Fotó: AFP/Sunil Kumar
Hebők Bernadett
14/09/2024 06:00
A vallások és kultúrák fontosságának felismerése lehetőséget teremt az államok közötti kapcsolatok stabilizálására és erősítésére, amennyiben e meghatározó tényezőkhöz tisztelettel viszonyulnak. Ez a szemlélet figyelhető meg többek között az Ábrahám-megállapodásokban, az Abu Dhabi többvallású komplexum létrehozásában és a United Religions Initiative globális vallásközi hálózat célkitűzéseiben. Az interkulturális megközelítés előnyei azonban sok esetben kiaknázatlanok maradnak vagy épp más célok oltárán áldozzák fel őket.
A vallási kérdések komplex összefüggéseire az egyik legjobb példa India, ahol nemrég, április és június között tartották meg a világ valaha volt legnagyobb választását. A miniszterelnöki széket harmadszorra is megszerző Narendra Modi és pártja, a Bharatiya Janata Party (BJP) kampányeszközök széles skáláját vetette be a politikai versenyben, amelyek közül az egyik legfontosabb a vallással átitatott nemzeti büszkeséghez kötődik. A Modi által képviselt, a hindu vallási többséget megcélzó programok kérdéseket vetnek fel a szekuláris demokrácia jövőjével kapcsolatban. A kormányfő az észak-indiai Ayodhya városában idén januárban ünnepélyesen megnyitotta a teljesen még be nem fejezett monumentális Shri Ram Mandir hindu templomot. Ez már önmagában kritikát váltott ki a négy Shankaracharya – a kulcsfontosságú hindu vallási vezetők – részéről, ugyanis Modi nem vallási elöljáró, így nem lett volna jogosult egy ilyen ceremónia vezetésére. Ráadásul egy hindu templomot nem lehet az építkezések befejezése előtt megszentelni.
A templom megnyitásának körülményei azonban leginkább az indiai muszlim közösség körében váltottak ki indulatokat. A 16. századtól kezdve a mai Ram templom helyén a mogul korabeli Babri mecset állt. Ezt azonban 1992-ben a BJP által is támogatott hindu fanatikusok lerombolták. Ez volt a független India történetének egyik legerőszakosabb eseménye, amely a kialakult zavargások nyomán több mint 2000, többnyire muszlim életet követelt.
India Legfelsőbb Bírósága hosszú éveken át tárgyalta az esetet. 2009-ben többek között a BJP‑t nevezte meg felelősnek a mecset lerombolásáért, de 2020-ban felmentették a párt vezetőit bizonyítékok hiányában. A Bíróság 2019-ben engedélyezte a hinduknak, hogy felépítsék a templomot a vitatott helyen, ahol a felekezet állítása szerint egyébként egyik fő istenségük született. (Az évszázadokra visszanyúló vallási ellentét alapja, hogy a hindu narratíva szerint a korábbi muszlim mogul uralkodók építették fel erre a szent helyre a Babri Mecsetet.) A hinduknak kedvező bírósági döntés a lakosság közel 15 százalékát kitevő muszlim hívőkben felidézte az 1992-es tragédia fájó emlékét.
A Shri Ram Mandir körül kialakult helyzetet a muszlim (és számos hindu) vallási vezető és hívő kritikája mellett további szereplők is bírálták. A legtöbb indiai ellenzéki vezető kijelentette, hogy a templom megnyitásának körülményei nem illeszkednek a világi Indiához. Az esetet több állam és nemzetközi szervezet is elítélte, illetve a vallási triumfalizmus jelképének minősítette, amely az indiai világi demokráciát egy, a hindukat előnyben részesítő berendezkedéssé alakítja át. A pakisztáni kormányzat felszólította a nemzetközi közösséget, többek között az ENSZ-t, hogy vegyenek részt a hindu szélsőséges csoportok elleni küzdelemben, valamint lépjenek fel a kisebbségek vallási és kulturális jogainak biztosításáért. Az USA-ban működő nonprofit szervezet, a Hindus for Human Rights közleményében elítélte Modi legújabb kísérletét arra, hogy a hinduizmust politikai eszközként, a nacionalista törekvések érdekében használja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottsága (US Commission on International Religious Freedom) is aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb demokráciájában újra fellobbanó vallási intolerancia miatt. A kormányzati szervezet Indiát a vallási jogok szempontjából „különös aggodalomra okot adó” államok között tartja számon olyan országokkal együtt, mint Afganisztán, Nigéria, Irán vagy éppen Pakisztán.
Ayodhya nemzetközi visszhangja rávilágít a vallás és kultúra kulcsszerepére a geopolitika dimenziójában is. A globális közösség feladata és morális kötelessége, hogy figyelemmel kísérje az ehhez hasonló eseményeket, szükség esetén hangot adjon az emberi jogok tiszteletben tartásán és a vallási tolerancián alapuló értékeknek, hogy a béke és az együttélés elvei fennmaradjanak. A szóban forgó esetben a Babri mecsetet már lerombolták, a helyére pedig felépítették a Ram templomot. Nem kétséges, hogy a Ram Mandir a hindu többség számára kiemelt rituális helyszín, de vajon a története hogyan hat a jövőbeli vallási és politikai törekvésekre? Vajon a közvetlenebbül érintett szereplők hajlandósága és intézkedései képesek lennének/lesznek racionális keretek között tartani a Modi nevéhez fűződő „új hindu öntudatra ébredést”, ha az további megkérdőjelezhető epizódokhoz vezetne?
A kérdés azért is aktuális, mert például Mathura és Varanasi városaiban is hasonló jogi csaták folynak a szent helyek körül. Vajon lesz-e ennek a folyamatnak következménye – például a török-izraeli kereskedelmi blokádhoz hasonlóan – India nemzetközi kapcsolataira is? Az eset társadalmi és külpolitikai aspektusai mellett végül érdemes azon is elgondolkozni, hogy a világi demokrácia értékeinek feláldozása hosszú távon India jövőjét fogja-e szolgálni, vagy inkább csupán a BJP politikai törekvéseinek kedvez.