Fotó: Ahmad Gharabli
Kmeczkó Sára
30/11/2023 11:20
A több mint hetven éve tartó arab-izraeli konfliktus a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-ei támadásával újabb fordulóponthoz érkezett. A szervezet rövid idő alatt több ezer rakéta kilövésével túlterheléses támadást intézett a zsidó állam légvédelmét ellátó Vaskupola ellen, 1500 fegyverese és szimpatizánsa pedig szárazföldi, vízi és légi úton tört be Izrael területére.
A határhoz közeli településeken rendezett vérengzésekben körülbelül 1300 ember, főként civilek veszítették életüket, több mint kétszáz embert pedig fogolyként Gázába hurcoltak. Az Iszlám Állam módszerét követő támadás nem idegen a Hamásztól, azonban volumene sokkolta az izraeli közvéleményt. Az eseményeket követően nem sokkal Benjamin Netanjahu miniszterelnök hadiállapotot hirdetett, Joáv Gallant védelmi miniszter pedig bejelentette a terrorszervezet katonai potenciáljának megtörésére irányuló Vaskardok hadművelet kezdetét.
A Hamász katonai szárnyának vezetője, Mohammed Dajf és az övezetet irányító Jahja Szinvár által kitervelt akció a belpolitikai viták miatt megosztott Izraelt felkészületlenül érte. A palesztin államiság kérdése már évek óta nem szerepelt az izraeli politika napirendjén, Izrael és az arab világ több államának közeledése is a palesztin kérdésről leválasztva történt. Ráadásul Izrael és Szaúd-Arábia békemegállapodása is elérhetőnek tűnt, ami egy palesztin állam létrehozásának esélyét jelentősen csökkentené. A mozgásterének szűkülését érzékelő Hamász az akcióval egyrészt megkísérelte a palesztin kérdés visszaemelését az átalakuló közel-keleti rendről való gondolkodás keretei közé, továbbá a súlyos legitimitási gondokkal küzdő Palesztin Nemzeti Hatóság riválisaként az Izraellel szembeni ellenállás fő szereplőjévé vált.
A Hamász fegyveres szárnyának akcióját többen „katasztrofális sikernek” nevezték, ugyanis annak brutalitása pusztító válaszcsapásra kötelezi Izraelt, így a konfliktus diplomáciai rendezésének esélye minimális. A Hamász katonai vezetési pontjai és fegyverraktárai ellen intézett rakétatámadásokban a – megkérdőjelezhető – gázai adatok szerint már többezer civil is életét vesztette.
Kérdés, hogy a Vaskardok hadművelet szárazföldi csapásait miképpen tervezik meg. Elképzelhető, hogy Izrael megtorló katonai akciója, a ciszjordániai erőszak fellángolása mellett kiváltja külső szereplők közvetlen beavatkozását is, ami a világgazdaság folyamataira is hatással lehet. Az eszkalációs örvény magával ránthatja a libanoni síita Hezbollahot és a szíriai fegyveres csoportokat, amelyek a szunnita Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád szervezetekkel együtt az iráni stratégiai érdekeket szolgáló „ellenállás tengelye” hálózat részét képezik. A hálózat legerősebb elemének tekintett Hezbollah komolyabb közbelépése Izraelt kétfrontos háború megvívására kényszerítheti, ami ellentétes a zsidó állam érdekeivel. A hivatalos iráni retorika ellenére Irán közvetlen részvétele a konfliktusban nem valószínű.
A terrortámadással a palesztin állam létrehozásának esélye jelentősen szűkült, hiszen a Hamász akciója újból ráirányította a figyelmet a legitim és tárgyalóképes palesztin vezetés hiányára.
A szerző a Migrációkutató Intézet munkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!