Janus arcú mediátor vagy elhivatott békítő?
Az elmúlt 20 év sikereinek fényében Doha előszeretettel és vitathatatlanul pozicionálta magát a régió vezető békeközvetítőjeként, azonban a Hamász által Izrael ellen indított támadását követően a kicsiny öbölállam béketeremtő ambíciói éles próbatétel elé néznek. Mindez azután történik, hogy közbenjárásának köszönhetően szeptemberben a nagy publicitást kapott amerikai–iráni fogolycserét is sikeresen lebonyolította
Janus arcú mediátor vagy elhivatott békítő?
Tükör

Janus arcú mediátor vagy elhivatott békítő?

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mohamed bin Abdulrahman al-Táni katari miniszterelnök Dohában tárgyalt 2023. október 13-án (Fotó: AFP/Jacquelin Martin)
Károlyi Lili 30/11/2023 11:54

Az elmúlt 20 év sikereinek fényében Doha előszeretettel és vitathatatlanul pozicionálta magát a régió vezető békeközvetítőjeként, azonban a Hamász által Izrael ellen indított támadását követően a kicsiny öbölállam béketeremtő ambíciói éles próbatétel elé néznek. Mindez azután történik, hogy közbenjárásának köszönhetően szeptemberben a nagy publicitást kapott amerikai–iráni fogolycserét is sikeresen lebonyolította

Katart kihívás elé állítja az izraeli konfliktus. Az öbölállam igyekszik a Hamásszal való szoros kapcsolatát a Gázában lévő túszok szabadon bocsátására felhasználni,
ugyanezen lépés azonban az Egyesült Államokkal fennálló politikai és katonai kapcsolatait veszélyeztetheti. Doha ugyanis egyszerre székhelye egy jelentős amerikai légibázisnak és a Hamász bürokráciájának és vezetésének. Ezutóbbi jelentések szerint a dohai Four Seasons hotelban, luxuskörülmények között „vészeli át” a jelenlegi konfliktust.

„Független vagyok, de nem pártatlan?”

Noha Katar formálisan nem ismeri el Izrael állam létét – mivel az 1996 januárjában tett elismerést utóbb visszavonta –, 1996-ban Dohában mégis felállításra került egy izraeli ún. kereskedelmi iroda, de facto nagykövetség, mely a regionális konfliktusok ellenére egészen 2008-ig működött a katari fővárosban. Más kapcsolatok is fennállnak a két állam közt, például Katar engedélyezi a területére történő beutazást az izraeli hatóságok által kiállított útlevéllel, míg a palesztin ügy elkötelezett élharcosaként folyamatos pénzügyi segítséget és morális támogatást nyújt a palesztin állami törekvéseknek, minduntalan a kétállami megoldást szorgalmazva.

Annak ellenére, hogy Doha 2009-ben Izrael Gázai övezetben megindított katonai akciója következtében megszakította és azóta sem normalizálta kapcsolatait az izraeli féllel, az öbölállam nem vonakodott közvetítőként fellépni az izraeli kormány és a Hamász közötti tárgyalásokban az Izraelben túszul ejtett személyek szabadon bocsátása ügyében.

Megjegyzendő, hogy 2020-ban Mohammed bin Abdulrahman Ál Száni, Katar külügyminisztere – 2023 márciusa óta immár miniszterelnöke is – úgy nyilatkozott a Trump-adminisztráció alatt létrejövő Ábrahám-megállapodásokkal kapcsolatban, hogy az Izraellel kapcsolatot létesítő arab államok aláássák a palesztin államiságért tett erőfeszítéseket.

Kétségtelen, hogy Katar továbbra is a palesztin oldallal rokonszenvez, melyre a külügyminisztériumi állásfoglalása is következtetni enged. Ez a Hamász támadásáért Izraelt tette felelőssé, illetőleg a Hamász kegyetlenségeit ezidáig nem ítélte el.

Mégis Doha lehet az eszkaláció elkerülésének záloga, amennyiben közbenjárásával biztosítani tudja valamennyi túsz szabadon engedését olyan feltételekkel, amelyeket Izrael is kész vállalni. Ha ez sikerül, úgy nemcsak az Egyesült Államok fogja vállát veregetve üdvözölni diplomáciai talentumát, hanem Kínával szemben a nemzetközi békeközvetítési szerepe is globálisan felértékelődik, további előnyöket biztosítva a világ harmadik legnagyobb földgázkészlettel rendelkező államának.

Eközben a nemzetközi porondon

Eli Cohen izraeli külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtti felszólalásában élesen bírálta Katart, amiért finanszírozza és védelmezi a Hamász-vezetőket. Az izraeli fél továbbá kategorikusan elutasította a fegyverszüneti javaslatokat, sőt az ENSZ-főtitkárával tervezett találkozóját is lemondta, miután António Guterres egyértelműen kijelentette, hogy a Gázai övezetet sújtó folyamatos katonai akciók súlyosan megsértik a nemzetközi jogot, továbbá kollektív büntetésként értékeli azon izraeli válaszreakciót, mely elzárta az enklávé 2,3 millió lakosától a víz-, élelmiszer-, üzemanyag- és áramellátást.

Az izraeli külügyminiszter vélekedését osztotta Jonathan Schanzer, a washingtoni Alapítvány a Demokráciák Védelmének munkatársa, aki szerint Katar a Hamász állami szponzora, ezáltal Izrael ellensége.

Ezt követően Tzaji Hanegbi izraeli regionális együttműködésért felelős miniszter közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy Katar diplomáciai erőfeszítései kulcsfontosságúak a humanitárius megoldások elősegítésében. Ugyanakkor a reakciók e tekintetben is élesen megoszlottak, hiszen egyesek szerint ezen bejegyzéssel szükségesnek tarthatta enyhíteni Cohen diplomáciai vétségét, míg mások szerint állásfoglalása a nemzeti megaláztatás megnyilvánulási formájának tekinthető.

Kis állam, nagy tét

Bár Antony Blinken amerikai külügyminiszter október 22-én az NBC News-nak elismerően nyilatkozott Katarról, amiért két amerikai túsz szabadon engedésében sikeresen közvetített, Katar amerikai részről való megítélése ennél jóval komplexebb. A Hamász és Izrael között fennálló háború aggodalomra ad okot Doha számára, ugyanis a Perzsa-öbölbe nyúló magányos félsziget a Hamász támogatásával szembetalálkozhat az Egyesült Államok oly nyomásgyakorlásával, mint az Al-Udeid bázisról való katonai eszközök visszavonása, az amerikai katonai és diplomáciai jelenlét (tényleges) csökkentése. Lévén, hogy az igazán jó szomszédi kapcsolatokat nélkülöző Doha a legfontosabb szövetségesét továbbra is az amerikai félben látja, így nem maradt más esélye, mint az amerikai–katari prosperáló bilaterális kapcsolatok érdekében a Hamásztól élesen elhatárolódnia, vélelmezhetően az arab világban betöltött prominens békeközvetítő szerepe terhére.


A szerző okleveles jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója.

Ez a cikk az Eurázsia 2023. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!


A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások