkor nyílt meg a Magyar Kulturális Köz - pont Szöulban, valamint ekkor költözött a budapesti Koreai Kulturális Központ a jelenleg is otthonául szolgáló épületbe. Ezt követően kétévnyi COVID-időszak következett, amely nem segítette a kulturális kapcsolatok fejlődését. A pandémiát követően azonban az el - múlt években számos kiemelkedő kulturális esemény és csereprogram valósult meg mind Magyarországon, mind Koreában. Ezeket a programokat kulturális köz - pontjaink, múzeumaink, egyetemeink kezdeményezték, és erős támogatást kaptak Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumától, valamint Korea Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztériumától.
Hogyan vesz részt a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok építésében a Szöuli Liszt Intézet?
A Szöuli Liszt Intézet 2019 decemberében nyitotta meg kapuit a koreai UNESCO-székház nyolcadik emeletén, a Koreában megrendezett magyar kulturális évad betetőzéseként. A nyitás sajnos gyakorlatilag egybeesett a pandémia miatti – a Távol-Keleten az európainál sokkal szigorúbban vett – korlátozások bevezetésével, ami miatt másfél évig csak korlátozottan, illetve online tudtunk jelen lenni.
Ezt az időszakot a honlapunk mellett négy közösségimédia-felület létrehozásával és saját készítésű műsorok publikálásával igyekeztünk átvészelni. A hátrányokat előnnyé fordítva úgy éreztük, hogy a másfél évig tartó zárás – múzeumok, színházak, kulturális intézmények tevékenységének felfüggesztése – új helyzetet teremtett Szöulban. Így hatalmas lehetőség volt számunkra, hogy a pandémiát követő nyitással újrainduló versenyben mi is a startvonalhoz állhattunk.
Jelenlétünket három fő pillérre alapozva igyekszünk meghatározóvá tenni: ezek a művészeti programok szervezése, a helyi partnerekkel való kooperációban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a fiatalabb generációra való összpontosítás hármas egysége.
Az intézet az újévet számos, sokoldalú és a társadalom széles rétegeit bevonó programmal indította: József Attila és Petőfi Sándor műveit milliók olvashatták Szöul legforgalmasabb metróállomásain a magyar kultúra napja alkalmából; általános iskolások ismerkedhettek meg többek közt a Rubik-kockával és a magyarok egyik kedvenc „street foodjával”, a lángossal. Hogyan fogadja a koreai társadalom az ilyen kezdeményezéseket, mik a visszajelzések?
Bár a magyar kultúra még nem tartozik a legismertebb európai kultúrák közé Dél-Koreában, intézetünk lelkesen, fáradhatatlanul – és az eredményekből ítélve sikeresen – dolgozik azon, hogy ez pozitív irányba változzon.
Olyan területek, mint a klasszikus zene (Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti András nevei és művei nem ismeretlenek a koreai zenekedvelők körében), a magyar gasztronómia (főként a gulyásleves és annak nagy hasonlósága a koreai jukjedzsánghoz), valamint Budapest főbb látványosságai nagy figyelmet kapnak, és sokak számára ismertek.
A koreai társadalom érdeklődése a magyar kultúra iránt az elmúlt években fokozatosan növekedett, különösen a Magyar Kulturális Központ megnyitásával Szöulban. A Koreában megrendezett kulturális rendezvényeink – kiállítások, filmfesztiválok, zenei és táncprogramok – mindig sikeresek, meleg és pozitív fogadtatásra találnak.
Tapasztalataink szerint – és nagy örömünkre – a fiatalabb és középkorú korosztályok a legnyitottabbak, legérdeklődőbbek, legaktívabbak. A magyar borok és ételek bemutatása mindig nagy népszerűségnek örvend, mivel a koreai társadalom rendkívül gasztrocentrikus, és egyre nagyobb az érdeklődésük a nemzetközi gasztronómia iránt. Budapest az utóbbi idők egyik legkedveltebb célállomása az Európába látogató koreai turisták körében, amit a Szöul és fővárosunk közötti heti nyolc közvetlen repülőjárat is jól bizonyít.
