Indonézia magas jövedelmű fejlett országgá válhat, ha fejleszti a munkaerejét
Indonézia a kedvező demográfiai adatainak köszönhetően elérheti célját, hogy 2045-re magas jövedelmű fejlett országgá váljon. Ehhez azonban többek között olyan nemzeti programokra van szükség, amelyek képesek hatékonyan kihasználni az ország humán tőkéjét.
Indonézia magas jövedelmű fejlett országgá válhat, ha fejleszti a munkaerejét
Selyemutak

Indonézia magas jövedelmű fejlett országgá válhat, ha fejleszti a munkaerejét

Fotó: iStock
Szakáli Máté 09/03/2024 05:00

Indonézia a kedvező demográfiai adatainak köszönhetően elérheti célját, hogy 2045-re magas jövedelmű fejlett országgá váljon. Ehhez azonban többek között olyan nemzeti programokra van szükség, amelyek képesek hatékonyan kihasználni az ország humán tőkéjét.

Indonéziában mintegy 270 millió ember él, ebből 147,7 millióan dolgoznak. Mintegy 8 millió ember hivatalosan munkanélküli, az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevő indonéziaiak aránya országos szinten pedig kiemelkedően magas, 23,22 százalék. A felsőoktatásban és középiskolában végzettek magasabb munkanélküliségi rátával szembesülnek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, ami a körükben jellemzően munkavállalási inaktivitáshoz vezet. A  munkaerőpiac összetett problémáinak további eleme a nők alacsony, mindössze 54,52 százalékos munkaerőpiaci részvételi aránya, amely messze elmarad a férfiak 84,26 százalékos munkaerőpiaci részvételi arányától. Indonézia 2019 és 2020 februárjában végzett nemzeti munkaerőfelmérése ezenfelül kimutatta, hogy a munkaerő majdnem 90 százaléka nem részesült semmilyen munkaerőképzésben. Ezen tényezők együttesen már jelentős mértékben és strukturális formában hátráltatják Indonézia termelékenységi rátájának emelkedését és a vállalatok versenyképességének növelését is.

A kormánynak ennélfogva stratégiákat kell kidolgoznia és/vagy ösztönöznie a munkanélküliség és az egyenlőtlenségek csökkentésére, illetve a munkaerő készségeinek a fejlesztésére Indonézia fenntartható gazdasági növekedésének előmozdítása érdekében. E tekintetben a Kartu Prakerja elnevezésű program kínálkozik releváns precedensnek és mintateremtőnek. A 2020-ban indult program a munkakompetenciák és a vállalkozói készségek fejlesztését célozza, célcsoportjai a 18 év feletti álláskeresők, az elbocsátott munkavállalók, valamint a készségfejlesztésre szoruló személyek, köztük a mikro- és kisvállalkozók. A program feltételes készpénzátutalási rendszerben működik: a résztvevők előzetesen utalványokat kapnak olyan képzések díjainak befizetéséhez, melyek megfelelnek az ipari és üzleti szektor képzési igényeinek; majd a képzés elvégzését követően a résztvevők egyszeri álláskeresési támogatásban is részesülnek. Ez a nagyszabású készségfejlesztési kezdeményezés csak az első évben több mint 5 millió főt ért el sikeresen offline, és a COVID-19 világjárvány okozta fennakadások ellenére mára Indonézia valamennyi tartományának valamennyi kerületét és városát lefedte. További 17,5 millió kedvezményezett online képzésekbe kapcsolódott be, és digitális pénztárcákon keresztül látták el őket a pénzügyi ösztönzőkkel, egyúttal bővítve ezen személyek hozzáférését a legális pénzügyi rendszer.

A program gyors sikert ért el: a kormányzati adatok alapján a humán tőke hasznosítását célzó program elindítását megelőző 2019-es 10,25 százalékról 2023-ra 19,08 százalékra nőtt a valamilyen képzésben részesülő indonéz munkavállalók aránya. Az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismeri a programot, és a régión belül is növekszik iránta a kormányzati érdeklődés: többek között kambodzsai és thaiföldi tisztviselők is tettek munkalátogatásokat Indonéziába a kezdeményezés mechanizmusainak megismerését célozva.

Miközben a magas jövedelmű nemzetek közé való felemelkedés továbbra is távoli cél, a 2024. februári elnök- és törvényhozási választásokat követően felálló új indonéz kormánynak érdemes lenne biztosítania, hogy a meglévő kormányzati programok, mint például a Kartu Prakerja, képesek maradjanak a problémák hathatós kezelésére. Az országnak ugyanis csak korlátozott időkeret áll rendelkezésére, hogy maximalizálja a kedvező demográfiai helyzetéből származó előnyöket. A demográfiai bónusz csúcspontja 2030-ra várható, így a megvalósítás kiterjedtsége és üteme egyre inkább kulcsfontosságú elemekké fognak válni a bónuszt kihasználni célzó kormányzati programok tervezésében és kivitelezésében.


A szerző az Eurázsia Központ kutatója

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások