Fotó: AFP/Aditya Aji
Szakáli Máté
12/02/2025 21:20
Prabowo 2024. október 20-án kezdte meg Délkelet-Ázsia legnépesebb országának és legnagyobb gazdaságának irányítását. Az Indikator Politik Indonesia és a Litbang Kompas jakartai közvéleménykutató országszerte 1000 fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérése szerint az elnök támogatottsága január végén 80,9%-os volt. Ez a szám mintegy 18 százalékponttal magasabb, mint hivatali elődje, Joko Widodo első elnöki megbízatásának első néhány hónapjáé, és 5 százalékponttal magasabb, mint a második mandátuma végén tavaly elért minősítése.
Az Indikator felmérése szerint a 73 éves Prabowo népszerűségének vezető tényezője a vezetési stílusa, amelyet a válaszadók jellemzően „határozottnak, parancsolónak, bátornak és bölcsnek” tartanak. Prabowo ezen személyisége, a nagyhatású beszédekhez való érzéke és a hadsereg iránti vonzódása szembeötlően különböztette meg őt elődjétől a hivatalban töltött első 100 napja alatt. A folytonosság kampányígérete ellenére Indonézia új vezetője ezalapján eltérni látszik a Widodo-korszak (2014-2024) örökségének politikai hangsúlyaitól. Míg elődje egyértelműen a belpolitikára összpontosított, Prabowo az Indonéziába irányuló külföldi működőtőke-befektetések volumen- és az éves bruttó hazai termékbővülés ütemnövelése érdekében személyesen látogatott el tíz országba, és a bő három hivatalban töltött hónapjából közel egy hónapot külföldön töltött. Egy-egy látogatást tett Brazíliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban, Egyiptomban, Indiában, Kínában, Malajziában és Peruban. Diplomáciai útjain az elnök több milliárd dollárnyi befektetési kötelezettségvállalást szerzett olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, az élelmiszerbiztonság vagy a feldolgozóipar. Prabowo vezetése alatt Indonézia január elején csatlakozott a BRICS-csoporthoz is, és ezzel az első délkelet-ázsiai tagország lett a feltörekvő gazdaságokat tömörítő – Indiát, Kínát és Oroszországot is magában foglaló – informális csoportosulásban, megelőzve Malajziát és Thaiföldet, amelyek hasonló érdeklődést mutattak.
Prabowo azon képessége, hogy határozott és tetterős vezető képét alakítsa ki magáról, részben a külföldi munkalátogatásai során is megmutatkozott. Prabowo vezetési stílusa ugyanis egyértelműen megkülönbözteti őt attól a „közember” imázstól, amelyet elődje egész kormányzása alatt fenntartani igyekezett. Ellentétben Widodoval (közkeletű becenevén Jokowi), aki nem tábornok- vagy politikusdinasztia tagja, hanem egykori bútorgyártó kisvállalkozó Surakarta kisvárosából, Prabowo politikai arisztokratának tekinthető, aki tehetős, kozmopolita családból származik, és sokáig a hadseregben és a pártpolitikában is tevékenykedett. Ezen attitűdjére bizonyítékul szolgál egyrészt 109 miniszterből, miniszterhelyettesből és nemzeti ügynökségek vezetőjéből álló kvázi nagykoalíciós kormánya, amely kettő kivételével minden parlamenti pártot bevon; másrészt a hangos kritikákat kiváltó gyakorlata az indonéz hadsereg aktívabb jelenlétének ösztönzésére a kormányban és a közszférában.
Az új elnök kimagasló népszerűségének másik fő eredője a nagyszabású jóléti intézkedések bejelentése egy olyan időszakban, amikor Indonézia középosztálya zsugorodik és vásárlóereje gyengül. Prabowo ismételten elkötelezte magát amellett, hogy hivatali ideje végére az ország eléri az évi 8%-os gazdasági növekedést, szemben az elmúlt évtizedben átlagosan 5% körüli ütemmel. A bevezetésre kerülő jóléti intézkedések közé pedig az ingyenes iskolai étkezés (mintegy 83 millió diákot érint) és az ingyenes éves közegészségügyi állapotfelmérés (körülbelül 270 millió ember számára) tartozik, valamint az évi 3 millió megfizethető otthon felújításának vagy építésének előirányzása az alacsony jövedelmű háztartások részére.
A jóléti programok ugyanakkor a szakmai és a finanszírozási háttér bizonytalansága mellett korlátozottan indultak el, amely körülményre a programok minősége és a hatóköre tekintetében felmerülő problémák, továbbá a kormányon belüli nézeteltérések, személyi rivalizálások és koordinációs zavarok is rávilágítanak. A bürokratikus nehézségek pedig hátráltathatják az ország üzleti környezetének tényleges javítását, miközben Prabowo azon tendenciája, hogy minden politikai szempontot és pártot bevon a kormányzásba az ellenzéki kritikák hiánya miatt következményekkel jár majd a technokrata szempontok és a politikák végrehajtása tekintetében.
Prabowo a maga részéről mindenesetre türelmet kért a nyilvánosságtól. „Még csak három hónap telt el. Kérem, várjanak még egy kicsit türelmesen. Talán az ötödik vagy hatodik hónapban már érezni fogják [az eredményeket]” – mondta az elnök egy jakartai üzleti rendezvényen januárban. „Mi nem akarjuk, hogy ... a szokásos módon menjen tovább az üzlet. Futni fogunk [és] olyan gyorsan fogunk haladni, amilyen gyorsan csak lehet.”
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.