Indonéziában mintegy 270 millió ember él, ebből 147,7 millióan dolgoznak. Mintegy 8 millió ember hivatalosan munkanélküli, az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevő indonéziaiak aránya országos szinten pedig kiemelkedően magas, 23,22 százalék. A felsőoktatásban és középiskolában végzettek magasabb munkanélküliségi rátával szembesülnek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, ami a körükben jellemzően munkavállalási inaktivitáshoz vezet. A munkaerőpiac összetett problémáinak további eleme a nők alacsony, mindössze 54,52 százalékos munkaerőpiaci részvételi aránya, amely messze elmarad a férfiak 84,26 százalékos munkaerőpiaci részvételi arányától. Indonézia 2019 és 2020 februárjában végzett nemzeti munkaerőfelmérése ezenfelül kimutatta, hogy a munkaerő majdnem 90 százaléka nem részesült semmilyen munkaerőképzésben. Ezen tényezők együttesen már jelentős mértékben és strukturális formában hátráltatják Indonézia termelékenységi rátájának emelkedését és a vállalatok versenyképességének növelését is.
A kormánynak ennélfogva stratégiákat kell kidolgoznia és/vagy ösztönöznie a munkanélküliség és az egyenlőtlenségek csökkentésére, illetve a munkaerő készségeinek a fejlesztésére Indonézia fenntartható gazdasági növekedésének előmozdítása érdekében. E tekintetben a Kartu Prakerja elnevezésű program kínálkozik releváns precedensnek és mintateremtőnek. A 2020-ban indult program a munkakompetenciák és a vállalkozói készségek fejlesztését célozza, célcsoportjai a 18 év feletti álláskeresők, az elbocsátott munkavállalók, valamint a készségfejlesztésre szoruló személyek, köztük a mikro- és kisvállalkozók. A program feltételes készpénzátutalási rendszerben működik: a résztvevők előzetesen utalványokat kapnak olyan képzések díjainak befizetéséhez, melyek megfelelnek az ipari és üzleti szektor képzési igényeinek; majd a képzés elvégzését követően a résztvevők egyszeri álláskeresési támogatásban is részesülnek. Ez a nagyszabású készségfejlesztési kezdeményezés csak az első évben több mint 5 millió főt ért el sikeresen offline, és a COVID-19 világjárvány okozta fennakadások ellenére mára Indonézia valamennyi tartományának valamennyi kerületét és városát lefedte. További 17,5 millió kedvezményezett online képzésekbe kapcsolódott be, és digitális pénztárcákon keresztül látták el őket a pénzügyi ösztönzőkkel, egyúttal bővítve ezen személyek hozzáférését a legális pénzügyi rendszer.
A program gyors sikert ért el: a kormányzati adatok alapján a humán tőke hasznosítását célzó program elindítását megelőző 2019-es 10,25 százalékról 2023-ra 19,08 százalékra nőtt a valamilyen képzésben részesülő indonéz munkavállalók aránya. Az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismeri a programot, és a régión belül is növekszik iránta a kormányzati érdeklődés: többek között kambodzsai és thaiföldi tisztviselők is tettek munkalátogatásokat Indonéziába a kezdeményezés mechanizmusainak megismerését célozva.
Miközben a magas jövedelmű nemzetek közé való felemelkedés továbbra is távoli cél, a 2024. februári elnök- és törvényhozási választásokat követően felálló új indonéz kormánynak érdemes lenne biztosítania, hogy a meglévő kormányzati programok, mint például a Kartu Prakerja, képesek maradjanak a problémák hathatós kezelésére. Az országnak ugyanis csak korlátozott időkeret áll rendelkezésére, hogy maximalizálja a kedvező demográfiai helyzetéből származó előnyöket. A demográfiai bónusz csúcspontja 2030-ra várható, így a megvalósítás kiterjedtsége és üteme egyre inkább kulcsfontosságú elemekké fognak válni a bónuszt kihasználni célzó kormányzati programok tervezésében és kivitelezésében.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója