Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
30/11/2023 11:13
– Minek köszönhetőek az Egyesült Arab Emírségek elmúlt évtizedekben elért sikerei? Mit tanulhat Európa ebből a gyors fejlődésből?
– Az Egyesült Arab Emírségek sikertörténete nem ma kezdődött, hanem az ország alapító atyáinak ötven évvel ezelőtti döntéseiig vezethető vissza. Az a gondolkodásmód alapozta meg, amely reményt kelt, tanul a hibákból, megerősíti a vezetőket, lehetőséget ad az új ötletek kipróbálására. Ki tudta volna elképzelni, hogy a legnagyobb légitársaság az Emírségeké lesz? Az alapító atyák úgy gondolták, hogy Dubaj és az Egyesült Arab Emírségek stratégiai elhelyezkedése összeköti a Keletet és a Nyugatot. Egyszerűen fogalmazva, folyamatosan arra kell törekednünk, hogy mi legyünk az elsők. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben mi leszünk az elsők. De mindig erre kell törekedni és kísérletezni kell új ötletekkel. Ezt tesszük mi is a DFF-nél.
– Mi volt az alapítvány létrehozásának fő koncepciója?
– Az előbb említett gondolkodásmódot, tehát azt, hogy merünk nagy döntéseket hozni a jövő építése érdekében, folyamattá alakítjuk át. A jövő vezető városává kell válnunk. Intézményesítenünk kell a jövőkutatást. Képzeljük el ezt a technológiát egy robotba építve, amely kvantumszámítást használ, és százszor gyorsabb, mint egy átlagos számítógép! Milyen szörnyeteget hozunk létre? Jó vagy rossz? Még nem tudjuk… és a világ legjobban felkészült városává kell válnunk. Van egy nagy csapatunk, amely a fejlesztésre és a jövőkutatásra összpontosít, és jelentéseket készít arról, hogy merre tart a jövő. Olyan projekteket indítunk, amelyek segítenek egy jobb jövő megteremtésében. A szervezet egyik oldala tehát a gondolkodásra és az előrelátásra összpontosít, a másik oldalon pedig projektmenedzserek irányítják a tervek megvalósítását.
– Hogyan alakítja az alapítvány a kormány politikáját?
– Mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy merre tart a jövő, például az orvostudomány, az önvezető autók vagy a blokklánc-technológia terén. Annak érdekében, hogy a szakpolitikákat a jövőnek megfelelően változtassuk meg, van az úgynevezett szabályozási laborunk, amely teszteli, hogy a szabályozások az innovációnak kedveznek-e, és ezeket a kabinet elé terjesztjük. Megvizsgáljuk az adott szakpolitikai változtatás értékét és a gazdaságra és az emberiségre gyakorolt hatását. Ha ezt a hatást elfogadhatónak tartjuk, akkor egyeztetésre hívjuk az összes érdekelt felet. Tegyük fel, hogy egy drónokat használó kézbesítési rendszert javasolnánk. Szükségünk van a polgári légi közlekedésre és az összes érintett kormányzati szervre. Ezután benyújtjuk ezt a szabályozási laborba, amely egészen az Egyesült Arab Emírségek kabinetjéig viszi, és aláírattatjuk. A lényeg a gyorsaság. Ez a legfontosabb dolog, hiszen a technológiák nagyon gyorsan fejlődnek. Bármilyen szabályozást is hozunk ma, lehet, hogy a következő hat hónapban már nem lesz hasznos, igaz? Tehát folyamatosan változtatni kell.
– A dubaji Museum of Future, azaz a Jövő Múzeuma teljesen új múzeumi élményt nyújt a látogatóknak. Mi volt ennek a kezdeményezésnek a háttere és célja?
– Az elképzelés az volt, hogy egy ikonikus épületet és egy olyan múzeumot építsünk, amely megmutatja a világnak, hogy mik a jövő kihívásai. Ez felkelti a kíváncsiságot, és élményszerűen mutatja be a látogatóknak, hogyan néz ki a jövő. De ami még ennél is fontosabb, az elképzelésünk szerint az épület a jövővel kapcsolatos beszélgetéseknek, például legfontosabb fórumunknak, a Dubai Future Forumnak is otthont ad.
– Mire számít a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban?
– Akár tetszik, akár nem, az AI az életünk része lesz, és a ChatGPT csak a kezdet. Képzeljük el ezt a technológiát egy robotba építve, amely kvantumszámítást használ, és százszor gyorsabb, mint egy átlagos számítógép! Milyen szörnyeteget hozunk létre? Jó vagy rossz? Még nem tudjuk… A kérdés az, hogyan tudjuk megfelelően kezelni ennek a technológiának a fejlődését. Hogy mindez megtörténik, azt el kell fogadnunk, ahogyan más technológiák esetében is tettük. Ki gondolta volna kétszáz évvel ezelőtt, hogy lesz valami olyan, mint a lift? Ma azért van meg ez a kényelem, mert felkaroltuk ezt a technológiát. Ugyanez igaz a repülőgépekre. Valaha teljesen elképzelhetetlen volt, ma már akár havonta, hetente rutinszerűen használjuk. Ezt a technológiát is el kell fogadnunk, de nagyon óvatosan kell hozzáállnunk.
– Tehát a mesterséges intelligencia és a robotok a mindennapi életünk részei lesznek?
– Már most is nap mint nap találkozunk velük, és folyamatosan fejlődnek. A Jövő Múzeumában van egy Ameca nevű robotunk, normális beszélgetéseket lehet vele folytatni, mint egy emberrel. Oda kell figyelnünk a mesterséges intelligenciára és a robotizációra, mert ha mi úgy döntünk is, nem leszünk a részesei, a világ többi része igen. Tehát csak késleltetnénk az elkerülhetetlent.
– Várható, hogy a mesterséges intelligencia használatát nemzetek feletti szinten fogják szabályozni?
– A mesterséges intelligencia szabályozása óriási kihívást jelent, hiszen egy globális nyelvről beszélünk, tehát egységes politikára van szükség, nem elég a nemzeti szintű szabályozás. Ma, a digitális gazdaságban elég egy gombnyomás egy alkalmazásban, és az egész világ a piacunkká válik.
A szerző külpolitikai újságíró, az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!