A kulturális diplomácia, az emberek közötti cserekapcsolatok, a konnektivitás fenntartása talán még fontosabb lesz az elkövetkező években, mint eddig. Ebben egyetértés van a magyar és dél-koreai kormányok között, Szöul pedig a világ elitjébe tartozik, ami a kulturális diplomáciát illeti. Mit tanulhat ezen a téren Magyarország Dél-Koreától, és mi az, amit tőlünk leshetnek el?
A koreai kultúrát említve óhatatlanul eszünkbe jut a Hallyu, vagyis a „koreai hullám”, amely mára már mindennapi fogalommá – sőt talán kissé közhellyé – is vált. Fontos tudni azonban, hogy ez nem egy spontán, véletlenszerű fenomén volt: a jelenség egy határozott, hosszú távú brand- és országimázs-építés eredménye, amely mögött jelentős, tudatos kormányzati támogatás állt.
A dél-koreai állam stratégiai szinten segítette a kultúra és a kreatív iparágak fejlesztését, jelentős pénzügyi forrásokat biztosítva a szórakoztatóiparnak. A globális sikerhez nagyban hozzájárult az internet és a közösségi média hatékony használata, a Hallyu egyik fő mozgatórugója, a fiatal generáció, valamint Dél-Korea sikeres nemzetközi együttműködései.
Összességében mindez azt mutatja, hogy ma egy viszonylag kis ország kultúrája globálisan is versenyképes lehet, ha megfelelő stratégiával és innovatív szemlélettel támogatják.
Hogyan látja a magyar–koreai kulturális kapcsolatok alakulását az elkövetkező években, és milyen tervei vannak az intézetnek a jövőre vonatkozóan?
A magyar–koreai kulturális kapcsolatok az elmúlt években látványos fejlődésen mentek keresztül, és minden jel arra utal, hogy ez a tendencia a következő években is folytatódni fog. A két ország közötti kulturális együttműködés egyre szerteágazóbb és mélyebb, amelyben kulcsszerepet játszik a Szöuli Liszt Intézet és a budapesti Koreai Kulturális Központ.
A Szöuli Liszt Intézet egy rendkívül programdús tavalyi évet zárt – ezek közül csak néhányat emelnék ki a nagyobb rendezvényeinkből. Az év első harmadában a szöuli Seoul Arts Center adott otthont a Victor Vasarely-kiállításnak, amely közel 200 művet mutatott be, zömében az óbudai Vasarely Múzeumból.
Busanban Magyarország kiemelt szerepet kapott a nemzetközi táncfesztiválon, ahol a Recirquel Újcirkusz Társulat nagy sikerrel mutatta be Solus Amor című előadását. Ugyancsak Busanban nyílt meg Robert Capa 150 fotójából álló tárlat a Goeun Museum of Photography-ban, amely a budapesti Capa Központtal való együttműködés eredményeként jött létre. A jövőben André Kertész és Moholy-Nagy László műveinek bemutatását is tervezik.
Szeptemberben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 45 fős delegációja érkezett Dél-Koreába, ahol a diplomáciai kapcsolatok jubileumi évfordulójának jegyében adták elő Kárpátok Visszhangja című műsorukat. Novemberben Magyarország díszvendégként vett részt a Daejeon Nemzetközi Borkiállításon, ahol 27 magyar pincészet képviselte az ország borászati hagyományait. Ez az esemény zárta a tavaly ősszel indult daejeoni Magyar Hetek rendezvénysorozatot.
Terveink szerint az idei év még a tavalyinál is izgalmasabbnak és színesebbnek ígérkezik: programjaink során a hangsúly a kortárs képzőművészeten, kortárs táncművészeten, valamint a jazz- és komolyzenén lesz. Biztos vagyok benne, hogy a magyar–koreai kulturális kapcsolatok szilárd alapokra épültek az elmúlt években, jó úton haladnak, de a valódi kibontakozás csak most kezdődik el. A jövő ígéretesnek tűnik.
A szerző az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!