Ezek közé tartoznak az olyan ásványi anyagok, mint az elektromos járművek akkumulátoraiban használt lítium és grafit, amelyek iránti kereslet az előrejelzések szerint a következő évtizedekben akár 4000 százalékkal is megugrik – tette hozzá a cikk.
A bolygón a klímaváltozás kezelése érdekében zajló, a tiszta energiával kapcsolatos technológiára való átállás előtérbe helyezte a kritikus ásványi anyagok fontosságát – írta a The Straits Times, hozzátéve, hogy a lista célja az ország zöld növekedési stratégiáját fenyegető azon kockázatok minimalizálása, amelyek az ezen nyersanyagokhoz kapcsolódó ellátási lánc szűk keresztmetszeteiből adódhatnak.
Bár India állítólag a világ ötödik legnagyobb ritkaföldfém-készletével rendelkezik (mintegy 6 százalékkal), az ország teljes mértékben importra szorul számos kritikus ásványi anyag, például a lítium, a kobalt, a nikkel és a germánium tekintetében, amelyek például napelemek, félvezetők és akkumulátorok gyártásához szükségesek – emlékeztetett az újság.
Ezek az ásványi anyagok szerepelnek a listán, más ásványokkal, például a berilliummal, a foszforral és az indiummal együtt, amelyek számos ágazatban, többek között a csúcstechnológiájú elektronikában, a mezőgazdaságban és a védelmi ágazatban találnak alkalmazást.