„Az egész világot és köztük minket is növekvő aggodalommal töltenek el a közel-keleti fejlemények” – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán hétfőn. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: ma telefonon egyeztetett Jiszráel Kac izraeli és Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszterrel. A megbeszélések „sajnos ismételten azt bizonyították, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk” – írta.
„Abban mindenki biztos lehet, hogy ha a jelenlegi biztonsági válság még egy ország területére kiterjed, akkor az ott nem fog megállni és ebben az esetben könnyen terebélyesedhet a konfliktus egy olyan regionális háborúvá, amely fenyegetést jelenthet a globális biztonság egészére” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a nemzetközi közösségnek most minden erejével arra kellene koncentrálnia, hogy „meg tudjuk előzni az eszkalációt.”
Szijjártó Péter rögzítette, Magyarország álláspontja egyértelmű: „nem engedhetjük meg, hogy Izraelt még egyszer ilyen terrortámadás érje, mint tavaly októberben, ugyanakkor amíg lehet mindent el kell követni egy nagy regionális háború kitörésének megelőzése érdekében.”
„Jobb órákon át tárgyalni, mint egy másodpercig lőni” – figyelmeztet Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője, aki szerint Európának a konfrontáció helyett a diplomáciához kell ragaszkodnia. A Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért pártcsaládot erősítő FPÖ politikusa úgy látja, Magyarország bátran lép fel a háborús retorikával szemben.
A Közel-Kelet elsősorban geopolitikai fogalom. Azzal együtt, hogy ókori civilizációk örökségei is formálják a mai arculatát, a régió etnikai-vallási-politikai sokszínűsége és az energiahordozók stratégiai jelentősége egyedi egységet jelenít meg.