Sztabón szobra Amasyában, Kelet-Anatólia (Fotó: A szerző felvétele)
Bartha Júlia
30/10/2023 06:00
Színes forgatag fogadja Isztambulban az embert, amint kilép az utcára. Ma már közel húszmillióan lakják. Kadiköyt szeretem leginkább. Ott is Moda kerület hangulatát, a Boszporusszal párhuzamosan futó sétány önmagában élmény, nemcsak a látvány miatt, hanem mert a kövezeten a török irodalom nagyjainak emlékkövét látjuk. Irodalmi sétát tehetünk, megismerve Cemal Sureya, Nazim Hikmet, Abdurrahim Karakoç, Melih Cevdet Anday és mások nevével, hogy aztán otthon rákeresve remekműveikre, olvashatjuk legszebb műveiket.
Kacagó sirályok
Isztambul hangulata mindig különös. Hajnalonként a sirályok kacagó hangjára ébredni, amikor a Boszporuszon megindul az élet, a hajók felkavarják a vizet, nyomukban bőséggel kínálva a zsákmányt az éhes madaraknak. Szépek a reggelek a hét dombra épült városban. Apró utcáin néhol szép oszmán házakat látni, már ami megmaradt a 19. századi nagy tűzvészekből, azt szépen felújítva lakják. Az ázsiai oldal különös hangulatát, meghittségét ezek, és nem az európai kereskedelmi központokat idéző üveg-felhőkarcolók adják. Az oszmán házak ritkán földszintesek, leginkább egy- kétemeletesek, olykor három is, amolyan „lakótorony” típusúak, melyek híven tükrözik az életmódot. A legalsó szint a család megélhetését szolgálja, városokban valami üzlethelyiség, vagy tároló, faluhelyen műhely. Isztambulban, kiváltképp Arnavutköy, Kuzguncuk, de más negyedekben is maradt néhány igazán hangulatos oszmánház, mely felújítva ma is tökéletesen megfelel a modern életformának is.
Izmitben is találkoztam ilyennel, s mondhatnám legkedvesebb élményeim egyike volt, amikor Bahadir Bozdağ építész házában járhattam. Azon a telken, melyen egykor Thököly Imre első szállásul szolgáló háza állt, (illetve egy ortodox pap háza, aki befogadta a fejedelmet) felépítette annak hasonmását. A kereskedelmi hajózás igencsak megritkította az erdőket, de a gyakori tűzvészek megtizedelték a lakóházakat is. Talán kevesen tudják, hogy egy kiváló magyar ember, gróf Széchenyi Ödön volt, aki 1874-ben Isztambul tűzrendészetét megszervezte. A Török Birodalomban élő emigránsok többsége áttért a muszlim hitre, ő az egyetlen, aki megőrizte keresztyén vallását. Az isztambuli emigráns temető katolikus szárnyában nyugszik.
Magyarok menedéke
Az közismert, hogy a vesztes forradalmaink, szabadságharcunk menekülni kényszerülő vezetői és kíséretük Törökországban talált menedéket Thököly Imre és Zrínyi Ilona Izmitben, II. Rákóczi Ferenc Rodostóban (Tekirdag), Kossuth Lajos Kütahyában. Emigránsaink egy része, főleg az 1848-49-es szabadságharc menekültjei közül többen Isztambul Feriköy negyedében nyugszanak.
Mátyás király Corvina-kódexeiből, negyvenhat darabnak felét, 1869-1877-ben II. Abdulhamid szultán adta vissza hazánknak. A Kossuth-emigráció egyik honvédtisztje, Szilágyi Dániel (1830-1885) Dani Effendi, ahogyan a törökök emlegették 1849-ben, Kossuth katonáival együtt került Isztambulba, s haláláig ott élt. Megtakarított pénzéből megélhetését biztosítandó, régiségboltot nyitott, ahol a szokásos holmik között számos különlegességet, árult. Nyelveket beszélt és kitanulta a muszlim jogot, jogi tanácsokat adott a perlekedő törököknek. Halála után könyvtárát, mely ötszáz kéziratot, főleg török és perzsa iratokat tartalmazott, a Magyar Tudományos Akadémia vásárolta meg. Neki köszönhetően a magyar származású kolozsvári születésű, Ibrahim Müteferrika, a török könyvnyomtatás atyjának több könyve is megtalálható keleti gyűjteményben. Isztambulban, Feriköyben, a Magyar protestáns temetőben nyugszik.
A Kossuth-emigráció tagjaként a branyiszkói ütközet vakmerő hőse, Guyon Richard a Török Birodalomban is katona lett. Hurşid pasaként még a Karstban az oroszok ellen vívott ütközetben is kitűnt bátorságával. Sírja a Boszporusz partján, Haydarpaşán, az angol katonai temetőben található.
Gyöngyszem a nagy bazárban
Szilágyi Dániel kapcsán említettem Ibrahim Müteferrika nevét. Ibrahim, a kolozsvári diák igen nagy szolgálatot tett a török-magyar kultúrának. A törökök végtelenül tisztelik, a Török Birodalomban az első nyomdát ő alapította. Összesen tizenhét művet adott ki, többnyire szótárakat, hadtörténeti munkákat, térképeket. Különösen érdekesek a haditechnikáról szóló illusztrációk, városok, védművek támadási tervének rajzai, ami a kor haditechnikáját kutatók számára még ma is tartogat meglepetéseket. A török könyvnyomtatás atyja 1747. február 6-án, 73 éves korában halt meg. Sírja a Mevlevi Dervisek Kolostorának sírkertjében található. Neve örökre fennmaradt a törökök emlékezetében. A Nagy Bazárban járván egy gyöngyszemet találunk, Rüsztem pasa (Nagy Szulejmán veje) XVI. században épült dzsámiját. Kicsi ugyan, de mestermű. Szinan Mester Műve. Azé a kitűnő építészé, aki ötven éves koráig hadmérnök volt, majd építész lett s a Török Birodalom legnagyobb, és talán legszebb épületeit alkotta.
A szerző orientalista, etnográfus.
A teljes cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában olvasható, honlapunkon később válik elérhetővé. A magazin legújabb száma már elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
