Fotó: AFP/Bay Ismoyo
Szakáli Máté
23/05/2023 08:00
A 2012 és a 2021 közötti időszakban az ASEAN-on belüli áruforgalom 17,3 százalékkal nőtt, szemben az ASEAN-on kívüli kereskedelem 40,2 százalékával, és a teljes kereskedelemben való részesedése 24,4 százalékról 21,3 százalékra csökkent. Az ASEAN-on belüli szolgáltatáskereskedelem 18,8 százalékról 11,7 százalékra, az ASEAN-on belüli közvetlen külföldi befektetések pedig 20,4 százalékról 13,1 százalékra mérséklődtek.
A tendencia nem az ASEAN integrációs modelljének a hibájára utal. A szektorális megállapodások implicit célja a nyílt regionalizmus, amelynek révén az ASEAN-on belüli kereskedelem növekedése ösztönzi a befelé irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetéseket, a növekvő közvetlen tőkebefektetési állományok pedig sokkal nagyobb volumenű és értékű ASEAN-on kívüli kereskedelmet eredményeznek.
Az ASEAN-nal kereskedő külső hatalmak között Kína gazdasági dominanciája szintén tendenciózusan nő. Az ASEAN teljes kereskedelmének arányában az ASEAN és Kína közötti áruforgalom a 2012-es 13 százalékról 2021-re 20 százalékra nőtt, messze megelőzve az Egyesült Államokat (11 százalék), az Európai Uniót (8 százalék) és Japánt (7 százalék).
A Kínából az ASEAN-ba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések szintén növekedtek, bár továbbra is kisebb arányban (7,7 százalékv olt 2021-ben), mint az Egyesült Államokból (22,6 százalék), az Európai Unióból (22,6 százalék) és Japánból (14,8 százalék) érkező közvetlen tőkebefektetések. Mindazonáltal Kína volt tavaly a legnagyobb közvetlen külföldi befektetési forrás egyes ASEAN-országokban, és a második legnagyobb Indonéziában.
Bár az ASEAN Gazdasági Közösség közelmúltbeli előrehaladásáról szóló értékelések az elismerőtől a szkeptikusig terjednek, Indonézia felhasználhatja elnökségét az ASEAN gazdasági integrációs menetrendjének előmozdítására és újrakalibrálására az egységes piac és termelési bázis mihamarabbi megteremtése érdekében.
Hosszabb távon ezek az erőfeszítések fontosak lesznek ahhoz, hogy az ASEAN megőrizze központi szerepét a tagállamok fejlődésének, illetve a régió gazdasági bővülésének és integrációjának az előmozdításában.
E tekintetben amennyiben az év vége előtt Indonéziának sikerül felgyorsítania és megkötnie az Indonézia–Európai Unió Átfogó Gazdasági Partnerségi Megállapodást (IEU CEPA) is, az sarkallhatná Thaiföldet, Malajziát és a Fülöp-szigeteket a saját, hasonló megállapodásokról szóló tárgyalásaik folytatására. Az ASEAN-országok és az EU közötti kétoldalú egyezmények pedig építőkövekként szolgálhatnak az interregionális EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak újrakezdéséhez.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.
