15/12/2025 22:14
Indonézia külpolitikáját régóta a Bebas-Aktif (független és aktív) doktrína határozza meg, amely az önálló döntéshozatal iránti elkötelezettségét fejezi ki, miközben aktívan előmozdítja a békét, az együttműködést és a társadalmi igazságosságot. E doktrína egyre inkább tükröződik Indonézia pragmatikus és proaktív nemzetközi szerepvállalásában. Indonézia magyarországi nagyköveteként feladatom, hogy a lehető legjobban kiaknázzam a kétoldalú kapcsolatokban rejlő hatalmas potenciált.
Indonézia olyan együttműködéseket és partnerségeket keres, amelyek három nemzeti prioritása köré épülnek: élelmezésbiztonság, energiaszerkezet-átalakítás és humántőke-fejlesztés.
Az agrár-együttműködés erősítése
A fenntartható élelmezésbiztonság alapvető fontosságú Indonézia számára, amely nagy és folyamatosan növekvő népességgel rendelkezik. Bár az ország sikeresen stabilizálta rizskészleteit és a központi árszabályozási mechanizmusokat, továbbra is kihívást jelent az ellenálló képesség növelése és az aratás utáni logisztika fejlesztése.
Magyarország szakértelme a precíziós mezőgazdaság, a digitális gazdálkodás és a bioökonómia területén világos lehetőségeket kínál az együttműködésre. A technológia megosztásával, az EU-előírásoknak megfelelő agroökológiai tanúsítási rendszer kidolgozásával, valamint Magyarország alternatív gabonaimport- forrásként való vizsgálatával közösen csökkenthetjük az élelmiszer-veszteséget, javíthatjuk a piaci hozzáférést, és előmozdíthatjuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat mindkét országban.
Az energiaszerkezet átalakításának előmozdítása
Indonézia átfogó energiaátalakítást hajt végre annak érdekében, hogy 2025-re 23 százalékos megújulóenergia- felhasználást, 2060-ra pedig nettó zéró kibocsátást érjen el. Ez a cél jelentős külföldi befektetéseket és technológiai transzfert igényel a geotermikus, nap- és bioenergia területén.
Az EU és a PAGE (Partnership for Action on Green Economy) támogatásával Indonézia zöldgazdasági ütemterve a tiszta energiát, a fenntartható finanszírozást, a zöldmunkahelyek megteremtését és a hulladékcsökkentést integrálja.
Magyarország hulladékból energiát előállító technológiák terén szerzett tapasztalata ígéretes lehetőséget kínál a közös munkára. Indonézia ráadásul különféle ösztönzőket vezetett be a megújulóenergia- beruházások vonzására, beleértve az adókedvezményeket, a megújulóenergia-berendezések importvámmentességét, a garantált átvételi árakat (feed-in-tariff), valamint a villamosenergia-vásárlási szerződésekhez kapcsolódó kockázatcsökkentési garanciákat.
Humántőke-fejlesztés az oktatáson keresztül
Indonézia modernizációja mélyen gyökerezik az emberi erőforrásokba történő beruházásban. Az oktatás fontos híd Indonézia és Magyarország között. Az ösztöndíjprogramok – például a Stipendium Hungaricum, a Darmasiswa és a KNB – az akadémiai együttműködés átalakító erejét bizonyítják.
A magyar egyetemeken végzett indonéz hallgatók hazatérve különböző szakmai és tudományos területeken járulnak hozzá hazájuk fejlődéséhez, és új együttműködési lehetőségeket teremtenek magyar intézményekkel és iparágakkal. Ugyanakkor a Magyarországon végzett indonéziai programok magyar résztvevői segítik Indonézia kultúrájának és gazdasági potenciáljának megismertetését hazájukban. Ezek a cserék kulcsszerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében.
Magyarország neves egyetemei – mint a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Corvinus és az ELTE – egyre vonzóbbá váltak azon indonéz hallgatók számára, akik világszínvonalú oktatást keresnek. Az akadémiai együttműködés, a kutatási partnerségek és a kapacitásfejlesztés bővítése tovább erősíti a két nép közötti kapcsolatokat.
A kereskedelem és a stratégiai piaci hozzáférés bővítése
Magyarország közép-európai elhelyezkedése, fejlett logisztikai infrastruktúrája és tagsága az Európai Unióban stratégiai belépési pontot jelent az indonéz termékek számára az európai piacra. Ugyanakkor Indonézia növekvő gazdasága és az ASEAN szívében elfoglalt stratégiai helyzete értékes kaput kínál a magyar vállalatoknak Délkelet-Ázsia bővülő regionális piacához.
Magyarország keleti nyitás politikája is tükrözi azon szándékát, hogy elmélyítse kapcsolatait a feltörekvő piacokkal, például Indonéziával. E szellemben a két ország együttműködhet a fenntartható mezőgazdaság, a megújuló energia és a digitális gazdaság területén új lehetőségeket teremtve a gazdasági és üzleti kapcsolatok bővítésére.
Kulturális és emberi kapcsolatok előmozdítása
Végül nem szabad alábecsülni az emberek közötti kapcsolatok jelentőségét. A kulturális kezdeményezések – mint a batikművészet, tánc- és zenei bemutatók, gasztronómiai fesztiválok, valamint vallásközi párbeszédek – kulcsszerepet játszanak a kulturális befolyás erősítésében, a kölcsönös megértés előmozdításában és az Indonézia és Magyarország közötti barátság elmélyítésében.
Összegzésként kijelenthető, hogy az Indonézia–Magyarország- partnerség hatalmas potenciált hordoz. Közös értékeinkre építve és egymás erősségeit kiegészítve olyan jövőorientált együttműködést alakíthatunk ki, amely mindkét nép javát szolgálja, és hozzájárul a regionális és globális stabilitáshoz.
