Az erdőirtás és az erdőpusztulás azonban továbbra is riasztó ütemben folytatódik a világban, és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint tíz százalékát teszi ki. A vállalatokra ezért növekvő mértékű politikai és piaci nyomás nehezedik, hogy bizonyítsák, termékeik, szolgáltatásaik előállítása és értékesítése során nem kerül sor erdőirtásra. Ez azonban gyakran korántsem egyszerű feladat.
Vegyük példának az európai médiában talán az egyik leggyakrabban az erdőirtásokkal összefüggésben tárgyalt árucikket, a pálmaolajat. A pálmaolaj útja a – valószínűleg indonéziai vagy malajziai – ültetvényektől a boltokig, sampon, sütemény, mosószer, instant tészta vagy számos más termék alkotóelemeként hosszú és bonyolult. A termékek egyszerre több különböző üzemben feldolgozott pálmaolajat tartalmazhatnak, amihez a nyers pálmagyümölcsöt több ezer ültetvényről szerezték be. Az erdőmegóvást gyakran egészen a parcellák szintjéig kell ellenőrizni. Ezek hatalmas területeken, potenciálisan több millió helyen vannak szétszórva, az adatok pedig a digitalizáció különböző állapotaiban vannak. A termékeikben pálmaolajat használó vállalatok számára ennélfogva nehéz feladat az alapanyag eredetének pontos nyomon követése.
„Képesnek kell lennünk nyomon követni a folyamatot a parcelláktól azokig a létesítményekig, amelyekben a terményt végül árucikké dolgozzák fel, és a szabályozott keresleti piacok valamelyikén értékesítik” – vallja Leo Bottrill, a MapHubs technológiai vállalat vezérigazgatója, aki műholdas adatokat használ a fakitermelés feltérképezésére. A Palmoil.io, a Bottrill által indított webalapú megfigyelési platform PlotCheck nevű eszköze lehetővé teszi a vállalatoknak a telekhatárok feltöltését anélkül, hogy azokat a felhőben kellene tárolniuk – ami adatvédelmi aggályokat vetne fel –, és a nyilvánosan az elérhető műholdas adatok alapján elemzi az adott parcellát az erdőirtás szempontjából. A vállalatok így anélkül bizonyíthatják az előírások betartását, hogy nyilvánosságra kellene hozniuk parcelláik részletes adatait. A PlotCheck jelenleg 13 országra terjed ki, köztük Indonéziára és Malajziára, és az elkövetkező hónapokban további országokat kíván bevonni.
A globális kínálat mintegy 85 százalékát megtermelő Indonéziában és Malajziában a (legális és az illegális) pálma olajtermelés az erdőirtás egyik fő mozgatórugója, bár az elmúlt években csökkenni látszik az ehhez kapcsolódó irtás mértéke. A szabályozási javaslatok megjelenése azonban elengedhetetlenné teszi, hogy a helyi vállalatok aktívan keresni kezdjék a módját annak bizonyítására, hogy termékeik valóban nem tartalmaznak erdőirtásból származó alapanyagokat. A PlotCheck ebből a szempontból nem csupán hasznos, de épp időszerű kezdeményezés is. Az erdőirtásmentes termékekről szóló új európai uniós jogszabály (EUDR) például ez év végén fog hatályba lépni, és várhatóan fordulópontot fog jelenteni az erdőirtások elleni globális küzdelemben.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
A világhírű amerikai közgazdász a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó tanulságairól írt.
Az Eurázsia novemberi számában fókuszában az Eurázsiai Gazdasági Unió áll, elemzésekkel és adatokkal mutatjuk be a térség országait. Címlapos interjúnkban Havasi Balázs világhírű zongoraművészt és zeneszerzőt kérdezzük kínai sikereiről.
Gazdasági szakemberek, közgazdászok generációi fogják tanulmányozni, miként volt képes Oroszország, a világtörténelem legtöbb szankciójával sújtott állama nem csupán túlélni a tiltó rendelkezések cunamiját, de bővíteni is a gazdaságát – miközben az ellene folytatott gazdasági hadjárat szereplői zuhanórepülésbe kezdtek.